
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Az AstraZeneca gyógyszergyár vasárnapi közleménye szerint semmiféle tudományos adat nem utal arra, hogy a cég által az új típusú koronavírus ellen kidolgozott oltóanyag növelné a vérrögképződés kockázatát.
2021. március 14., 22:442021. március 14., 22:44
2021. március 14., 23:172021. március 14., 23:17
A brit-svéd gyógyszeripari csoport vasárnap este Londonban kiadott nyilatkozatának előzményeként az elmúlt napokban több ország – Norvégia, Bulgária, Dánia, Izland, vasárnap pedig Olaszország és Írország is – az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által közösen kifejlesztett vakcina alkalmazásának felfüggesztéséről döntött, miután vérrögképződéses esetekről érkezett bejelentés az e vakcinával beoltott néhány páciens esetében. Az AstraZeneca azonban vasárnapi, az MTI által idézett közleményében hangsúlyozta: az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban eddig beadott több mint 17 millió adag oltás gondos biztonsági vizsgálata semmiféle olyan bizonyítékkal nem szolgált, amely arra utalna, hogy a vakcina alkalmazása bármilyen korcsoportban, bármelyik országban, bármelyik nem tagjai között, illetve bármelyik oltóanyag-szállítmány esetében növelné a tüdőembólia, a mélyvénás trombózis (DVT) vagy a normálistól eltérő trombocitaszám kialakulásának kockázatát.
„Ez sokkal kevesebb annál, mint ahány ilyen eset egy ekkora létszámú lakossági csoportban természetes okokból bekövetkezhet, és hasonló ahhoz az esetszámhoz, amelyet más engedélyezett vakcinák alkalmazása nyomán jelentettek” – áll az AstraZeneca vasárnap esti tájékoztatásában. Ann Taylor, az AstraZenca orvos-főigazgatója a közleményhez fűzött nyilatkozatában szintén kiemelte, hogy a cég vakcinájával eddig beoltott 17 millió páciens körében kevesebb vérrögképződéses esetről érkezett jelentés, mint ahány ilyen eset a lakosság körében egyébként előfordulna, ugyanis egy ilyen létszámú lakossági csoportban több száz hasonló eset lenne várható.
Az AstraZeneca közleménye szerint igazolt minőségi problémák sem merültek fel egyetlen vakcinaszállítmány esetében sem. A vállalat szoros figyelemmel követi a vérrögképződéses esetekről érkező beszámolókat, de a rendelkezésre álló adatok nem igazolják, hogy ezeket a vakcina okozta volna – áll a cég vasárnap esti tájékoztatásában. A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) szintén azt közölte minapi tájékoztatásában, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint nincs megerősíthető okozati kapcsolat az AstraZeneca oltóanyaga és az észlelt vérrögképződéses esetek között. Csütörtöki közleményében az MHRA hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságban addig 11 millió adag AstraZeneca-oltást adtak be, és nem érkezett több bejelentés vérrögképződéses esetekről annál, mint ahány ilyen eset a beoltott lakossági csoportokban természetes okokból egyébként is előfordult volna ugyanebben az időszakban.
A régió egészségügyi hatóságai közölték, a férfit szombaton oltották be Biella városában, halála körülményeit vizsgálják, az AstraZeneca használatát azonban azonnali hatállyal felfüggesztették. Azokat, akiket vasárnapra regisztráltak AstraZeneca-oltásra, hazaküldték az oltóállomásokról. A régióban egyelőre csak Pfizer-BioNTech- és Moderna-vakcinával folytatják az oltást. Korábban az AstraZeneca két sorozata felhasználását függesztették fel Szicíliában, miután az oltás után néhány esetben vérrögképződést észlelték. Egy katona halála miatt vizsgálatot indítottak.
Mint ismeretes, a romániai oltáskampányt koordináló bizottság csütörtök este úgy döntött, hogy „elővigyázatosságból” egyelőre nem használja fel azt a négyezer adag megmaradt AstraZeneca vakcinát, amely ugyanabból a szállítmányból származik, és amelynek használatát Olaszországban felfüggesztették, mert Szicíliában két személy is elhunyt, miután megkapta a védőoltást. Ebből a szállítmányból származó vakcinával oltották be azt a 47 éves zsílvásárhelyi (Târgu Jiu) férfit is, aki másnap szívinfarktusban elhunyt. Valeriu Georghiță, az oltáskampány vezetője az esetről elmondta: nem lehet ok-okozati összefüggést kimutatni az oltás és a haláleset között, a boncolás pedig megállapította, hogy – bár nem tartották nyilván krónikus betegként – az áldozatnak korábban is volt már szívinfarktusa.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
szóljon hozzá!