Fotó: Juhász Bálint/Facebook
Míg a román kormány kétoldalú megállapodáshoz köti, a bukaresti sajtó pedig támadja Magyarország erdélyi gazdaságfejlesztési programját, addig Szerbiában semmiféle akadályba nem ütközik ugyanaz a rendszer. Juhász Bálint, a magyar támogatást közvetítő vajdasági Prosperitati Alapítvány ügyvezetője a Krónikának adott interjújában elmondta, a szerb miniszterelnök példaként emelte ki a programot, amely a balkáni ország számára is lehetőség, hiszen helyben teremt egzisztenciát, növeli a foglalkoztatást.
2020. június 11., 14:272020. június 11., 14:27
2020. június 11., 14:342020. június 11., 14:34
– A román kabinet nemrég egy külön román–magyar kormányközi megállapodáshoz kötötte a gazdaságfejlesztési támogatások folytatását. Van-e ilyen jellegű megállapodás a magyar és a szerb kormány között, hogyan viszonyul a belgrádi vezetés a programhoz?
– A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által kidolgozott és kiharcolt vajdasági gazdaságfejlesztési program a szerbiai törvények teljes tiszteletben tartásával és a magyarországi előírásokkal összhangban működik a Prosperitati Alapítvány gondozásában, az európai uniós elvek figyelembevételével. Külön magyar–szerb kormányközi megállapodás nem született.
Miután Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Pásztor István, a VMSZ elnöke 2015 novemberében bejelentették, hogy a magyar kormány támogatja az elkészült stratégia megvalósítását, néhány ellenzéki politikus kísérletet tett a kezdeményezés kisiklatására. Nem beszélve egyes vajdasági magyar érdekköröket, amelyek mindent megtettek, hogy lejárassák a még el sem indult programot. Azonban Szerbia kormányfője elmondta, hogy a program nemcsak a vajdasági magyar közösség számára, hanem Szerbia számára is lehetőség, hiszen helyben teremt egzisztenciát, növeli a foglalkoztatást, hozzájárul a GDP növekedéséhez, és adó formájában az államháztartást növeli.
Példaként emelte ki a programot, örömét fejezte ki, hogy Magyarország Szerbiába kíván beruházni, s mindenki mást is támogatni fog, akik ezt szeretné tenni. Ezután a program megvalósítása nem ütközött akadályba Szerbiában.
Hiszen a program átlátható módon, pályázatok útján, szakmai értékelések alapján meghozott döntésekkel valósul meg, amiben nem lehet olyan tendenciákat felfedezni, amelyekkel a közvéleményt riogatták.
– Vajdaságon kívüli országrészekre is kiterjed a fejlesztési program? Szerb nemzetiségűek körében népszerűek a pályázatok?
– A program megvalósításának helyszíne a Vajdaság, ami nemcsak földrajzi, de közigazgatási értelemben is jól behatárolható. Ettől egyszer volt eltérés az eddigi két fejlesztési ciklusban: egy esetben írtunk ki pályázatot vajdasági magyar vállalkozások belgrádi turisztikai beruházásainak megvalósítására. A beszállítói körökön keresztül viszont egész Szerbia területén érezhető a program hatása, nemcsak a Vajdaságban, hanem az ország egész területén ismerik a Prosperitati Alapítvány nevét, tudják, hogy milyen programot valósít meg a VMSZ és a magyar kormány.
A kedvezményezettek egy része szerb nemzetiségű, de zömében vajdasági magyarok élnek a lehetőséggel.
– Összességében milyen a magyar gazdaságfejlesztési program szerb visszhangja? Érik azt politikai vagy médiatámadások?
– A gazdaságfejlesztési program megítélése pozitív Vajdaságban és Szerbiában is. Az eddigi időszakban mintegy 15 ezer pályázatot fogadtunk be, és ebből 13 ezer projektet támogattunk. A megvalósított beruházások összértéke mintegy 300 millió euró, aminek nagyjából a fele vissza nem térítendő támogatás, a másik fele önrész és banki hitel, azaz a helyi gazdálkodók és vállalkozók hozzáadott értéke. Ezzel Magyarország az egyik legnagyobb beruházó országgá lépett elő Szerbiában, de a Vajdaságban még kiemeltebben. A program sikeres megvalósítása újabb magyarországi vállalkozásokat vonzott a régióba. Az elmúlt húsz év elmulasztott lehetőségei után ezek igazán jó hírek.
Budapest folytatja a külhoni gazdaságfejlesztési projekteket
Kiemelten fontosnak nevezte Seszták Miklós kereszténydemokrata (KDNP) képviselő tegnap, hogy a koronavírus miatti gazdasági válsághelyzetben is folytatódjanak a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programok a Kárpát-medencében. A honatya az Országgyűlés tegnapi ülésén elhangzott felszólalásában elmondta: 2016 óta több mint 230 milliárd forintos fejlesztés megvalósításához nyújtott támogatást a magyar kormány, ezzel több ezer munkahely jött létre a Vajdaságban, Erdélyben, Muravidéken, Felvidéken, Drávaszögben és Kárpátalján. Hangsúlyozta: a programok megvalósítása idén is folytatódik, többek között ipari innovációra, szálloda- és turizmusfejlesztésre adnak forrásokat. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára elmondta: a koronavírus-járványt megelőzően erős volt a magyar gazdaság, ez teszi lehetővé, hogy most a külhoni magyaroknak is tudnak segíteni. „A nemzet nem ér véget a határnál, összetartozunk a külhoni magyarokkal, erősebben állunk ma itt a Kárpát-medencében, mint az elmúlt száz évben bármikor” – hangsúlyozta az államtitkár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!