
Aleksandar Vucic volt államfő elismerte pártja vereségét a szerbiai választáson
Fotó: Aleksandar Vučić/Facebook
Győzelmet hirdetett az Egyetemista Lista - Az egyetemisták győznek elnevezésű lista a vasárnapi előre hozott szerbiai parlamenti választáson. Aleksandar Vucic volt szerb köztársasági elnök, az Egyesült Szerbia listavezetője elismerte vereségét a törvényhozási megmérettetésen.
2026. október 25., 23:462026. október 25., 23:46
2026. október 26., 00:052026. október 26., 00:05
Radomir Saicic, az Egyetemista Lista - Az egyetemisták győznek elnevezésű lista képviselőjelöltje vasárnap esti belgrádi sajtótájékoztatóján megköszönte a választópolgárok támogatását, és arra szólította fel híveiket, hogy békésen és méltóságteljesen ünnepeljék a győzelmet. Hangsúlyozta: a szerbiai állampolgárok megmutatták, hogy akaratuk erősebb a félelemnél és az eléjük gördített akadályoknál.
„Ez a bátorság győzelme a félelem felett, a remény győzelme a kilátástalanság felett” – idézte az MTI Saicict, aki hozzátette, hogy a siker nem egyetlen ember vagy politikai csoport érdeme, hanem mindenkié, aki részt vett a változásért folytatott küzdelemben.
Ezzel egy időben Aleksandar Vucic volt szerb köztársasági elnök, az Egyesült Szerbia listavezetője elismerte vereségét a parlamenti megmérettetésen vasárnap este Belgrádban. A tizenkét éve hatalmon lévő Aleksandar Vucic a rétegzett mintavételen alapuló előzetes adatokra hivatkozva közölte: az Egyetemista Lista - Az egyetemisták győznek elnevezésű lista 135-140, míg az általa vezetett politikai tömörülés mintegy 105 mandátumot szerezhetett a 250 tagú szerb parlamentben.
Az előzetes számítások alapján más országos lista nem jutott be a törvényhozásba, a nemzeti kisebbségek képviseletében azonban a Vajdasági Magyar Szövetség három, az albán kisebbség és a bosnyák Demokratikus Akciópárt (SDA) pedig egy-egy mandátumot szerezhetett. Hangsúlyozta, hogy ezek az adatok még nem véglegesek.
A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) adatai szerint 18 óráig a választásra jogosultak 64,89 százaléka adta le voksát, míg az Ipsos közvélemény-kutató és a CeSID választásmegfigyelő szervezet becslése szerint 19 óráig 67,6 százalékos volt a részvétel. A részvétel jelentősen meghaladta a legutóbbi, 2023 decemberében tartott parlamenti választáson mért adatokat. Akkor 18 óráig a választópolgárok 51,93 százaléka járult az urnákhoz.
Vladimir Dimitrijevic, a Köztársasági Választási Bizottság elnöke szerint a szavazás a legtöbb helyen rendben zajlott, a kisebb szabálytalanságokat a helyi választási bizottságok megoldották. Közölte, hogy a szavazóhelyiségeken kívül történt incidensek ügyében a rendőrség és az ügyészség illetékes.
A szavazóhelyiségek bezárását követően fokozott rendőri jelenlétről számoltak be Belgrád központjában. A Köztársasági Választási Bizottság épületének környékére a csendőrség több járművét is riasztották, a környező utcák egy részét lezárták. A helyszíni beszámolók szerint fekete ruhát és kapucnit viselő férfiak csoportja vonult végig a belvárosi Terazije téren a parlament előtti, a kormány támogatói által elfoglalt terület irányába. A rendőri készültség okáról egyelőre nem adtak hivatalos tájékoztatást.
A kormányellenes egyetemista mozgalom eközben arra szólította fel a belgrádiakat, hogy ne gyülekezzenek azokon a helyeken, ahol jelentős rendőri erőket vagy egyenruhát nem viselő embereket látnak. Az egyetemisták arra kérték a lakosságot, hogy a választási nap végén is őrizzék meg a nyugalmat, és kerüljék az esetleges összetűzéseket. A figyelmeztetésben konkrét helyszíneket nem neveztek meg.
A 250 tagú törvényhozás mandátumaiért 18 lista összesen 2418 jelöltje indult, közülük kilenc nemzeti kisebbségi lista volt. A pártoknak és választási szövetségeknek a szavazatok legalább három százalékát kell megszerezniük a parlamentbe jutáshoz, a nemzeti kisebbségi listákra azonban kedvezményes szabályok vonatkoznak. Esetükben az úgynevezett természetes választási küszöb érvényesül, a mandátumok elosztásakor pedig a rájuk leadott szavazatokat 1,35-ös szorzóval veszik figyelembe.
A választás legfőbb tétje az volt, hogy folytatódik-e a Szerb Haladó Párt (SNS) vezette politikai erők kormányzása, vagy az egyetemista tiltakozások nyomán létrejött választási lista és az ellenzéki erők képesek lesznek változást elérni a szerbiai politikában.
Újabb tiltakozási hullám söpört végig szombaton több európai országon: Franciaországban, Olaszországban és Albániában is folytatódtak a korábbi napok demonstrációi.
A NATO katonai eszközeinek Moszkva aggályai ellenére történő európai telepítését, konkrétan pedig a szövetség rakétavédelmi rendszerének dél-romániai elemeit bírálta Alice Weidel, az ellenzéki, radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) elnöke.
Vélhetően dróntámadás áldozata lett egy Comore-szigeteki zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajó a Fekete-tengeren.
Katonai tiszteletadással, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján, péntek reggel Budapesten.
Ukrajna katonai Starlink-szolgáltatása még mindig nem állt helyre – közölte több ukrajnai illetékes is; a szolgáltatás továbbra is 161 kilométer/órás sebességkorlátozás mellett működik – mondta egy ukrán tisztviselő csütörtökön a Kyiv Independentnek.
Egy budapesti családi ház tetőjavítása miatt került rendőrkézre két román állampolgárságú férfi, akik a már kifizetett hatmillió forint után további hétmilliót követeltek a ház tulajdonosától. A rendőrök még az újabb pénz átadása előtt elfogták őket.
Moszkva kész lenne november közepe után újrakezdeni Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna részvételével a háromoldalú béketárgyalásokat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A NATO további tengeri felderítő repülőgépeket, radarrendszereket és drónokat küld a Fekete-tengerre – közölte kedden a katonai szövetség, miután a régióban több hajót is halálos kimenetelű dróntámadások értek.
Őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnökét – erősítette meg Bátki Pál jogi képviselő szerdán délelőtt a Telex információit az MTI-nek.
Az amerikai támogatás csökkentése nyomán Ukrajna a háború kezdete óta a legnehezebb helyzetben van – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
szóljon hozzá!