
Fotó: Olaf Scholz/Facebook
Vlagyimir Putyin orosz elnök fél, hogy a demokrácia Nyugatról átterjed a hazájára, ezért évek óta az Európai Unió és a NATO elpusztításán dolgozik, de törekvése kudarcra van ítélve – mondta Olaf Scholz német kancellár egy hétfőn ismertetett lapinterjúban.
2022. június 20., 21:252022. június 20., 21:25
2022. június 20., 21:312022. június 20., 21:31
A szociáldemokrata (SPD) politikus a Münchner Merkur című lapnak adott – és a szövetségi kormány portálján is közölt - interjúban felszólította Moszkvát, hogy fogadja el Ukrajna közeledését az EU-hoz.
Mint mondta, „a NATO nem jelent fenyegetést Oroszországra, az Európai Unió pedig végképp nem”, ezért az orosz elnöknek bele kell törődnie abba, hogy „a demokráciák és jogállamok közössége egyre szorosabbra fonódik a szomszédságában”.
– fejtette ki a német kancellár, hozzátéve, hogy az orosz államfő „megosztott Európát akar, és vissza akar térni a befolyási övezetek politikájához, de ez nem fog sikerülni neki”.
Az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának biztosított támogatásról szólva kiemelte: képessé kell tenni Ukrajnát arra, hogy megvédje területi épségét és szuverenitását, a háborút pedig olyan módon kell lezárni, amely Ukrajnának is megfelel.
– mondta Olaf Scholz.
Németország sok más országhoz hasonló pénzügyi, humanitárius és katonai segítséget is nyújt Ukrajnának, az EU-s tagállamok pedig közösen hat „nagyon kemény” szankciós csomagot vezettek be Oroszország ellen. Ezek a büntetőintézkedések érvényben is maradnak, méghozzá egészen addig, amíg szükségesek – jelentette ki a kancellár.
Borrell: Oroszország az élelmiszert fegyverként használja, hogy éhínséget okozzon a világban
Oroszország az élelmiszert fegyverként használja, hogy éhínséget okozzon a világban, a moszkvai propaganda pedig az uniós szankciókra hárítja a felelősséget – jelentette ki Josep Borell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfői luxemburgi sajtótájékoztatóján.
Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozása után adott nyilatkozatában elmondta: a globális élelmiszerválsághoz az vezetett, hogy Oroszország blokkolja az ukrán gabonaexportot, elpusztítja a kikötőket és az élelmiszerkészleteket. Bejelentette, hogy levelet küldött az élelmiszerhiány által érintett afrikai országok külügyminisztereinek, amelyben elmagyarázta a szankciók működését, és azt hogy azok kiket érintenek.
„A mi szankcióink nem felelősek a globális élelmiszerválságért, olyan intézkedéseket hoztunk, amelyek csak az uniós tagállamokat érintik” – tette hozzá. Azt is elmondta, hogy az EU 1 milliárd eurót ajánl fel az élelmiszerellátás bizonytalanságának megszüntetésére a Száhel-övezetben, és további 600 millió eurót az észak-afrikai élelmiszerellátó rendszer megerősítésére.
Hétfőn a Kreml válaszlépéseket helyezett kilátásba, amiért Litvánia az orosz fél előzetes értesítése nélkül tilalmat rendelt el az ország területén keresztül a Kalinyingrádba irányuló vasúti tranzit számos tételére. Borrell újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy Litvánia uniós szankciókat alkalmaz bizonyos típusú exporttermékek Oroszország és Kalinyingrád közötti tranzitjára, de nem vezet be blokádot az orosz exklávéval szemben.
„Az Oroszország és Kalinyingrád közötti szárazföldi tranzitot nem állították le vagy tiltották meg. Az utas- és áruszállítás folytatódik. Nincs semmilyen blokád” – jelentette ki. Véleménye szerint, Moszkva vádja, hogy Litvánia előzetes egyeztetés nélkül, saját szankcióit hajtja végre, nem más, mint „hamis propaganda”.

Valódi háborús bűnnek számít, ezért elszámoltathatóvá kell tenni Oroszországot azért is, ha továbbra is akadályozza az élelmezés szempontjából létfontosságú gabonakivitelt Ukrajnából.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
szóljon hozzá!