
Tárgyalnak. Svájcban, a davosi Világgazdasági Fúrumon fplytatódik az egyeztetés Ukrajna jövőjéről
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az ukrán és az amerikai tisztségviselők a davosi Világgazdasági Fórumon folytatják a békeajánlatról szóló tárgyalásokat – jelentette be vasárnap Rusztem Umerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.
2026. január 19., 09:342026. január 19., 09:34
A Világgazdasági Fórum kiemelt éves csúcstalálkozóját január 19–23. között tartják Svájcban, ahol Ukrajna és az Egyesült Államok a tervek szerint gazdasági megállapodást ír alá.
Umerov elmondta, hogy
ahol konzultációkat folytattak amerikai kollégáikkal, köztük Steve Witkoff különmegbízottal, Donald Trump amerikai elnök vejével, Jared Kushnerrel, Dan Driscoll amerikai hadügyminiszterrel és Josh Gruenbaum fehér házi munkatárssal.
Umerov mellett az ukrán delegáció tagjai között volt Kirilo Budanov, az elnöki hivatal közelmúltban kinevezett vezetője, valamint David Arahamija, Volodimir Zelenszkij elnök a Nép Szolgája nevű pártjának parlamenti frakcióvezetője.
– mondta Umerov.
Az ukrán tisztségviselők tájékoztatták az amerikai partnereket az Ukrajna energiainfrastruktúráját célzó legutóbbi orosz támadásokról is.
Umerov szerint mindkét fél „megállapodott abban, hogy a davosi konzultációk következő szakaszában folytatják a munkát csapat szinten”.
„Úgy gondolom, (Putyin) kész megállapodásra jutni. Úgy gondolom, Ukrajna kevésbé kész megállapodásra jutni” – mondta Trump jszerdán, hozzátéve, hogy Zelenszkij akadályozza az erőfeszítéseket.
„Meg kell győznünk Zelenszkij elnököt, hogy fogadja el” – mondta.
Ukrajna több, az Egyesült Államok által támogatott békejavaslatot is elfogadott. Oroszország egyet sem fogadott el, és továbbra is folytatja a közel négy éve megkezdett háborút.
Trumppal való találkozása előtt Zelenszkij december 26-án kijelentette, hogy a 20 pontos béketerv 90 százalék-ban elkészült, és az amerikai vezetővel való találkozót lehetőségnek tekinti arra, hogy minden 100 százalékban készen álljon.
Ukrajna nyitott volt jelentős engedményekre, többek között a NATO-tagság elhalasztására, ha erős biztonsági garanciákat kap, és a csapatok kivonására a potenciális „szabad gazdasági övezetekből”, miközben a Kreml azt követelte, hogy Kijev vonuljon ki a kelet-ukrajnai Donyeck megyéből.
Vasárnap a „tettrekészek szövetsége” online találkozót tartott a fegyveres erők főparancsnokainak szintjén, hogy megvitassák Ukrajna biztonsági garanciáit – közölte Olekszandr Szirszkij főparancsnok.
„Hangsúlyoztam, hogy fontos tovább erősíteni az Oroszországra nehezedő szankciók nyomását, hogy a háború költségei megfizethetetlenné váljanak” – mondta, hozzátéve, hogy a szövetségeseknek mélyíteniük kell az együttműködést is, hogy növeljék a védelmi ipari kapacitást és a katonai képességeket egész Európában.
Az ukrán hatóságok vasárnapi közlése szerint egyébként Ukrajnában öten meghaltak és legalább harmincan megsebesültek az előző 24 órában Oroszország által az energetikai infrastruktúra ellen végrehajtott támadásokban.
Közben Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Max orosz üzenetküldő szolgáltatáson vasárnap közölte:
„Zakotnoje (ukránul: Zakitne) felszabadítása után azt látjuk, hogy alegységeink magához Szlavjanszkhoz (Szlovjanszk) közelednek. Már csak körülbelül 30 kilométer van hátra magáig Szlavjanszkig” – írta Pusilin.
Zakitne elfoglalásáról pénteken tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium. A donyecki régióvezető szerint a települést ellenőrzése alá vonva az orosz hadsereg „gyakorlatilag elzárta az ellenség logisztikai útvonalát Artyomovszk (Bahmut) és Szlavjanszk között”.
Pusilin szerint
Arról is beszámolt, hogy az orosz Kelet csapatcsoportosítás Dnyipropetrovszk megyében folytatja az „ütközőövezet” kiterjesztését.
Az oroszországi Belgorod megyében a helyi operatív törzs szerint megsebesült egy nő, amikor ukrán drón támadta meg a gépkocsiját. A régió légterében vasárnap 36 pilóta nélküli repülőszerkezetet semmisítettek meg.
Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah szombaton elismerte, hogy a több mint két héten át tartó zavargások során több ezer iráni vesztette életét.
Mette Frederiksen dán kormányfő leszögezte: „Európát nem lehet zsarolni”.
Halálos vonatbaleset történt a dél-spanyolországi Córdoba közelében, amelyben az utolsó hírek szerint 39 ember életét vesztette, a sérültek száma meghaladja a százat.
„Mély aggodalmát” fejezte ki vasárnap az X közösségimédia-platformon Nicușor Dan a transzatlanti partnerek és szövetségesek között a Grönland kapcsán kialakult nyilatkozatháború miatt, és a párbeszéd mielőbbi újraindítását sürgette.
Az Európai Bizottság olyan mértékű reformot fontolgat az uniós bővítési folyamatban, amely még az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen támogatói körében is vitát váltott ki. A terv szerint Ukrajna akár
Romániát és Magyarországot is meghívta Donald Trump a Gázai béketanácsba.
A magyarok elsöprő többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, és Ukrajna katonai támogatásának elutasítottsága is bőven kétharmad feletti.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
szóljon hozzá!