Szervezkedő amerikás székelyek: a tengerentúlról származik a honossá nyilvánítás ötlete

korábban írtuk

Nem kérnek a megosztottságból: elítélik a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítását

Természetellenesnek, meggondolatlannak és nevetségesnek tartja a romániai magyar pártok és szervezetek vezetőinek többsége azt a polgári kezdeményezést, miszerint a székelységnek külön népcsoportot kellene alkotnia Magyarországon.

A Székelyek Világszövetségének elnöke, a Dallasban élő András Mihály a napokban két magyarországi hírportálnak is nyilatkozott az akcióról, amelynek sikeréhez össze kell gyűjteniük ezer támogató aláírást, a Magyar Tudományos Akadémiának is véleményt kell mondani az ügyben, végül pedig az Országgyűlés szavaz a kérdésről.

De mi a célja a tengerentúli alakulatnak a székelyek őshonossá nyilvánításával? András szerint a kérdés – amelynek hitelesítését egyébként az NVB korábban kétszer is elutasította –

„Ha elfogadja a parlament, ha nem, nekünk, székelyeknek jó. Ha nem fogadják el, majd beszélgetünk. És meglássuk 2018-ban, hogy akkor ki az, aki rájuk fog szavazni. És akkor megyünk a törvényszékre is, hogy vegyék le a székely zászlót a Parlamentről, mert akkor ők nem képviselnek minket!” – nyilatkozta az Indexnek a csíkszeredai származású András Mihály, aki az Azonnali.hu portálnak cáfolta, hogy indulni szeretnének a magyarországi választáson.

Mint mondta, a kezdeményezéssel az a céljuk, hogy később

A szervezet elnöke elismeri: a székelyek a magyar nemzet részének vallják magukat, nem attól különállónak, ám szerinte tudnak majd valamiféle különálló nyelvet igazolni a székelyek, például a rovásírással „meg valamennyi extra szókinccsel”.

„Ha a cigányoké saját nyelv, akkor ennyi erővel a miénk is!” – magyarázta az Azonnalinak András, aki Erdély autonómiáját már nem tartja jó ötletnek. Ugyanakkor a romániai magyar politikai alakulatokat – amelyek közül az RMDSZ-t csak román nevén, UDMR-ként emlegeti – gyenge érdekérvényesítő képességgel, Nagyvárad és Kolozsvár „elveszejtésével” vádolja.

A legtöbben egyébként úgy vélik, kevés az esély arra, hogy honosnak nyilvánítsák, és a jelenlegi 13 „történelmi nemzetiségnek” járó státusszal ruházzák fel a székelyeket Magyarországon, miután – az oda kivándoroltak kivételével – nem az anyaországban élnek, és tulajdonképpen magyarok, tehát nem a magyartól eltérő nemzetiségről beszélünk.

A romániai magyar pártok és szervezetek vezetőinek többsége nemrég a Krónikának nyilatkozva természetellenesnek, meggondolatlannak és nevetségesnek nevezte a polgári kezdeményezést.

Veres Valér kolozsvári szociológus az Indexnek elmondta, a székely sajátos regionális identitás a magyarságon belül, és bár egy kicsit markánsabb a többinél, a matyóhoz, palóchoz hasonló. Veres hozzátette, az utóbbi években Erdélyben is határozottabbá váltak a regionális identitások, Hargita, Maros és Kovászna megyében pedig 20-25 százalék körüli azoknak az aránya, akik székelyt mondanak, ha azt kérdezik tőlük, elsősorban minek vallják magukat.

Mindazonáltal Egyed Ákos történész a Szabadság napilapban a napokban megjelent írásában rámutatott: miközben a székely identitás, öntudat napjainkban is mintegy szimbiózisban él a magyar tudattal, külön székely nemzetről szerinte csak történelmi múltként lehet beszélni.

A forrásmegjelöléssel használt felvételeket a Székelyek Világszövetsége felszólítására eltávolítottuk