Fotó: Facebook/Diana Şoşoacă
Nem maradt reakció nélkül Diana Şoşoacă román szenátor törvénytervezete, amelyben az Ukrajnával megkötött barátsági szerződés felmondását és jelenleg Ukrajnához tartozó területek Romániához csatolását követelte.
2023. március 24., 15:442023. március 24., 15:44
2023. március 24., 16:022023. március 24., 16:02
Kijev pénteken jelezte: megtorló intézkedéseket vezetnek be ellene.
Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője pénteken közösségi oldalán úgy kommentálta a kezdeményezést, hogy
„Határozottan elítéljük az Ukrajna területi integritásának megkérdőjelezésére, az Ukrajna és Románia közötti jószomszédi viszony szellemének aláásására tett kísérletet. Az ukrán külügyminisztérium szankciókat kezdemények Diana Şoşoacă ellen, mivel nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinti” – írta az ukrán tisztségviselő a Facebookon.
Nem mindennapi törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti parlamentben a szélsőséges megnyilvánulásairól hírhedtté vált Diana Șoșoacă szenátor: azt kezdeményezi, hogy Románia követeljen vissza egykor román uralom alatt álló területeket.
Mint arról beszámoltunk, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) listáján mandátumhoz jutott, de azóta botrányai miatt a pártból kizárt, és független szenátorként tevékenykedő Şoşoacă
Șoșoacát folyamatosan azzal gyanúsítják, hogy valójában orosz érdekeket képvisel.
A koronavírus-járvány idején járványtagadó és oltásellenes propagandát folytató Șoșoacă több ízben is részt vett az orosz nagykövetség által szervezett rendezvényeken, és egyértelmű, hogy amennyiben a bukaresti kormány magáévá tenni az általa megfogalmazott javaslatokat, azzal az Ukrajna elleni agresszió oldalára állna.
Már csak azért is, mert Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, volt állam- és kormányfő korábban utalt már arra, hogy Románia területeket szeretne szerezni Ukrajnától.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!