Fotó: Juhász Bálint/Facebook
Míg a román kormány kétoldalú megállapodáshoz köti, a bukaresti sajtó pedig támadja Magyarország erdélyi gazdaságfejlesztési programját, addig Szerbiában semmiféle akadályba nem ütközik ugyanaz a rendszer. Juhász Bálint, a magyar támogatást közvetítő vajdasági Prosperitati Alapítvány ügyvezetője a Krónikának adott interjújában elmondta, a szerb miniszterelnök példaként emelte ki a programot, amely a balkáni ország számára is lehetőség, hiszen helyben teremt egzisztenciát, növeli a foglalkoztatást.
2020. június 11., 14:272020. június 11., 14:27
2020. június 11., 14:342020. június 11., 14:34
– A román kabinet nemrég egy külön román–magyar kormányközi megállapodáshoz kötötte a gazdaságfejlesztési támogatások folytatását. Van-e ilyen jellegű megállapodás a magyar és a szerb kormány között, hogyan viszonyul a belgrádi vezetés a programhoz?
– A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által kidolgozott és kiharcolt vajdasági gazdaságfejlesztési program a szerbiai törvények teljes tiszteletben tartásával és a magyarországi előírásokkal összhangban működik a Prosperitati Alapítvány gondozásában, az európai uniós elvek figyelembevételével. Külön magyar–szerb kormányközi megállapodás nem született.
Miután Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Pásztor István, a VMSZ elnöke 2015 novemberében bejelentették, hogy a magyar kormány támogatja az elkészült stratégia megvalósítását, néhány ellenzéki politikus kísérletet tett a kezdeményezés kisiklatására. Nem beszélve egyes vajdasági magyar érdekköröket, amelyek mindent megtettek, hogy lejárassák a még el sem indult programot. Azonban Szerbia kormányfője elmondta, hogy a program nemcsak a vajdasági magyar közösség számára, hanem Szerbia számára is lehetőség, hiszen helyben teremt egzisztenciát, növeli a foglalkoztatást, hozzájárul a GDP növekedéséhez, és adó formájában az államháztartást növeli.
Példaként emelte ki a programot, örömét fejezte ki, hogy Magyarország Szerbiába kíván beruházni, s mindenki mást is támogatni fog, akik ezt szeretné tenni. Ezután a program megvalósítása nem ütközött akadályba Szerbiában.
Hiszen a program átlátható módon, pályázatok útján, szakmai értékelések alapján meghozott döntésekkel valósul meg, amiben nem lehet olyan tendenciákat felfedezni, amelyekkel a közvéleményt riogatták.
– Vajdaságon kívüli országrészekre is kiterjed a fejlesztési program? Szerb nemzetiségűek körében népszerűek a pályázatok?
– A program megvalósításának helyszíne a Vajdaság, ami nemcsak földrajzi, de közigazgatási értelemben is jól behatárolható. Ettől egyszer volt eltérés az eddigi két fejlesztési ciklusban: egy esetben írtunk ki pályázatot vajdasági magyar vállalkozások belgrádi turisztikai beruházásainak megvalósítására. A beszállítói körökön keresztül viszont egész Szerbia területén érezhető a program hatása, nemcsak a Vajdaságban, hanem az ország egész területén ismerik a Prosperitati Alapítvány nevét, tudják, hogy milyen programot valósít meg a VMSZ és a magyar kormány.
A kedvezményezettek egy része szerb nemzetiségű, de zömében vajdasági magyarok élnek a lehetőséggel.
– Összességében milyen a magyar gazdaságfejlesztési program szerb visszhangja? Érik azt politikai vagy médiatámadások?
– A gazdaságfejlesztési program megítélése pozitív Vajdaságban és Szerbiában is. Az eddigi időszakban mintegy 15 ezer pályázatot fogadtunk be, és ebből 13 ezer projektet támogattunk. A megvalósított beruházások összértéke mintegy 300 millió euró, aminek nagyjából a fele vissza nem térítendő támogatás, a másik fele önrész és banki hitel, azaz a helyi gazdálkodók és vállalkozók hozzáadott értéke. Ezzel Magyarország az egyik legnagyobb beruházó országgá lépett elő Szerbiában, de a Vajdaságban még kiemeltebben. A program sikeres megvalósítása újabb magyarországi vállalkozásokat vonzott a régióba. Az elmúlt húsz év elmulasztott lehetőségei után ezek igazán jó hírek.
Budapest folytatja a külhoni gazdaságfejlesztési projekteket
Kiemelten fontosnak nevezte Seszták Miklós kereszténydemokrata (KDNP) képviselő tegnap, hogy a koronavírus miatti gazdasági válsághelyzetben is folytatódjanak a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programok a Kárpát-medencében. A honatya az Országgyűlés tegnapi ülésén elhangzott felszólalásában elmondta: 2016 óta több mint 230 milliárd forintos fejlesztés megvalósításához nyújtott támogatást a magyar kormány, ezzel több ezer munkahely jött létre a Vajdaságban, Erdélyben, Muravidéken, Felvidéken, Drávaszögben és Kárpátalján. Hangsúlyozta: a programok megvalósítása idén is folytatódik, többek között ipari innovációra, szálloda- és turizmusfejlesztésre adnak forrásokat. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára elmondta: a koronavírus-járványt megelőzően erős volt a magyar gazdaság, ez teszi lehetővé, hogy most a külhoni magyaroknak is tudnak segíteni. „A nemzet nem ér véget a határnál, összetartozunk a külhoni magyarokkal, erősebben állunk ma itt a Kárpát-medencében, mint az elmúlt száz évben bármikor” – hangsúlyozta az államtitkár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!