
Bosszú. Iszmail Haníje felelős a Hamász terroristái által az elmúlt években végrehajtott terrocselekményekért
Fotó: X
Teheránban megölték Iszmail Haníjét, a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet politikai vezetőjét – jelentette szerdán a Press TV iráni állami csatorna az Iszlám Forradalmi Gárdára (IRGC) hivatkozva.
2024. július 31., 07:592024. július 31., 07:59
Az Irán által finanszírozott Hamász külön közleményben közölte, hogy Haníjét testőrével együtt ölték meg egy izraeli rajtaütés során, amelyet – állítása szerint – az iráni elnök beiktatásán való részvétele után hajtottak végre a teheráni rezidenciáján.
Az egyelőre nem világos, hogy mikor ölték meg a terrorszervezet első emberét.
Az iráni állami média az Iszlám Forradalmi Gárda közleményére hivatkozva azt jelentette, hogy
Az IRGC részvétét fejezte ki „a hősies palesztin nemzetnek, a muszlim ummának (közösségnek), az ellenállási front harcosainak és a nemes iráni nemzetnek a vezető palesztin ellenálló vezető mártírhalála miatt” – jelentette az állami média.
A Hamász egyik tisztségviselője szerint a csoport „kész bármilyen módon megfizetni” vezetője haláláért.
Szami Abu Zuhri azt mondta: „Nyílt háborút folytatunk Jeruzsálem felszabadításáért, és készek vagyunk bármilyen módon megfizetni”.
Iszmail Haníje meggyilkolása „nem lesz hiábavaló” – mondta Musza Abu Marzúk, a csoport politikai irodájának tagja.
„Iszmail Haníje vezető meggyilkolása gyáva tett volt, és nem lesz hiábavaló” – mondta Marzúk.
A palesztinok általános sztrájkra szólítottak fel – jelentette a Hamászhoz kötődő Al-Aksza TV.
Az izraeli hadsereg a CNN-nel azt közölte, hogy „nem reagálnak a külföldi médiában megjelenő jelentésekre”.
Találkozott az új elnökkel, valamint az iráni legfelsőbb vezetővel, Ali Hamenei ajatollahval.
A beszámolók szerint a találkozó során az elnök azt mondta a Hamász vezetőjének, hogy Irán „a palesztin nép mellett áll”, Haníje pedig megköszönte Irán „tiszteletreméltó álláspontját”.
Haníje régóta magas rangú vezetője volt a csoportnak, miután az 1980-as évek végén csatlakozott a Hamászhoz, és a következő évtizedekben folyamatosan feljebb lépett a ranglétrán.
A Hamász hatalmának növekedésével Haníje is egyre magasabbra emelkedett a ranglétrán – 2004-ben a titkos „kollektív vezetés” tagjává, majd 2006-ban a Palesztin Hatóság miniszterelnökévé nevezték ki.
2017-re a csoport vezetője lett, és nem sokkal később az Egyesült Államok „különlegesen kiemelt globális terroristának” nevezte ki.
Az évek során részt vett Jimmy Carter volt amerikai elnökkel folytatott béketárgyalásokon, és találkozott más a világ más politikai vezetőivel, köztük Hamad bin Khalifa al-Thani sejkkel, Katar emírjével és az év elején Vang Kej-csian kínai diplomatával.
Akkor Haníje – aki Katarban tartózkodott – kijelentette, hogy haláluk nem befolyásolja a folyamatban lévő tűzszüneti és túsztárgyalásokat.
„Aki azt hiszi, hogy azzal, hogy csapást mér a gyerekeimre a fegyverszüneti tárgyalások alatt és a megállapodás megkötése előtt, arra kényszeríti a Hamászt, hogy engedjen követeléseiből, az téveszméket kerget” – mondta.
Mint ismeretes,
Izrael ennek nyomán megtorló katonai műveletet indított, amelynek célja Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint a Hamász teljes megsemmisítése.
Légitámadást hajtott végre Izrael Libanonban a hétvégi rakétatámadás felelőse ellen
Izrael légitámadást hajtott végre kedden Bejrút egyik peremkerületében, célpontja az a Hezbollah-parancsnok volt, akit a 12 halálos áldozatot követelő Golán-fennsíki támadás irányítójának tart. Muhszin Sukr, a Hezbollah műveleti központjának vezetője túlélte a támadást libanoni közlések szerint.
Az Izrael ellenőrzése alatt álló Golán-fennsíkon szombaton érte rakétatalálat egy drúz falu, Madzsdel Samsz futballpályáját, megölve 12 gyereket, valamint megsebesítve további 38 embert. Izrael szerint a libanoni síita milícia követte el a támadást, az viszont tagadja ezt. „A Hezbollah túlment minden határon” – hangsúlyozta Joáv Galant izraeli védelmi miniszter az X-en a keddi megtorló támadás után.
A Hezbollah, illetve a milíciához köthető al-Manár helyi televíziós csatorna arról számolt be, hogy rakétatalálatok értek egy nyolcemeletes lakóházat Bejrút Haret Hreik nevű déli elővárosában, és az részben összeomlott.
A mellette lévő kórházban kisebb károk keletkeztek – közölték.
Két biztonsági forrás szerint a légicsapás célszemélye, a Hezbollah műveleti központjának vezetője túlélte a támadást. Az al-Arabíja pánarab tévé értesülése szerint viszont Muhszin Sukr meghalt a támadásban.
Az NNA libanoni hírügynökség szerint Izrael három rakétával támadta az épületet egy drónról. Az al-Dzsadíd helyi televízió szerint az izraeli támadásnak egy halálos áldozata és 17 sebesültje van.
Az al-Manár utcára vonult emberekről mutatott felvételeket, akik éltették Haszan Naszrallah sejket, a milícia vezetőjét, és azt kiabálták, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök meg fog fizetni ezért a tettért.
Abdalláh Buhabib libanoni külügyminiszter a bejrúti kormány nevében szigorúan elítélte a támadást, és bejelentette, hogy panaszt tesznek Izrael ellen az ENSZ-ben. Az orosz külügyminisztérium a nemzetközi jog „arcátlan megsértésének” minősítette a Bejrút elleni támadást.
Az utóbbi napokban megfigyelők egyre nagyobb aggodalommal tekintenek a libanoni-izraeli konfliktus esetleges elmérgesedésére. A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet is veszélyes eszkalációnak nevezte az izraeli támadást.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
szóljon hozzá!