
Nyugati félelmek szerint nukleáris meghajtású tengeralattjáróról vethet be atomfegyvert Moszkva
Fotó: eng.mil.ru
Nem tartja valószínűnek az atomfegyverek orosz bevetését a Krónikának nyilatkozó Bendarzsevszkij Anton, aki arról is beszélt, hogy a taktikai fegyverek speciális nukleáris tárolókban vannak, és a stratégiaiakkal ellentétben nem állnak készenlétben. A magyarországi szakértő szerint amennyiben Moszkvában ezek bevetéséről döntenek, a nyugati hírszerzés látni fogja az előkészületeket.
2022. október 04., 18:592022. október 04., 18:59
2022. október 04., 19:342022. október 04., 19:34
Milyen bombákat vethet be Vlagyimir Putyin? – kérdeztük Bendarzsevszkij Antont, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatóját annak kapcsán, hogy az orosz elnök taktikai atomfegyverek esetleges bevetéséről beszél. A belarusz származású, Magyarországon élő elemző szerint a nukleáris fegyverek addig jók, amíg fenyegetni lehet velük.
„A világ már évtizedekkel ezelőtt eljutott egy olyan közös pontra, miszerint egy nukleáris háború a ma ismert világ végét jelentené, ezért elfogadhatatlan. Ha az orosz vezetést racionális szereplőnek gondoljuk – márpedig azt gondolom, hogy az, hiszen egy meghatározott orosz birodalmi logikát követ –, akkor a nukleáris fegyverek bevetése sem merülhet fel ténylegesen” – mondta lapunknak Bendarzsevszkij.
Arra emlékeztetett, hogy az orosz katonai doktrína alapvetően két esetben teszi lehetővé ilyen fegyverek bevetését: amennyiben tömegpusztító fegyverekkel történő támadás éri Oroszország területét, vagy ha veszélybe kerül Oroszország léte. „Az Ukrajnában zajló harcok jelenlegi szakaszában egyikről sem beszélhetünk. Ugyanakkor a megfogalmazás akár tágabb értelmezést is lehetővé tesz. Hiszen mit értünk pontosan Oroszország létének a veszélybe kerülése alatt? Ez nem definiálható pontosan. Azt is hozzá kell tenni, hogy az orosz stratégiai dokumentumokat tekintve csak a jéghegy csúcsát látjuk, nagy része titkosítás alatt van” – fogalmazott a szakértő.
„Jellemzően néhány kilotonna hatóerővel rendelkeznek, a stratégiai fegyverek elméleti, akár száz megatonnáig terjedő hatóerejével szemben. Így elsősorban harcászati jelentősége van. Itt van egy másik fontos különbség a stratégiai fegyverekkel szemben: a taktikai fegyverek speciális nukleáris tárolókban vannak, és nem állnak készenlétben, mint a stratégiaiak. Vagyis amennyiben Moszkvában a fegyverek bevetéséről döntenek, a nyugati hírszerzés látni fogja az előkészületeket, ami akár egy figyelmeztető lépésre, vagy megelőző csapásra is lehetőséget adhat” – fejtette ki az elemző.
Vlagyimir Putyin nemrég arra figyelmeztetett: nem blöfföl a nukleáris fegyverek használatával
Fotó: Vlagyimir Putyin/Facebook
Bendarzsevszkij Anton nem tartja valószínűnek, hogy egy ilyen támadás az ukrán vezetést az orosz ultimátum elfogadására kényszerítené. „A nukleáris fegyverek bevetésével drasztikusan módosulna a nemzetközi helyzet, és várhatóan az Oroszországgal semleges vagy elnéző viszonyt ápoló államokat – Kína, India, Brazília – is szembefordítanák Moszkvával. A második világháború óta a nukleáris fegyverek bevetése tabutéma, egy olyan konszenzusos vörös vonal, amelyet senki nem léphet át” – vélekedett a Krónikának a szakértő.
Milyen küldetést kapott a nukleáris meghajtású tengeralattjáró?
Aggodalmat keltett nemzetközi szinten, hogy elhagyta fehér-tengeri bázisát a K329 Belgorod nevű orosz nukleáris meghajtású tengeralattjáró. Több nyugati hírügynökség idézte azt a NATO hírszerzésének tulajdonított kiszivárgott jelentést, amely arra figyelmeztet, hogy a tengeralattjáró a Kara-tengerre tarthat, ahol letesztelheti Poszeidón torpedóit. A Magyar Nemzet közölte, a Poszeidón torpedó Oroszország egyik legmodernebb fegyvere, ereje abban rejlik, hogy a legénység nélküli drónnak saját nukleáris reaktora van, így óriási távolságokat is meg tud tenni, nagy sebességgel, így szinte megállíthatatlan. A fegyvert ráadásul hagyományos és nukleáris robbanófejjel is fel lehet szerelni. Egy part menti város elleni csapásnál ezért a termonukleáris detonáció mellett egyfajta radioaktív cunami hatásával is számolni kellene. Hogy pontosan mire képes a torpedó, azt nem lehet tudni, és azt a NATO sem tartja valószínűnek, hogy valóban atomtöltetet teszteljenek nemzetközi vizeken. Az ugyanakkor nagyon is elképzelhető, hogy erőfitogtatásként kipróbálják – a robbanófej nélküli – fegyvert.
Azt is megkérdeztük az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójától, hogy egy ilyen radikális akcióra mit léphetne válaszként az Egyesült Államok, illetve a NATO. Mint elmondta, ezúttal is kijelenthető, miszerint egy potenciális orosz nukleáris csapásra válaszul a nyugati fenyegetések csak a jéghegy csúcsát jelentik, a tényleges stratégiai terveket pedig nem ismerjük. Szerinte nem hiába hangsúlyozta Putyin szeptemberi beszédében, hogy a „minden elérhető katonai eszköz bevetéséről” szóló állítás nem blöff.
Bendarzsevszkij Anton, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója
Fotó: Bendarzsevszkij Anton
Újságírók egyébként kedden megkérdezték a Kreml szóvivőjétől, miként kommentálja a londoni The Times című napilap cikkét, amely szerint a NATO arra figyelmeztette a szövetség tagjait, hogy Oroszország atomkísérleteket végezhet Ukrajna határán, a Fekete-tengeren. „A nyugati média, a nyugati politikusok, az államfők most túlzásba viszik a nukleáris retorikai gyakorlatot. Mi ebben nem akarunk részt venni” – válaszolta Dmitrij Peszkov.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
szóljon hozzá!