
Fotó: Olaf Scholz/Facebook
Vlagyimir Putyin orosz elnök fél, hogy a demokrácia Nyugatról átterjed a hazájára, ezért évek óta az Európai Unió és a NATO elpusztításán dolgozik, de törekvése kudarcra van ítélve – mondta Olaf Scholz német kancellár egy hétfőn ismertetett lapinterjúban.
2022. június 20., 21:252022. június 20., 21:25
2022. június 20., 21:312022. június 20., 21:31
A szociáldemokrata (SPD) politikus a Münchner Merkur című lapnak adott – és a szövetségi kormány portálján is közölt - interjúban felszólította Moszkvát, hogy fogadja el Ukrajna közeledését az EU-hoz.
Mint mondta, „a NATO nem jelent fenyegetést Oroszországra, az Európai Unió pedig végképp nem”, ezért az orosz elnöknek bele kell törődnie abba, hogy „a demokráciák és jogállamok közössége egyre szorosabbra fonódik a szomszédságában”.
– fejtette ki a német kancellár, hozzátéve, hogy az orosz államfő „megosztott Európát akar, és vissza akar térni a befolyási övezetek politikájához, de ez nem fog sikerülni neki”.
Az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának biztosított támogatásról szólva kiemelte: képessé kell tenni Ukrajnát arra, hogy megvédje területi épségét és szuverenitását, a háborút pedig olyan módon kell lezárni, amely Ukrajnának is megfelel.
– mondta Olaf Scholz.
Németország sok más országhoz hasonló pénzügyi, humanitárius és katonai segítséget is nyújt Ukrajnának, az EU-s tagállamok pedig közösen hat „nagyon kemény” szankciós csomagot vezettek be Oroszország ellen. Ezek a büntetőintézkedések érvényben is maradnak, méghozzá egészen addig, amíg szükségesek – jelentette ki a kancellár.
Borrell: Oroszország az élelmiszert fegyverként használja, hogy éhínséget okozzon a világban
Oroszország az élelmiszert fegyverként használja, hogy éhínséget okozzon a világban, a moszkvai propaganda pedig az uniós szankciókra hárítja a felelősséget – jelentette ki Josep Borell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfői luxemburgi sajtótájékoztatóján.
Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozása után adott nyilatkozatában elmondta: a globális élelmiszerválsághoz az vezetett, hogy Oroszország blokkolja az ukrán gabonaexportot, elpusztítja a kikötőket és az élelmiszerkészleteket. Bejelentette, hogy levelet küldött az élelmiszerhiány által érintett afrikai országok külügyminisztereinek, amelyben elmagyarázta a szankciók működését, és azt hogy azok kiket érintenek.
„A mi szankcióink nem felelősek a globális élelmiszerválságért, olyan intézkedéseket hoztunk, amelyek csak az uniós tagállamokat érintik” – tette hozzá. Azt is elmondta, hogy az EU 1 milliárd eurót ajánl fel az élelmiszerellátás bizonytalanságának megszüntetésére a Száhel-övezetben, és további 600 millió eurót az észak-afrikai élelmiszerellátó rendszer megerősítésére.
Hétfőn a Kreml válaszlépéseket helyezett kilátásba, amiért Litvánia az orosz fél előzetes értesítése nélkül tilalmat rendelt el az ország területén keresztül a Kalinyingrádba irányuló vasúti tranzit számos tételére. Borrell újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy Litvánia uniós szankciókat alkalmaz bizonyos típusú exporttermékek Oroszország és Kalinyingrád közötti tranzitjára, de nem vezet be blokádot az orosz exklávéval szemben.
„Az Oroszország és Kalinyingrád közötti szárazföldi tranzitot nem állították le vagy tiltották meg. Az utas- és áruszállítás folytatódik. Nincs semmilyen blokád” – jelentette ki. Véleménye szerint, Moszkva vádja, hogy Litvánia előzetes egyeztetés nélkül, saját szankcióit hajtja végre, nem más, mint „hamis propaganda”.

Valódi háborús bűnnek számít, ezért elszámoltathatóvá kell tenni Oroszországot azért is, ha továbbra is akadályozza az élelmezés szempontjából létfontosságú gabonakivitelt Ukrajnából.
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
szóljon hozzá!