
Ennyi volt. Ibrahim Akilt Washington is körözte, miután terrortámadásokban vett részt
Fotó: Az Egyesült Államok kormánya
A libanoni főváros, Bejrút ellen pénteken végrehajtott izraeli légicsapásban meghalt a Hezbollah egyik vezető katonai parancsnoka, Ibrahim Akil.
2024. szeptember 21., 10:092024. szeptember 21., 10:09
A Hezbollah megerősítette Akil halálát, miután Izrael közölte, hogy ő is ott volt a Hezbollah több magas rangú vezetője között, akiket a csapás során megöltek.
Korábban libanoni tisztségviselők a BBC szerint azt mondták, hogy legalább 14 ember meghalt és több tucatnyian megsebesültek a csapásban, amely
Az ENSZ egyik magas rangú tisztviselője arra figyelmeztetett, hogy a Közel-Keletet olyan konfliktus veszélye fenyegeti, amely mellett „eltörpülhet” a térségben eddig tapasztalt pusztítás.
Rosemary DiCarlo politikai ügyekért felelős vezető a Biztonsági Tanács ülésén beszélt az e heti támadásokat követően, amelyek során a Hezbollah tagjainak csipogói és adó-vevő készülékei robbantak fel, legalább 37 ember halálát okozva.
Bejrútban kaotikus jelenetek játszódtak le, amikor a mentőcsapatok a támadás helyszínére érkeztej, hogy kimentsék a sebesülteket és megkeressék a romok alatt rekedt embereket. Legalább egy lakóépület összedőlt, más épületek pedig súlyosan megrongálódtak.
A Hezbollah tagjai lezárták az utcákat.
A támadás újabb megalázó csapást jelent acsipogók és adó-vevő készülékek felrobbantása után.
Daniel Hagari, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője közleményében elmondta, hogy Akilt, a Hezbollah elit Radvan erőinek egyik magas rangú parancsnokát a csoport műveleti vezérkarának magas rangú tagjaival és más Radvan-parancsnokokkal együtt ölték meg.
Hagari szerint „a föld alatt gyülekeztek egy lakóépület alatt a Dahije negyed szívében [Bejrút déli részén], libanoni civilek között rejtőzködve, akiket emberi pajzsként használtak”.
Az IDF szóvivője hozzátette, hogy
A tervről először 2018-ban számolt be az izraeli hadsereg, amikor az IDF közölte, hogy elzárja a Hezbollah által ásott alagutakat, amelyek célja az volt, hogy behatoljanak izraeli területre, és civileket raboljanak és gyilkoljanak.
Áprilisban Washington közölte, hogy keresi Akilt, más néven Tahszint, és
Az USA azért kereste őt, mert kapcsolatban állt a Hezbollahhal, egy olyan csoporttal, amelyet Izrael, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és más országok terrorista szervezetként tartanak nyilván.
Az 1980-as években Akil tagja volt annak a csoportnak, amely az Egyesült Államok bejrúti nagykövetsége és egy tengerészgyalogsági laktanya elleni, több száz halálos áldozatot követelő robbantásokat szervezte.
A csoportot a térség vezető síita hatalma, Irán hozta létre az 1980-as évek elején, hogy szembeszálljon Izraellel. Abban az időben az izraeli erők megszállták Dél-Libanont az országban dúló polgárháború során.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
szóljon hozzá!