
Fotó: Olaf Scholz/Facebook
Vlagyimir Putyin orosz elnök fél, hogy a demokrácia Nyugatról átterjed a hazájára, ezért évek óta az Európai Unió és a NATO elpusztításán dolgozik, de törekvése kudarcra van ítélve – mondta Olaf Scholz német kancellár egy hétfőn ismertetett lapinterjúban.
2022. június 20., 21:252022. június 20., 21:25
2022. június 20., 21:312022. június 20., 21:31
A szociáldemokrata (SPD) politikus a Münchner Merkur című lapnak adott – és a szövetségi kormány portálján is közölt - interjúban felszólította Moszkvát, hogy fogadja el Ukrajna közeledését az EU-hoz.
Mint mondta, „a NATO nem jelent fenyegetést Oroszországra, az Európai Unió pedig végképp nem”, ezért az orosz elnöknek bele kell törődnie abba, hogy „a demokráciák és jogállamok közössége egyre szorosabbra fonódik a szomszédságában”.
– fejtette ki a német kancellár, hozzátéve, hogy az orosz államfő „megosztott Európát akar, és vissza akar térni a befolyási övezetek politikájához, de ez nem fog sikerülni neki”.
Az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának biztosított támogatásról szólva kiemelte: képessé kell tenni Ukrajnát arra, hogy megvédje területi épségét és szuverenitását, a háborút pedig olyan módon kell lezárni, amely Ukrajnának is megfelel.
– mondta Olaf Scholz.
Németország sok más országhoz hasonló pénzügyi, humanitárius és katonai segítséget is nyújt Ukrajnának, az EU-s tagállamok pedig közösen hat „nagyon kemény” szankciós csomagot vezettek be Oroszország ellen. Ezek a büntetőintézkedések érvényben is maradnak, méghozzá egészen addig, amíg szükségesek – jelentette ki a kancellár.
Borrell: Oroszország az élelmiszert fegyverként használja, hogy éhínséget okozzon a világban
Oroszország az élelmiszert fegyverként használja, hogy éhínséget okozzon a világban, a moszkvai propaganda pedig az uniós szankciókra hárítja a felelősséget – jelentette ki Josep Borell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfői luxemburgi sajtótájékoztatóján.
Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozása után adott nyilatkozatában elmondta: a globális élelmiszerválsághoz az vezetett, hogy Oroszország blokkolja az ukrán gabonaexportot, elpusztítja a kikötőket és az élelmiszerkészleteket. Bejelentette, hogy levelet küldött az élelmiszerhiány által érintett afrikai országok külügyminisztereinek, amelyben elmagyarázta a szankciók működését, és azt hogy azok kiket érintenek.
„A mi szankcióink nem felelősek a globális élelmiszerválságért, olyan intézkedéseket hoztunk, amelyek csak az uniós tagállamokat érintik” – tette hozzá. Azt is elmondta, hogy az EU 1 milliárd eurót ajánl fel az élelmiszerellátás bizonytalanságának megszüntetésére a Száhel-övezetben, és további 600 millió eurót az észak-afrikai élelmiszerellátó rendszer megerősítésére.
Hétfőn a Kreml válaszlépéseket helyezett kilátásba, amiért Litvánia az orosz fél előzetes értesítése nélkül tilalmat rendelt el az ország területén keresztül a Kalinyingrádba irányuló vasúti tranzit számos tételére. Borrell újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy Litvánia uniós szankciókat alkalmaz bizonyos típusú exporttermékek Oroszország és Kalinyingrád közötti tranzitjára, de nem vezet be blokádot az orosz exklávéval szemben.
„Az Oroszország és Kalinyingrád közötti szárazföldi tranzitot nem állították le vagy tiltották meg. Az utas- és áruszállítás folytatódik. Nincs semmilyen blokád” – jelentette ki. Véleménye szerint, Moszkva vádja, hogy Litvánia előzetes egyeztetés nélkül, saját szankcióit hajtja végre, nem más, mint „hamis propaganda”.

Valódi háborús bűnnek számít, ezért elszámoltathatóvá kell tenni Oroszországot azért is, ha továbbra is akadályozza az élelmezés szempontjából létfontosságú gabonakivitelt Ukrajnából.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.
szóljon hozzá!