Ennyi volt. Ibrahim Akilt Washington is körözte, miután terrortámadásokban vett részt
Fotó: Az Egyesült Államok kormánya
A libanoni főváros, Bejrút ellen pénteken végrehajtott izraeli légicsapásban meghalt a Hezbollah egyik vezető katonai parancsnoka, Ibrahim Akil.
2024. szeptember 21., 10:092024. szeptember 21., 10:09
A Hezbollah megerősítette Akil halálát, miután Izrael közölte, hogy ő is ott volt a Hezbollah több magas rangú vezetője között, akiket a csapás során megöltek.
Korábban libanoni tisztségviselők a BBC szerint azt mondták, hogy legalább 14 ember meghalt és több tucatnyian megsebesültek a csapásban, amely
Az ENSZ egyik magas rangú tisztviselője arra figyelmeztetett, hogy a Közel-Keletet olyan konfliktus veszélye fenyegeti, amely mellett „eltörpülhet” a térségben eddig tapasztalt pusztítás.
Rosemary DiCarlo politikai ügyekért felelős vezető a Biztonsági Tanács ülésén beszélt az e heti támadásokat követően, amelyek során a Hezbollah tagjainak csipogói és adó-vevő készülékei robbantak fel, legalább 37 ember halálát okozva.
Bejrútban kaotikus jelenetek játszódtak le, amikor a mentőcsapatok a támadás helyszínére érkeztej, hogy kimentsék a sebesülteket és megkeressék a romok alatt rekedt embereket. Legalább egy lakóépület összedőlt, más épületek pedig súlyosan megrongálódtak.
A Hezbollah tagjai lezárták az utcákat.
A támadás újabb megalázó csapást jelent acsipogók és adó-vevő készülékek felrobbantása után.
Daniel Hagari, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője közleményében elmondta, hogy Akilt, a Hezbollah elit Radvan erőinek egyik magas rangú parancsnokát a csoport műveleti vezérkarának magas rangú tagjaival és más Radvan-parancsnokokkal együtt ölték meg.
Hagari szerint „a föld alatt gyülekeztek egy lakóépület alatt a Dahije negyed szívében [Bejrút déli részén], libanoni civilek között rejtőzködve, akiket emberi pajzsként használtak”.
Az IDF szóvivője hozzátette, hogy
A tervről először 2018-ban számolt be az izraeli hadsereg, amikor az IDF közölte, hogy elzárja a Hezbollah által ásott alagutakat, amelyek célja az volt, hogy behatoljanak izraeli területre, és civileket raboljanak és gyilkoljanak.
Áprilisban Washington közölte, hogy keresi Akilt, más néven Tahszint, és
Az USA azért kereste őt, mert kapcsolatban állt a Hezbollahhal, egy olyan csoporttal, amelyet Izrael, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és más országok terrorista szervezetként tartanak nyilván.
Az 1980-as években Akil tagja volt annak a csoportnak, amely az Egyesült Államok bejrúti nagykövetsége és egy tengerészgyalogsági laktanya elleni, több száz halálos áldozatot követelő robbantásokat szervezte.
A csoportot a térség vezető síita hatalma, Irán hozta létre az 1980-as évek elején, hogy szembeszálljon Izraellel. Abban az időben az izraeli erők megszállták Dél-Libanont az országban dúló polgárháború során.
Telefonon beszélt egymással Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter a tervezett budapesti csúcstalálkozó előkészítéséről – közölte honlapján hétfőn az orosz diplomáciai tárca.
Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács tárgyalási álláspontot fogadott el az orosz földgázimport fokozatos kivezetéséről szóló rendelettervezetről – közölte a testület hétfőn.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy friss nyilatkozatban megerősítette, kész elmenni Budapestre, hogy „bármilyen formában” felvegye a kapcsolatot az ott találkozó Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
„Nem szép dolog”, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleg az EU-tag Magyarországra utazik, hogy tárgyalásokat folytasson Ukrajnáról – jelentette ki hétfőn Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője.
Bár vasárnap összecsapásik zajlottak Gázában, amelyek során izraeli katonák haltak meg, az izraeli hadsereg pedig gázai célpontokat támadott, a felek szerint elkötelezettek a tűzszüneti megállapodás betartása mellett.
Donald Trump amerikai elnök a feszült hangulatú pénteki találkozón arra ösztönözte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy adjon át területeket Oroszországnak, ami csalódást okozott az ukrán delegációnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll Budapesten is találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – az ukrán államfő erről egy amerikai televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban beszélt.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
szóljon hozzá!