2009. december 16., 09:262009. december 16., 09:26
A külügyi államtitkár, a magyar–szlovák kisebbségi vegyes bizottság társelnöke közölte: mivel a bizottság eddigi ülésein nem sikerült minden bizonytalanságot tisztázni, további egyeztetések szükségesek. Szabó Vilmos azt mondta: a szlovák kormánytól elvárható, hogy érdemben egyeztessen az ország kisebbségeivel a nyáron elfogadott és tiltakozást kiváltó államnyelvtörvényről.
A külügyi államtitkár felhívta a figyelmet arra is: a magyar és a szlovák kormányfő által szeptember 10-én Szécsényben elfogadott, 11 pontos nyilatkozat 5. pontjában a két fél vállalta, hogy elfogadja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosának ajánlásait a szlovák nyelvtörvénnyel és annak készülő végrehajtási rendeletével kapcsolatban.
Szabó Vilmos emlékeztetett, hogy a magyar fél december 15-re, keddre javasolta a kisebbségi vegyes bizottság újabb ülésének megtartását Budapesten, mivel a legutóbbi ülésen, december 4-én „a meghatározott napirendnek csak egy részét tárgyalták meg”, a pénteki meghívást azonban a szlovák fél nem fogadta el. Hangsúlyozta, hogy Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa és szakértői előzetesen késznek mutatkoztak arra, hogy a keddi egyeztetésen részt vegyenek.
A tárgyalások folytatásának szükségességéről szólva Szabó Vilmos kitért arra, hogy a szlovák nyelvtörvény végrehajtási dokumentuma, a magyar fél által megismert irányelvek olyan „új elemeket is behoznak, amelyek nem is szerepelnek a törvényben.”
Hozzátette, Magyarország a megismert irányelvek alapján nem látja, hogy azokban figyelembe vették volna az EBESZ kisebbségi főbiztosának a nyelvtörvényre, továbbá a kisebbségeket védő törvény megalkotására vonatkozó ajánlásait.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.