Szakmánként válogatnak

A szóban forgó szakmákat a kormányhatározat melléklete tartalmazza majd, azokat félévente felülvizsgálják. A javaslatban szereplő szakmák között több, a Magyarországon dolgozó erdélyi magyarok körében népszerű foglakozás található – többek között orvos, ápoló, szakgondozó, festő és mázoló, villanyszerelő, húsfeldolgozó, sütőipari munkás. A korlátozások nem vonatkoznak majd a a személyekre, akik jelenleg törvényesen dolgoznak Magyarországon.
A találkozón az MSZP és az MDF, valamint a gazdasági, illetve a foglalkoztatási bizottság részleges munkaerő-piaci nyitást javasolt a kormánynak, míg az SZDSZ és az európai ügyek országgyűlési bizottsága, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala a teljes, illetve a nagyobb nyitás mellett érvelt. A Fidesz és a KDNP nem jelent meg az egyeztetésen.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint azokon a területeken kell megkönnyíteni a munkavállalást, ahol Magyarországon munkaerőhiány van. Ide sorolta az élelmiszeripart, az építőipart, az egészségügyet és a textilgyártást. Úgy vélte, a hiányszakmákról széles körű egyeztetést kell folytatni. Hasonló véleményt képviselt Hiller István, az MSZP elnöke is, míg Kuncze Gábor SZDSZ-elnök a teljes nyitás mellett érvelt.


Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldala a munkaadókkal eddig lefolytatott egyeztetések alapján a nagyobb nyitás mellett foglalt állást. Szerintük soha vissza nem térő lehetőség, hogy az új munkavállalók egy része magyarul beszél. A találkozón az európai ügyek országgyűlési bizottsága képviseletében részt vevő Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint fontos, hogy a kormány a nyitás mellett kötelezte el magát, és hangsúlyozta, hogy az ország tartozik a határon túli magyaroknak azzal, hogy a lehető legteljesebben nyissák meg a magyar munkaerőpiacot.
A munkaerőpiac megnyitásának kérdése amúgy már korábban is több alkalommal felmerült a román-magyar külkapcsolatokban. Takács Csaba az RMDSZ-ügyvezető elnöke és Kerekes Gábor ügyvezető alelnök hétfőn tárgyalt Budapesten a magyar kormány képviselőivel a román állampolgárok munkavállalási feltételeiről. A munkavállalás kérdésköre szerepelt a román és magyar kormányok november 16-i együttes ülésén is, ugyancsak ebben az ügyben tanácskozott Marosvásárhelyen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Markó Béla miniszterelnök helyettessel, valamint Borbély László területrendezéssel megbízott miniszterrel.   

Munkanélküliségtől félnek a magyar állampolgárok

A tegnapi egyeztetésen figyelembe vették azt a közvélemény-kutatást is, amely szerint minden második megkérdezett magyar állampolgár úgy véli, Románia uniós csatlakozásával nő az esélye annak, hogy a román munkavállalók kiszorítják a munkaerőpiacról a magyarokat. A megkérdezettek 62 százaléka támogatja a munkaerő-piac korlátozását a román munkavállalók számára, a bolgárok esetében pedig 54 százalékuk tartja szükségesnek a korlátozó intézkedéseket. A lakosok 43 százaléka a munkanélküliséggel indokolta a korlátozást, 58 százalék pedig attól tart, hogy román és bolgár munkavállalók megjelenése miatt romlani fog a hazai egészségügyi ellátás színvonala. A lakosság félelmeinek azonban ellentmond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérése, amely szerint a román és bolgár munkaerő szabad beáramlása egy százalékos növekedést jelentene a magyarországi bruttó össztermékben. Parragh László, a kamara elnöke a Népszavának kifejtette: a szabad munkaerő-beáramlás javítaná a magyar vállalatok versenyképességet is. Parragh szerint 30-35 ezer külföldi munkaerő érkezésére lehet számítani a közeljövőben.

Budapest és az építőipar népszerű

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jelenleg 31 ezer román állampolgár dolgozik Magyarországon munkavállalási engedéllyel, közülük mintegy 17 ezren Budapesten tevékenykednek, és további hétezren dolgoznak Pest megyében, a többi magyarországi területeken már csak kisebb mennyiségben vállaltak munkát román állampolgárok. A munkavállalók egyharmada, az építőiparban tevékenykedik, ugyancsak népszerű ágazat a feldolgozóipar, ahol 5600-an vállaltak munkát.

Megosztott európai munkaerő-piaci stratégia

A román állampolgárok elsősorban Olaszországban és Spanyolországban keresnek munkát. Míg Olaszország szabad munkavállalást ígért, a madridi hatóságok jelezték, két évre zárva tartják munkaerőpiacukat. Franciaország is korlátozza a munkavállalást a román és a bolgár állampolgárok számára. Az újonnan csatlakozott államokra ez a korlátozás valószínűleg két évet tart, hiszen hasonló intézkedésekkel kellett szembenézniük a 2004-ben EU-hoz csatlakozott államoknak is. asonlóképpen döntött Ausztria és Németország is. Nagy-Britannia és Írország kétoldalú egyezmény alapján bizonyos kvóták szerint kívánnak munkavállalási lehetőséget nyújtani a két új tagállamnak.