
Soltész Miklós (archív felvétel)
Fotó: Gecse Noémi
Az anyanyelv megőrzése a külhoni magyarság megmaradásának egyik legfontosabb záloga, ebben pedig kiemelt szerepet játszanak a határon túli egyházak, valamint a magyar bölcsődék és óvodák – hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt kedden.
2017. december 05., 13:202017. december 05., 13:20
Soltész Miklós elmondta: 2010-ben 163 millió forintot fordítottak erre a célra, idén pedig már 3,2 milliárd jutott rá.
valamint segítette közösségi programok, zarándoklatok, katolikus táborok megvalósulását is – ismertette az államtitkár.
Soltész Miklós azt hangoztatta, hogy a külhoni egyházaknak nyújtott támogatás erősíti a helyben maradást, hozzájárul a kivándorlás megállításához, és segíti a „visszamagyarosítást” is, mert ha az ott élő magyarok azt látják, hogy az anyaország erős, akkor érzik, hogy érdemes megmaradni.
Grezsa István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak koordinációjáért felelős kormánybiztos a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programról beszámolva közölte:
Jelenleg több mint 47 ezer gyerek jár a határon túl magyar bölcsődébe és óvodába, ezt a számot a program fejlesztéseivel szeretnék hatvanezerre emelni – mondta a kormánybiztos.
Hozzátette, hogy az intézmények építése és felújítása mellett játszótereket is kialakítanak, fejlesztőcsomagokat és magyar meséket tartalmazó laptopokat is eljuttatnak a bölcsődékbe és az óvodákba, valamint továbbképzéseket, szakmai és módszertani konferenciákat szerveznek az ott dolgozóknak.
Petneházy Attila (Fidesz) arra volt kíváncsi, milyen a fogadtatása a programnak a helyiek körében. Grezsa István elmondta, nagyon pozitívan állnak hozzá a fejlesztésekhez a települések lakói, és Kárpátalján például az ukrán-ruszin gyerekek közül is sokat íratnak magyar óvodába.
Pánczél Károly (Fidesz) az új óvodák későbbi fenntartásáról érdeklődött. A kormánybiztos közölte, a fenntartási rendszerek országonként eltérnek, de
Az ülésen megemlékeztek a kettős állampolgárságról 2004. december 5-én rendezett népszavazásról is. Soltész Miklós erről azt mondta, az akkori szociálliberális kormány tönkretette az addigi nemzetegyesítő programokat, mivel nem ismerte fel, mekkora küzdelmet folytatnak a határon túli magyarok a megmaradásért. Pánczél Károly, a bizottság fideszes elnöke szégyenteljes eseménynek nevezte a népszavazást, amire azonban – véleménye szerint – 2010-től a magyar nemzetpolitika méltó választ tudott adni.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
szóljon hozzá!