Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine
Az európai országok saját kötelezettségvállalásaikat szegik meg azzal, hogy növelik fegyverszállításaikat Ukrajnába – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy csütörtöki tájékoztatón.
2022. április 28., 20:102022. április 28., 20:10
A szóvivő azzal vádolta meg az euroatlanti szövetségeseket, hogy a délkelet-ukrajnai konfliktus politikai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások Kijevvel való betartatása helyett az elmúlt években inkább Ukrajna katonai birtokbavételével és azzal voltak elfoglalva, „hogy felkészítsék a nacionalista alakulatokat a másként gondolkodás erőszakos elfojtására az ország keleti és déli részén”.
„Ezen túlmenően, ez a kijevi rezsimet támogató önjelölt csoport számos nemzetközi kötelezettséget sért, egyebek között az EU közös álláspontját, amely megtiltja a fegyverexportot, ha felmerül a nyilvánvaló kockázata annak, hogy a fegyvereket a fogadóországban belső elnyomásra fogják felhasználni, ha ez a nemzetközi humanitárius jog megsértéséhez vezet, ha hozzájárul a fegyveres konfliktusok kialakulásához vagy eszkalációjához” – mondta a diplomata.
Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy az EU által kezdeményezett nemzetközi fegyverkereskedelmi szerződés előírja az objektív értékelését annak valószínűségnek, hogy az átadott fegyverek árthatnak-e a békének és a biztonságnak, és hogy felhasználhatók-e a nemzetközi humanitárius jog megsértésére, valamint a nők és gyermekek elleni erőszakos cselekmények elkövetésére.
– vagyis azoknak a bűncselekményeknek a gyűjteményére, amelyeket az ukrán neonácik és az ukrán fegyveres erők általuk vezetett egységei nap mint nap elkövetnek” – mondta.
Kifogásolta, hogy az euroatlanti szövetségesek szerinte megszegik a végfelhasználói tanúsítvány rendelkezéseinek szigorú betartására vonatkozó sokéves gyakorlatot, amelynek egyik legfontosabb feltétele, hogy az importáló állam nem engedheti meg a kapott fegyverek újbóli kivitelét az exportáló ország vagy az adott technológiai szellemi tulajdon tulajdonosa írásos hozzájárulása nélkül.
– hangoztatta Zaharova.
A szóvivő egyebek között azt is elmondta, hogy Kijev hivatalosan nem lépett ki az Oroszországgal folytatott tárgyalásokból. Közölte, hogy Moszkva elkötelezettje a tárgyalásos rendezésnek és továbbra is várja az ukrán fél válaszát az az orosz megállapodástervezetre.
A szóvivő szerint Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a helyzet ellenőrzött tényekre támaszkodó elemzése helyett ukrán „koholmányokra” támaszkodik, amikor Oroszországgal szembeni vádakat fogalmaz meg az ukrajnai háborús bűncselekményekről nyilatkozva. Mint mondta, a világszervezet vezető tisztviselőjének kijelentései távol állnak „az objektivitás és pártatlanság normáitól, amelyeket az ENSZ titkárságának és a világszervezet minden munkatársának követnie kellene”.
Objektív vizsgálatot sürgetett annak a vádnak a kivizsgálásában az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Donyec-medencei különleges megfigyelő missziójának munkatársai rendszeresen adatokat szolgáltattak ki az ukrán fegyveres erőknek és szakszolgálatoknak, valamint a külföldi hírszerzés képviselőinek a donyecki és luhanszki „népi milícia” csapatainak elhelyezkedéséről. Zaharova szerint erre a célra használták a misszió kameráit, beleértve azokat is, amelyek a tűzszüneti rendszer betartását és a feleknek azt kötelezettségét voltak hivatottak ellenőrizni, hogy a felszereléseket és nehézfegyvereket raktárban tárolják.
Zaharova szerint a megszerzett adatok nagy része mégis visszaszerezhető és később bizonyítékként felhasználható.
A szóvivő azzal vádolta meg az EBESZ lengyel elnökségét, hogy az ukrajnai különleges megfigyelő misszió értékelésében eltérést mutat az objektivitás és a pártatlanság elveitől. Rámutatott, hogy Lengyelországnak ebben a szerepkörében egyértelmű megbízatása és hatásköre van, és senkitől sem kapott felhatalmazást arra, hogy nyíltan támogassa a konfliktus egyik felét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!