
Tudnak rólunk. Az anyaországiak jelentős hányada járt már Erdélyben
Fotó: Barabás Ákos
A Magyarországon élők többsége egyetért a kettős állampolgársággal, de a vele járó szavazati joggal már kevésbé – derül ki a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport májusban készült felméréséből.
2020. június 03., 08:252020. június 03., 08:25
Az anyaországi magyarok jelentős része szerint Erdélyben a legrosszabb magyarnak lenni, nagy többségük egyetért a kettős állampolgársággal, az elsöprő többség szerint pedig a trianoni döntés igazságtalan volt Magyarországgal szemben – derül ki a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport májusában készült, kedden ismertetett közvélemény-kutatásából.
A határon túli magyarokkal kapcsolatos ismeretekről kiderült: a legtöbben (60%) a Felvidéken jártak már a történelmi Magyarország területei közül, de a szűk többség (51%) Erdélyben is járt már legalább egyszer. A Vajdaságban a megkérdezettek alig több mint harmada (35%), Kárpátalján pedig csupán ötöde fordult meg korábban. Azok aránya, akik egyáltalán nem jártak még a történelmi Magyarország határon túli területein, 27 százalék.
Viszonylag egyértelműnek látszik, hogy a magyarországi magyarok szemében hol a legjobb, és hol a legrosszabb határon túli magyarnak lenni. A megkérdezettek 34 százaléka szerint a felvidéki magyarok helyzete a legkedvezőbb, de 23 százaléka szerint inkább a Vajdaságban élőké a legjobb. Ez utóbbiban valószínűleg tetten érhető a „jugó” nosztalgia hatása.
A határon túli magyarság létszámával kapcsolatban is megkérdezték a kutatásban résztvevőket: tudják-e, körülbelül mennyi magyar él a négy számba vett területen. Az összes térségre igaz, hogy minden második ember nem tudott választ adni a kérdésre – még tippelésre sem vállalkozott. A legnagyobb arányban a kárpátaljai és a vajdasági magyarok lélekszámát mondták meg helyesen (előbbi esetben 26, utóbbiban 24 százaléknyian).
Jellemző, hogy Erdély és Felvidék magyar lélekszámát inkább alul-, Vajdaságét és Kárpátaljáét pedig inkább felülbecsülték.
A kettős állampolgárság megadásával (16 évvel a kérdést felvető népszavazást követően) a megkérdezettek 70 százaléka ért egyet. A kettős állampolgárság kedvező fogadtatása mellett azonban
A közvélemény hajlamos ugyanakkor bizonyos romantikával gondolni a határon túli magyarokra: erre utal, hogy a válaszadók 72 százaléka szerint a határon túli magyarok jobban őrzik a hagyományokat, de az is, hogy a megkérdezettek kétharmada szerint a határon túliak vallásosabbak, mint a magyarországiak. Mindemellett igaz, hogy az anyaországiak többsége (69%) is elismeri, hogy a határon túliakkal kapcsolatban számos előítélet él Magyarországon. Ilyen előítélet lehet az is, hogy a válaszadók közel harmada (32%) szerint a határon túli magyarok szorgalmasabbak és törekvőbbek, mint a magyarországiak.
Gyakorlatilag nincs olyan magyar, aki ne úgy gondolná, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben (94%). A túlnyomó többség ugyancsak azt gondolja, hogy a békeszerződés volt Magyarország legnagyobb tragédiája (85%), ahogy körülbelül ugyanilyen mértékben (84%) értenek egyet azzal a kijelentéssel is, hogy "Magyar az, akinek fáj Trianon". Az első háromnál valamivel kisebb mértékben (77%) értenek egyet azzal, hogy a trianoni traumát máig nem heverte ki az ország. Lényegében e fenti négy tételt számíthatjuk a Trianonnal kapcsolatos nemzeti emlékezet sarokpontjainak. A II. világháborús szerepvállalást, illetve a szomszédos országokkal való békétlenséget a többség (71-71%) szintén a békeszerződéshez köti.
Továbbra sem szeretik a románok Magyarországot
Javul a szomszédos országok Magyarország-képe, Szlovákiában vannak a leginkább jó véleménnyel Magyarországról – derül ki Közép-Európai Nézőpont Intézet 2020-as, kedden nyilvánosságra hozott Magyarország-barométeréből.
Az összegzésben azt írták: az elmúlt évek tapasztalata, hogy „a száz évvel ezelőtti sebeket, amelyek fenntartása elsősorban nagyhatalmi érdekeket szolgál, a közép-európai együttműködés és a kölcsönös tisztelet, ha lassan is, de begyógyíthatják". Hozzátették: ezért is jó hír, hogy Magyarországról egyre jobb kép él a Kárpát-medencében, 2019-ről 2020-ra javult az ország megítélése a szomszédos országokban. A 2020-as adatok szerint Szlovákiában vannak a legjobb véleménnyel Magyarországról (78 százalék), Horvátországot (68 százalék) és Szerbiát megelőzve (60 százalék). A szomszédos országokban 50 százalék feletti a Magyarország pozitívan megítélők aránya, Románia kivételével, ahol a megkérdezettek 47 százalékának van jó véleménye Magyarországról – ismertették.
Közölték, tavalyhoz képest a legnagyobb előrelépés Horvátországban (12 százalékpont), Szlovákiában (11 százalékpont) és Ausztriában (10 százalékpont) volt. Csak Romániában és Szerbiában regisztráltak rosszabb adatokat.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
2 hozzászólás