
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Az AstraZeneca gyógyszergyár vasárnapi közleménye szerint semmiféle tudományos adat nem utal arra, hogy a cég által az új típusú koronavírus ellen kidolgozott oltóanyag növelné a vérrögképződés kockázatát.
2021. március 14., 22:442021. március 14., 22:44
2021. március 14., 23:172021. március 14., 23:17
A brit-svéd gyógyszeripari csoport vasárnap este Londonban kiadott nyilatkozatának előzményeként az elmúlt napokban több ország – Norvégia, Bulgária, Dánia, Izland, vasárnap pedig Olaszország és Írország is – az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által közösen kifejlesztett vakcina alkalmazásának felfüggesztéséről döntött, miután vérrögképződéses esetekről érkezett bejelentés az e vakcinával beoltott néhány páciens esetében. Az AstraZeneca azonban vasárnapi, az MTI által idézett közleményében hangsúlyozta: az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban eddig beadott több mint 17 millió adag oltás gondos biztonsági vizsgálata semmiféle olyan bizonyítékkal nem szolgált, amely arra utalna, hogy a vakcina alkalmazása bármilyen korcsoportban, bármelyik országban, bármelyik nem tagjai között, illetve bármelyik oltóanyag-szállítmány esetében növelné a tüdőembólia, a mélyvénás trombózis (DVT) vagy a normálistól eltérő trombocitaszám kialakulásának kockázatát.
„Ez sokkal kevesebb annál, mint ahány ilyen eset egy ekkora létszámú lakossági csoportban természetes okokból bekövetkezhet, és hasonló ahhoz az esetszámhoz, amelyet más engedélyezett vakcinák alkalmazása nyomán jelentettek” – áll az AstraZeneca vasárnap esti tájékoztatásában. Ann Taylor, az AstraZenca orvos-főigazgatója a közleményhez fűzött nyilatkozatában szintén kiemelte, hogy a cég vakcinájával eddig beoltott 17 millió páciens körében kevesebb vérrögképződéses esetről érkezett jelentés, mint ahány ilyen eset a lakosság körében egyébként előfordulna, ugyanis egy ilyen létszámú lakossági csoportban több száz hasonló eset lenne várható.
Az AstraZeneca közleménye szerint igazolt minőségi problémák sem merültek fel egyetlen vakcinaszállítmány esetében sem. A vállalat szoros figyelemmel követi a vérrögképződéses esetekről érkező beszámolókat, de a rendelkezésre álló adatok nem igazolják, hogy ezeket a vakcina okozta volna – áll a cég vasárnap esti tájékoztatásában. A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) szintén azt közölte minapi tájékoztatásában, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint nincs megerősíthető okozati kapcsolat az AstraZeneca oltóanyaga és az észlelt vérrögképződéses esetek között. Csütörtöki közleményében az MHRA hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságban addig 11 millió adag AstraZeneca-oltást adtak be, és nem érkezett több bejelentés vérrögképződéses esetekről annál, mint ahány ilyen eset a beoltott lakossági csoportokban természetes okokból egyébként is előfordult volna ugyanebben az időszakban.
A régió egészségügyi hatóságai közölték, a férfit szombaton oltották be Biella városában, halála körülményeit vizsgálják, az AstraZeneca használatát azonban azonnali hatállyal felfüggesztették. Azokat, akiket vasárnapra regisztráltak AstraZeneca-oltásra, hazaküldték az oltóállomásokról. A régióban egyelőre csak Pfizer-BioNTech- és Moderna-vakcinával folytatják az oltást. Korábban az AstraZeneca két sorozata felhasználását függesztették fel Szicíliában, miután az oltás után néhány esetben vérrögképződést észlelték. Egy katona halála miatt vizsgálatot indítottak.
Mint ismeretes, a romániai oltáskampányt koordináló bizottság csütörtök este úgy döntött, hogy „elővigyázatosságból” egyelőre nem használja fel azt a négyezer adag megmaradt AstraZeneca vakcinát, amely ugyanabból a szállítmányból származik, és amelynek használatát Olaszországban felfüggesztették, mert Szicíliában két személy is elhunyt, miután megkapta a védőoltást. Ebből a szállítmányból származó vakcinával oltották be azt a 47 éves zsílvásárhelyi (Târgu Jiu) férfit is, aki másnap szívinfarktusban elhunyt. Valeriu Georghiță, az oltáskampány vezetője az esetről elmondta: nem lehet ok-okozati összefüggést kimutatni az oltás és a haláleset között, a boncolás pedig megállapította, hogy – bár nem tartották nyilván krónikus betegként – az áldozatnak korábban is volt már szívinfarktusa.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
szóljon hozzá!