Tudnak rólunk. Az anyaországiak jelentős hányada járt már Erdélyben
Fotó: Barabás Ákos
A Magyarországon élők többsége egyetért a kettős állampolgársággal, de a vele járó szavazati joggal már kevésbé – derül ki a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport májusban készült felméréséből.
2020. június 03., 08:252020. június 03., 08:25
Az anyaországi magyarok jelentős része szerint Erdélyben a legrosszabb magyarnak lenni, nagy többségük egyetért a kettős állampolgársággal, az elsöprő többség szerint pedig a trianoni döntés igazságtalan volt Magyarországgal szemben – derül ki a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport májusában készült, kedden ismertetett közvélemény-kutatásából.
A határon túli magyarokkal kapcsolatos ismeretekről kiderült: a legtöbben (60%) a Felvidéken jártak már a történelmi Magyarország területei közül, de a szűk többség (51%) Erdélyben is járt már legalább egyszer. A Vajdaságban a megkérdezettek alig több mint harmada (35%), Kárpátalján pedig csupán ötöde fordult meg korábban. Azok aránya, akik egyáltalán nem jártak még a történelmi Magyarország határon túli területein, 27 százalék.
Viszonylag egyértelműnek látszik, hogy a magyarországi magyarok szemében hol a legjobb, és hol a legrosszabb határon túli magyarnak lenni. A megkérdezettek 34 százaléka szerint a felvidéki magyarok helyzete a legkedvezőbb, de 23 százaléka szerint inkább a Vajdaságban élőké a legjobb. Ez utóbbiban valószínűleg tetten érhető a „jugó” nosztalgia hatása.
A határon túli magyarság létszámával kapcsolatban is megkérdezték a kutatásban résztvevőket: tudják-e, körülbelül mennyi magyar él a négy számba vett területen. Az összes térségre igaz, hogy minden második ember nem tudott választ adni a kérdésre – még tippelésre sem vállalkozott. A legnagyobb arányban a kárpátaljai és a vajdasági magyarok lélekszámát mondták meg helyesen (előbbi esetben 26, utóbbiban 24 százaléknyian).
Jellemző, hogy Erdély és Felvidék magyar lélekszámát inkább alul-, Vajdaságét és Kárpátaljáét pedig inkább felülbecsülték.
A kettős állampolgárság megadásával (16 évvel a kérdést felvető népszavazást követően) a megkérdezettek 70 százaléka ért egyet. A kettős állampolgárság kedvező fogadtatása mellett azonban
A közvélemény hajlamos ugyanakkor bizonyos romantikával gondolni a határon túli magyarokra: erre utal, hogy a válaszadók 72 százaléka szerint a határon túli magyarok jobban őrzik a hagyományokat, de az is, hogy a megkérdezettek kétharmada szerint a határon túliak vallásosabbak, mint a magyarországiak. Mindemellett igaz, hogy az anyaországiak többsége (69%) is elismeri, hogy a határon túliakkal kapcsolatban számos előítélet él Magyarországon. Ilyen előítélet lehet az is, hogy a válaszadók közel harmada (32%) szerint a határon túli magyarok szorgalmasabbak és törekvőbbek, mint a magyarországiak.
Gyakorlatilag nincs olyan magyar, aki ne úgy gondolná, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben (94%). A túlnyomó többség ugyancsak azt gondolja, hogy a békeszerződés volt Magyarország legnagyobb tragédiája (85%), ahogy körülbelül ugyanilyen mértékben (84%) értenek egyet azzal a kijelentéssel is, hogy "Magyar az, akinek fáj Trianon". Az első háromnál valamivel kisebb mértékben (77%) értenek egyet azzal, hogy a trianoni traumát máig nem heverte ki az ország. Lényegében e fenti négy tételt számíthatjuk a Trianonnal kapcsolatos nemzeti emlékezet sarokpontjainak. A II. világháborús szerepvállalást, illetve a szomszédos országokkal való békétlenséget a többség (71-71%) szintén a békeszerződéshez köti.
Továbbra sem szeretik a románok Magyarországot
Javul a szomszédos országok Magyarország-képe, Szlovákiában vannak a leginkább jó véleménnyel Magyarországról – derül ki Közép-Európai Nézőpont Intézet 2020-as, kedden nyilvánosságra hozott Magyarország-barométeréből.
Az összegzésben azt írták: az elmúlt évek tapasztalata, hogy „a száz évvel ezelőtti sebeket, amelyek fenntartása elsősorban nagyhatalmi érdekeket szolgál, a közép-európai együttműködés és a kölcsönös tisztelet, ha lassan is, de begyógyíthatják". Hozzátették: ezért is jó hír, hogy Magyarországról egyre jobb kép él a Kárpát-medencében, 2019-ről 2020-ra javult az ország megítélése a szomszédos országokban. A 2020-as adatok szerint Szlovákiában vannak a legjobb véleménnyel Magyarországról (78 százalék), Horvátországot (68 százalék) és Szerbiát megelőzve (60 százalék). A szomszédos országokban 50 százalék feletti a Magyarország pozitívan megítélők aránya, Románia kivételével, ahol a megkérdezettek 47 százalékának van jó véleménye Magyarországról – ismertették.
Közölték, tavalyhoz képest a legnagyobb előrelépés Horvátországban (12 százalékpont), Szlovákiában (11 százalékpont) és Ausztriában (10 százalékpont) volt. Csak Romániában és Szerbiában regisztráltak rosszabb adatokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás