A magyar kormány csak részlegesen nyitná meg a munkaerőpiacot a romániai munkavállalók előtt.
Minden bizonnyal csak részlegesen nyitják meg a magyarországi munkaerőpiacát a román és a bolgár munkavállalók előtt 2007 január elsejétől. A munkaerő-piaci stratégiáról tartott tegnapi budapesti egyeztetés után kiderült: a magyar kormány várhatóan december 20-i ülésén dönt a kérdésben. A találkozón Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ismertette a kormány javaslatát, amely szerint a munkaerőpiacot részlegesen nyitnák meg: a csatlakozás első két évében mintegy százharminc-száznegyven szakmára terjedne ki az automatikus, minden egyéb vizsgálatot mellőző engedélykiadási gyakorlat.
2006. december 13., 00:002006. december 13., 00:00
A szóban forgó szakmákat a kormányhatározat melléklete tartalmazza majd, azokat félévente felülvizsgálják. A javaslatban szereplő szakmák között több, a Magyarországon dolgozó erdélyi magyarok körében népszerű foglakozás található – többek között orvos, ápoló, szakgondozó, festő és mázoló, villanyszerelő, húsfeldolgozó, sütőipari munkás. A korlátozások nem vonatkoznak majd a a személyekre, akik jelenleg törvényesen dolgoznak Magyarországon. A találkozón az MSZP és az MDF, valamint a gazdasági, illetve a foglalkoztatási bizottság részleges munkaerő-piaci nyitást javasolt a kormánynak, míg az SZDSZ és az európai ügyek országgyűlési bizottsága, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala a teljes, illetve a nagyobb nyitás mellett érvelt. A Fidesz és a KDNP nem jelent meg az egyeztetésen. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint azokon a területeken kell megkönnyíteni a munkavállalást, ahol Magyarországon munkaerőhiány van. Ide sorolta az élelmiszeripart, az építőipart, az egészségügyet és a textilgyártást. Úgy vélte, a hiányszakmákról széles körű egyeztetést kell folytatni. Hasonló véleményt képviselt Hiller István, az MSZP elnöke is, míg Kuncze Gábor SZDSZ-elnök a teljes nyitás mellett érvelt.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldala a munkaadókkal eddig lefolytatott egyeztetések alapján a nagyobb nyitás mellett foglalt állást. Szerintük soha vissza nem térő lehetőség, hogy az új munkavállalók egy része magyarul beszél. A találkozón az európai ügyek országgyűlési bizottsága képviseletében részt vevő Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint fontos, hogy a kormány a nyitás mellett kötelezte el magát, és hangsúlyozta, hogy az ország tartozik a határon túli magyaroknak azzal, hogy a lehető legteljesebben nyissák meg a magyar munkaerőpiacot. A munkaerőpiac megnyitásának kérdése amúgy már korábban is több alkalommal felmerült a román-magyar külkapcsolatokban. Takács Csaba az RMDSZ-ügyvezető elnöke és Kerekes Gábor ügyvezető alelnök hétfőn tárgyalt Budapesten a magyar kormány képviselőivel a román állampolgárok munkavállalási feltételeiről. A munkavállalás kérdésköre szerepelt a román és magyar kormányok november 16-i együttes ülésén is, ugyancsak ebben az ügyben tanácskozott Marosvásárhelyen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Markó Béla miniszterelnök helyettessel, valamint Borbély László területrendezéssel megbízott miniszterrel.
Munkanélküliségtől félnek a magyar állampolgárok
A tegnapi egyeztetésen figyelembe vették azt a közvélemény-kutatást is, amely szerint minden második megkérdezett magyar állampolgár úgy véli, Románia uniós csatlakozásával nő az esélye annak, hogy a román munkavállalók kiszorítják a munkaerőpiacról a magyarokat. A megkérdezettek 62 százaléka támogatja a munkaerő-piac korlátozását a román munkavállalók számára, a bolgárok esetében pedig 54 százalékuk tartja szükségesnek a korlátozó intézkedéseket. A lakosok 43 százaléka a munkanélküliséggel indokolta a korlátozást, 58 százalék pedig attól tart, hogy román és bolgár munkavállalók megjelenése miatt romlani fog a hazai egészségügyi ellátás színvonala. A lakosság félelmeinek azonban ellentmond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérése, amely szerint a román és bolgár munkaerő szabad beáramlása egy százalékos növekedést jelentene a magyarországi bruttó össztermékben. Parragh László, a kamara elnöke a Népszavának kifejtette: a szabad munkaerő-beáramlás javítaná a magyar vállalatok versenyképességet is. Parragh szerint 30-35 ezer külföldi munkaerő érkezésére lehet számítani a közeljövőben.
Budapest és az építőipar népszerű
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jelenleg 31 ezer román állampolgár dolgozik Magyarországon munkavállalási engedéllyel, közülük mintegy 17 ezren Budapesten tevékenykednek, és további hétezren dolgoznak Pest megyében, a többi magyarországi területeken már csak kisebb mennyiségben vállaltak munkát román állampolgárok. A munkavállalók egyharmada, az építőiparban tevékenykedik, ugyancsak népszerű ágazat a feldolgozóipar, ahol 5600-an vállaltak munkát.
Megosztott európai munkaerő-piaci stratégia
A román állampolgárok elsősorban Olaszországban és Spanyolországban keresnek munkát. Míg Olaszország szabad munkavállalást ígért, a madridi hatóságok jelezték, két évre zárva tartják munkaerőpiacukat. Franciaország is korlátozza a munkavállalást a román és a bolgár állampolgárok számára. Az újonnan csatlakozott államokra ez a korlátozás valószínűleg két évet tart, hiszen hasonló intézkedésekkel kellett szembenézniük a 2004-ben EU-hoz csatlakozott államoknak is. asonlóképpen döntött Ausztria és Németország is. Nagy-Britannia és Írország kétoldalú egyezmény alapján bizonyos kvóták szerint kívánnak munkavállalási lehetőséget nyújtani a két új tagállamnak.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Az Egyesült Államok Kongresszusának mindkét kamarája támogatta kedden, hogy az igazságügyi minisztériumot utasítsák a szexuális bűncselekményeket elkövető pénzember, Jeffrey Epstein iratainak nyilvánosságra hozatalára.
A Fehér Ház és Moszkva titokban egy javaslaton dolgozik, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette az Axios szerdán amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva.
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
Látogatottsági adatok