
Lakóépületet is találat ért vasárnap Harkivban
Fotó: Volodimir Zelenszkij Facebook-oldala
Oroszország egy hét leforgása alatt mintegy harminc darab különböző típusú rakétát, több mint nyolcszáz irányított légibombát és csaknem háromszáz csapásmérő drónt vetett be Ukrajna ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a Facebookon.
2024. szeptember 15., 17:162024. szeptember 15., 17:16
2024. szeptember 16., 08:382024. szeptember 16., 08:38
Az államfő helyszíni fotókból összeállított videofelvételt is közzétett a csapások következményeiről. „Ukrajnának erős támogatásra van szüksége partnereitől emberéletek megmentése érdekében, az orosz terror ellen: légvédelemre, nagy hatótávolságú fegyverekre, katonáink támogatására, mindenre, ami arra készteti Oroszországot, hogy véget vessen ennek a háborúnak” – írta bejegyzésében Zelenszkij.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en sürgette Ukrajna szövetségeseit, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fenyegetései ellenére erősítsék meg Kijev melletti támogatásukat. Putyin fenyegetései a miniszter szerint „nem működnek”. „2022 tavaszán Putyin sosem tapasztalt következményekre figyelmeztetett, ha a Nyugat fegyverekkel látja el Ukrajnát, de semmit sem tett, miután Ukrajna megkapta a védekezéshez szükséges fegyvereket” – emlékeztetett az MTI szerint Szibiha, hozzátéve, hogy hasonló retorikát sokszor hangoztattak Moszkvában az elmúlt években.
A miniszter kiemelte, hogy Putyin a NATO-bővítés miatt is következményekkel fenyegetőzött, de nem tett semmit, amikor Finnország és Svédország csatlakozott a NATO-hoz. Szibiha rámutatott még arra is, hogy minden fenyegetés ellenére Putyin nem tett semmit azután sem, amikor Ukrajna megkapta az F-16-os vadászgépeket.
– jelentette ki az ukrán tárcavezető. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az orosz elnök csütörtökön azt mondta, ha Ukrajna nyugati rakétákkal támadhatja meg Oroszországot, az a NATO-országok és az európai országok közvetlen részvételét jelenti az ukrajnai háborúban.
Az ukrán légierő közölte, hogy vasárnapra virradóra megsemmisítettek az ország légterében egy H-59-es orosz rakétát és tíz csapásmérő drónt. Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az éjjel az orosz erők két légibombával mértek csapást Harkiv városára. Az egyik egy orvosi rendelőben, a másik egy oktatási intézmény épületében okozott károkat.
Ivan Fedorov Zaporizzsja megyei kormányzó közölte, hogy a régióban az elmúlt napban három helyi lakos halt meg orosz támadások következtében. Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 634 ezret. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett hat orosz harckocsit, 23 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 85 drónt.
– közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium. Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről. Donyeckben 17-ben, Kurszk megyében pedig négyben nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások és támadások számát. Az utóbbi régióból hat meghiúsított hatásértési kísérletről is említést tett a moszkvai katonai tárca. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 2200 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszk irányában pedig több mint háromszáz.

A nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.

Ukrajna új tervét, amelynek célja, hogy Oroszországot a háború diplomáciai úton történő befejezésére bírja rá, várhatóan a második békecsúcson tárják a világ elé.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!