
Tárgyalnak. Svájcban, a davosi Világgazdasági Fúrumon fplytatódik az egyeztetés Ukrajna jövőjéről
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az ukrán és az amerikai tisztségviselők a davosi Világgazdasági Fórumon folytatják a békeajánlatról szóló tárgyalásokat – jelentette be vasárnap Rusztem Umerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.
2026. január 19., 09:342026. január 19., 09:34
A Világgazdasági Fórum kiemelt éves csúcstalálkozóját január 19–23. között tartják Svájcban, ahol Ukrajna és az Egyesült Államok a tervek szerint gazdasági megállapodást ír alá.
Umerov elmondta, hogy
ahol konzultációkat folytattak amerikai kollégáikkal, köztük Steve Witkoff különmegbízottal, Donald Trump amerikai elnök vejével, Jared Kushnerrel, Dan Driscoll amerikai hadügyminiszterrel és Josh Gruenbaum fehér házi munkatárssal.
Umerov mellett az ukrán delegáció tagjai között volt Kirilo Budanov, az elnöki hivatal közelmúltban kinevezett vezetője, valamint David Arahamija, Volodimir Zelenszkij elnök a Nép Szolgája nevű pártjának parlamenti frakcióvezetője.
– mondta Umerov.
Az ukrán tisztségviselők tájékoztatták az amerikai partnereket az Ukrajna energiainfrastruktúráját célzó legutóbbi orosz támadásokról is.
Umerov szerint mindkét fél „megállapodott abban, hogy a davosi konzultációk következő szakaszában folytatják a munkát csapat szinten”.
„Úgy gondolom, (Putyin) kész megállapodásra jutni. Úgy gondolom, Ukrajna kevésbé kész megállapodásra jutni” – mondta Trump jszerdán, hozzátéve, hogy Zelenszkij akadályozza az erőfeszítéseket.
„Meg kell győznünk Zelenszkij elnököt, hogy fogadja el” – mondta.
Ukrajna több, az Egyesült Államok által támogatott békejavaslatot is elfogadott. Oroszország egyet sem fogadott el, és továbbra is folytatja a közel négy éve megkezdett háborút.
Trumppal való találkozása előtt Zelenszkij december 26-án kijelentette, hogy a 20 pontos béketerv 90 százalék-ban elkészült, és az amerikai vezetővel való találkozót lehetőségnek tekinti arra, hogy minden 100 százalékban készen álljon.
Ukrajna nyitott volt jelentős engedményekre, többek között a NATO-tagság elhalasztására, ha erős biztonsági garanciákat kap, és a csapatok kivonására a potenciális „szabad gazdasági övezetekből”, miközben a Kreml azt követelte, hogy Kijev vonuljon ki a kelet-ukrajnai Donyeck megyéből.
Vasárnap a „tettrekészek szövetsége” online találkozót tartott a fegyveres erők főparancsnokainak szintjén, hogy megvitassák Ukrajna biztonsági garanciáit – közölte Olekszandr Szirszkij főparancsnok.
„Hangsúlyoztam, hogy fontos tovább erősíteni az Oroszországra nehezedő szankciók nyomását, hogy a háború költségei megfizethetetlenné váljanak” – mondta, hozzátéve, hogy a szövetségeseknek mélyíteniük kell az együttműködést is, hogy növeljék a védelmi ipari kapacitást és a katonai képességeket egész Európában.
Az ukrán hatóságok vasárnapi közlése szerint egyébként Ukrajnában öten meghaltak és legalább harmincan megsebesültek az előző 24 órában Oroszország által az energetikai infrastruktúra ellen végrehajtott támadásokban.
Közben Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Max orosz üzenetküldő szolgáltatáson vasárnap közölte:
„Zakotnoje (ukránul: Zakitne) felszabadítása után azt látjuk, hogy alegységeink magához Szlavjanszkhoz (Szlovjanszk) közelednek. Már csak körülbelül 30 kilométer van hátra magáig Szlavjanszkig” – írta Pusilin.
Zakitne elfoglalásáról pénteken tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium. A donyecki régióvezető szerint a települést ellenőrzése alá vonva az orosz hadsereg „gyakorlatilag elzárta az ellenség logisztikai útvonalát Artyomovszk (Bahmut) és Szlavjanszk között”.
Pusilin szerint
Arról is beszámolt, hogy az orosz Kelet csapatcsoportosítás Dnyipropetrovszk megyében folytatja az „ütközőövezet” kiterjesztését.
Az oroszországi Belgorod megyében a helyi operatív törzs szerint megsebesült egy nő, amikor ukrán drón támadta meg a gépkocsiját. A régió légterében vasárnap 36 pilóta nélküli repülőszerkezetet semmisítettek meg.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
szóljon hozzá!