
Vehemens tiltakozó akció előzte meg azt a görögországi török kisebbségről szóló konferenciát, amelynek Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő volt a házigazdája szerdán Brüsszelben, az Európai Parlamentben.
2016. március 03., 14:292016. március 03., 14:29
2016. március 03., 15:022016. március 03., 15:02
Az Egyesülési szabadság Görögországban – joghézag az európai kisebbségi jogok terén címmel tartott konferenciát megelőzően a szélsőjobboldali Arany Hajnal (Golden Dawn) görög párt három képviselője az unisó törvényhozás elnökének, Martin Schulznak címzett levelében fejezte ki nemtetszését a konferencia kapcsán, arra hivatkozva, hogy Görögországban nem létezik török kisebbség.
Sógor Csaba sajtóirodájának csütörtöki tájékoztatása szerint az ellenzők nemcsak írásban, hanem személyesen is tiltakoztak a konferencia kezdetekor, kiabálásukkal feszült helyzetet idézve elő mind a meghívottak, mind pedig az érdeklődők körében.
Az incidensről közzétett videofelvétel tanúsága szerint adott pillanatban kis híján tettlegességbe torkolló szóváltás alakult ki Sógor és Lamprosz Fontulisz, az Arany Hajnal EP-képviselője között. Az RMDSZ-es politikus felszólította Fontuliszt, hogy fogja be a száját, és kísérőivel együtt hagyja el a termet, mire görög képviselőtársa azt üvöltötte, hogy Görögországban nem létezik török kisebbség, Sógor pedig szégyellje magát, amiért beavatkozik a balkáni ország belügyeibe. A megszeppent hallgatóság asszisztenciája közepette a görögök végül dúlva-fúlva elhagyták a termet.
Sógor ezt követően úgy vélekedett, az Arany Hajnalhoz tartozó politikusok hozzáállása hangsúlyosan aláhúzza, mennyire fontos területre léptek, és mennyire valós a görögországi török kisebbség problémája.
„Azért vagyunk ma itt, mert minden európai állampolgárért felelősek vagyunk. Ha békét szeretnénk, az unión kívüli kisebbségekre is figyelnünk kell, de ehhez az unión belüli kisebbségvédelem területén is példát kell mutatnia Európának\" – magyarázta az erdélyi magyar politikus, hozzátéve, bár a törvények országonként különböznek, az általános problémák azonosak: nyelvi diszkrimináció, tulajdonhoz való jog sérelme, kisebbségellenes intézkedések. Sógor elmondta: bátorítani kell az országokat, hogy a meglévő európa tanácsi ajánlásokat és a csatlakozáskor tett ígéreteket betartsák, ugyanakkor sürgetni kell egy európai kisebbségvédelmi kerettörvény megalkotását is.
Melek Kirmaci Arik a Nyugat-Trákiai Törökök Európai Föderációja képviseletében a konferencián ismertette a görögországi törökök életét ma is befolyásoló múltbéli intézkedéseket. Kiemelte, Görögországban az etnikai kisebbségeket egyik alapvető emberi joguktól fosztják meg: identitásuk nem lehet más, csak görög, és megfosztják őket egyesülési szabadságuktól is. Bizonyítékként néhány, nevében török szervezetet említett, amelyeket az utóbbi időben betiltottak az athéni hatóságok.
Hasonló helyzetről számolt be Eugenia Natsoulidou, a Macedón Oktatási és Kulturális Mozgalom alapítója: az athéni kormány perspektívája szerint a görögországi macedónok – a törökökhöz hasonlóan – egyszerűen nem léteznek. Panayote Dimitras, a Görög Helsinki Bizottság szóvivője sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egy-egy, a tagállamok számára megfogalmazott európai ajánlás kapcsán nincs nyomonkövetés, így lehetnek tagországok, ahol ezeket nem tartják tiszteletben. Hozzátette: az is gondot okoz, hogy ezekről az ajánlásokról semmit nem tud a közvélemény, hiszen a görög sajtó nem számol be róluk.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!