Bosszú. Iszmail Haníje felelős a Hamász terroristái által az elmúlt években végrehajtott terrocselekményekért
Fotó: X
Teheránban megölték Iszmail Haníjét, a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet politikai vezetőjét – jelentette szerdán a Press TV iráni állami csatorna az Iszlám Forradalmi Gárdára (IRGC) hivatkozva.
2024. július 31., 07:592024. július 31., 07:59
Az Irán által finanszírozott Hamász külön közleményben közölte, hogy Haníjét testőrével együtt ölték meg egy izraeli rajtaütés során, amelyet – állítása szerint – az iráni elnök beiktatásán való részvétele után hajtottak végre a teheráni rezidenciáján.
Az egyelőre nem világos, hogy mikor ölték meg a terrorszervezet első emberét.
Az iráni állami média az Iszlám Forradalmi Gárda közleményére hivatkozva azt jelentette, hogy
Az IRGC részvétét fejezte ki „a hősies palesztin nemzetnek, a muszlim ummának (közösségnek), az ellenállási front harcosainak és a nemes iráni nemzetnek a vezető palesztin ellenálló vezető mártírhalála miatt” – jelentette az állami média.
A Hamász egyik tisztségviselője szerint a csoport „kész bármilyen módon megfizetni” vezetője haláláért.
Szami Abu Zuhri azt mondta: „Nyílt háborút folytatunk Jeruzsálem felszabadításáért, és készek vagyunk bármilyen módon megfizetni”.
Iszmail Haníje meggyilkolása „nem lesz hiábavaló” – mondta Musza Abu Marzúk, a csoport politikai irodájának tagja.
„Iszmail Haníje vezető meggyilkolása gyáva tett volt, és nem lesz hiábavaló” – mondta Marzúk.
A palesztinok általános sztrájkra szólítottak fel – jelentette a Hamászhoz kötődő Al-Aksza TV.
Az izraeli hadsereg a CNN-nel azt közölte, hogy „nem reagálnak a külföldi médiában megjelenő jelentésekre”.
Találkozott az új elnökkel, valamint az iráni legfelsőbb vezetővel, Ali Hamenei ajatollahval.
A beszámolók szerint a találkozó során az elnök azt mondta a Hamász vezetőjének, hogy Irán „a palesztin nép mellett áll”, Haníje pedig megköszönte Irán „tiszteletreméltó álláspontját”.
Haníje régóta magas rangú vezetője volt a csoportnak, miután az 1980-as évek végén csatlakozott a Hamászhoz, és a következő évtizedekben folyamatosan feljebb lépett a ranglétrán.
A Hamász hatalmának növekedésével Haníje is egyre magasabbra emelkedett a ranglétrán – 2004-ben a titkos „kollektív vezetés” tagjává, majd 2006-ban a Palesztin Hatóság miniszterelnökévé nevezték ki.
2017-re a csoport vezetője lett, és nem sokkal később az Egyesült Államok „különlegesen kiemelt globális terroristának” nevezte ki.
Az évek során részt vett Jimmy Carter volt amerikai elnökkel folytatott béketárgyalásokon, és találkozott más a világ más politikai vezetőivel, köztük Hamad bin Khalifa al-Thani sejkkel, Katar emírjével és az év elején Vang Kej-csian kínai diplomatával.
Akkor Haníje – aki Katarban tartózkodott – kijelentette, hogy haláluk nem befolyásolja a folyamatban lévő tűzszüneti és túsztárgyalásokat.
„Aki azt hiszi, hogy azzal, hogy csapást mér a gyerekeimre a fegyverszüneti tárgyalások alatt és a megállapodás megkötése előtt, arra kényszeríti a Hamászt, hogy engedjen követeléseiből, az téveszméket kerget” – mondta.
Mint ismeretes,
Izrael ennek nyomán megtorló katonai műveletet indított, amelynek célja Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint a Hamász teljes megsemmisítése.
Légitámadást hajtott végre Izrael Libanonban a hétvégi rakétatámadás felelőse ellen
Izrael légitámadást hajtott végre kedden Bejrút egyik peremkerületében, célpontja az a Hezbollah-parancsnok volt, akit a 12 halálos áldozatot követelő Golán-fennsíki támadás irányítójának tart. Muhszin Sukr, a Hezbollah műveleti központjának vezetője túlélte a támadást libanoni közlések szerint.
Az Izrael ellenőrzése alatt álló Golán-fennsíkon szombaton érte rakétatalálat egy drúz falu, Madzsdel Samsz futballpályáját, megölve 12 gyereket, valamint megsebesítve további 38 embert. Izrael szerint a libanoni síita milícia követte el a támadást, az viszont tagadja ezt. „A Hezbollah túlment minden határon” – hangsúlyozta Joáv Galant izraeli védelmi miniszter az X-en a keddi megtorló támadás után.
A Hezbollah, illetve a milíciához köthető al-Manár helyi televíziós csatorna arról számolt be, hogy rakétatalálatok értek egy nyolcemeletes lakóházat Bejrút Haret Hreik nevű déli elővárosában, és az részben összeomlott.
A mellette lévő kórházban kisebb károk keletkeztek – közölték.
Két biztonsági forrás szerint a légicsapás célszemélye, a Hezbollah műveleti központjának vezetője túlélte a támadást. Az al-Arabíja pánarab tévé értesülése szerint viszont Muhszin Sukr meghalt a támadásban.
Az NNA libanoni hírügynökség szerint Izrael három rakétával támadta az épületet egy drónról. Az al-Dzsadíd helyi televízió szerint az izraeli támadásnak egy halálos áldozata és 17 sebesültje van.
Az al-Manár utcára vonult emberekről mutatott felvételeket, akik éltették Haszan Naszrallah sejket, a milícia vezetőjét, és azt kiabálták, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök meg fog fizetni ezért a tettért.
Abdalláh Buhabib libanoni külügyminiszter a bejrúti kormány nevében szigorúan elítélte a támadást, és bejelentette, hogy panaszt tesznek Izrael ellen az ENSZ-ben. Az orosz külügyminisztérium a nemzetközi jog „arcátlan megsértésének” minősítette a Bejrút elleni támadást.
Az utóbbi napokban megfigyelők egyre nagyobb aggodalommal tekintenek a libanoni-izraeli konfliktus esetleges elmérgesedésére. A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet is veszélyes eszkalációnak nevezte az izraeli támadást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!