
Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine
Az európai országok saját kötelezettségvállalásaikat szegik meg azzal, hogy növelik fegyverszállításaikat Ukrajnába – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy csütörtöki tájékoztatón.
2022. április 28., 20:102022. április 28., 20:10
A szóvivő azzal vádolta meg az euroatlanti szövetségeseket, hogy a délkelet-ukrajnai konfliktus politikai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások Kijevvel való betartatása helyett az elmúlt években inkább Ukrajna katonai birtokbavételével és azzal voltak elfoglalva, „hogy felkészítsék a nacionalista alakulatokat a másként gondolkodás erőszakos elfojtására az ország keleti és déli részén”.
„Ezen túlmenően, ez a kijevi rezsimet támogató önjelölt csoport számos nemzetközi kötelezettséget sért, egyebek között az EU közös álláspontját, amely megtiltja a fegyverexportot, ha felmerül a nyilvánvaló kockázata annak, hogy a fegyvereket a fogadóországban belső elnyomásra fogják felhasználni, ha ez a nemzetközi humanitárius jog megsértéséhez vezet, ha hozzájárul a fegyveres konfliktusok kialakulásához vagy eszkalációjához” – mondta a diplomata.
Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy az EU által kezdeményezett nemzetközi fegyverkereskedelmi szerződés előírja az objektív értékelését annak valószínűségnek, hogy az átadott fegyverek árthatnak-e a békének és a biztonságnak, és hogy felhasználhatók-e a nemzetközi humanitárius jog megsértésére, valamint a nők és gyermekek elleni erőszakos cselekmények elkövetésére.
– vagyis azoknak a bűncselekményeknek a gyűjteményére, amelyeket az ukrán neonácik és az ukrán fegyveres erők általuk vezetett egységei nap mint nap elkövetnek” – mondta.
Kifogásolta, hogy az euroatlanti szövetségesek szerinte megszegik a végfelhasználói tanúsítvány rendelkezéseinek szigorú betartására vonatkozó sokéves gyakorlatot, amelynek egyik legfontosabb feltétele, hogy az importáló állam nem engedheti meg a kapott fegyverek újbóli kivitelét az exportáló ország vagy az adott technológiai szellemi tulajdon tulajdonosa írásos hozzájárulása nélkül.
– hangoztatta Zaharova.
A szóvivő egyebek között azt is elmondta, hogy Kijev hivatalosan nem lépett ki az Oroszországgal folytatott tárgyalásokból. Közölte, hogy Moszkva elkötelezettje a tárgyalásos rendezésnek és továbbra is várja az ukrán fél válaszát az az orosz megállapodástervezetre.
A szóvivő szerint Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a helyzet ellenőrzött tényekre támaszkodó elemzése helyett ukrán „koholmányokra” támaszkodik, amikor Oroszországgal szembeni vádakat fogalmaz meg az ukrajnai háborús bűncselekményekről nyilatkozva. Mint mondta, a világszervezet vezető tisztviselőjének kijelentései távol állnak „az objektivitás és pártatlanság normáitól, amelyeket az ENSZ titkárságának és a világszervezet minden munkatársának követnie kellene”.
Objektív vizsgálatot sürgetett annak a vádnak a kivizsgálásában az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Donyec-medencei különleges megfigyelő missziójának munkatársai rendszeresen adatokat szolgáltattak ki az ukrán fegyveres erőknek és szakszolgálatoknak, valamint a külföldi hírszerzés képviselőinek a donyecki és luhanszki „népi milícia” csapatainak elhelyezkedéséről. Zaharova szerint erre a célra használták a misszió kameráit, beleértve azokat is, amelyek a tűzszüneti rendszer betartását és a feleknek azt kötelezettségét voltak hivatottak ellenőrizni, hogy a felszereléseket és nehézfegyvereket raktárban tárolják.
Zaharova szerint a megszerzett adatok nagy része mégis visszaszerezhető és később bizonyítékként felhasználható.
A szóvivő azzal vádolta meg az EBESZ lengyel elnökségét, hogy az ukrajnai különleges megfigyelő misszió értékelésében eltérést mutat az objektivitás és a pártatlanság elveitől. Rámutatott, hogy Lengyelországnak ebben a szerepkörében egyértelmű megbízatása és hatásköre van, és senkitől sem kapott felhatalmazást arra, hogy nyíltan támogassa a konfliktus egyik felét.
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
szóljon hozzá!