Száz olaszországi városban szervezett tüntetéseket szombaton a Forza Nouva szélsőjobboldali szervezet a félszigetországban az utóbbi időszakban tapasztalt nemierőszak-hullám ellen, amelynek fő gyanúsítottai bevándorlók, köztük román állampolgárok. A Forza Nuova kérte a Schengeni szerződés meghatározatlan időre való felfüggesztését Románia viszonylatában, hogy megszűnjön a román bevándorlók „inváziója”. A szervezet mozgósító kiáltványa „a Románia európai uniós csatlakozása óta Olaszországba áramló mintegy 257 ezer román állampolgár invázióját” emlegetve próbált minél több résztvevőt toborozni a tiltakozásokra. Ennek ellenére Rómában alig néhány tucatnyian vettek részt a tüntetésen.
Eközben az Olaszországi Románok Pártja az olasz hatóságokkal közösen sajtókonferenciát rendezett, amelyen sürgették a román-olasz feszültségek elsimítását, valamint a román állampolgárokhoz köthető bűncselekmények visszaszorítását. A sajtókonferencián – amelyre Gianni Alemano római polgármestert is meghívták – elemezték az olaszországi románok helyzetét, hangsúlyozták a kommunikáció szerepét az idegengyűlölet visszaszorításában, és javaslatok hangzottak el az olaszországi románok társadalmi integrációját illetően.
Az Olaszországi Románok Pártja kérte, hogy az itáliai sajtó részrehajlás és túlzások nélkül számoljon be a bűncselekményekről, sürgette ugyanakkor a román és az olasz kormány, a rendőrség, a titkosszolgálatok együttműködésének fokozását.
Giancarlo Germani, a párt elnöke hangsúlyozta: a statisztikák ellentmondanak a román bevándorlókról kialakult képnek, hiszen a belügyminisztériumi adatok szerint az olasz börtönökben fogvatartott 1,016 millió bűnözőknek csak 0,2 százaléka, az idén letartóztatott 1 421 személynek pedig csak 16 százaléka román.
Emil Boc miniszterelnök szombaton bejelentette: felhatalmazta Cristian Diaconescu külügyminisztert, Dan Nica belügyminisztert, valamint Cătălin Predoiut, az igazságügyi szaktárca vezetőjét, hogy tárgyaljanak olasz kollégáikkal az olaszországi románok helyzetéről. „Az ott élő románoknak nem kellene szenvedniük néhány bűnöző miatt. A bűnözőket bármely országban büntetni kell, a többi polgárnak pedig védelmet és biztonságot kell biztosítani – mondta a kormányfő.
Az olasz-román feszültségek azt követően lángoltak fel újra, hogy egy héttel korábban Rómában őrizetbe vettek két román állampolgárt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy megerőszakoltak egy 14 éves lányt, barátját megverték, majd kirabolták őket. Az olasz sajtó az utóbbi egy hét folyamán nagy teret szentelt más, román állampolgárok által elkövetett bűncselekmények ismertetésének. A legutóbbi incidens a hétvégén történt, amikor egy 21 éves romániai férfi megpróbált ellopni egy gépkocsit. A férfit a helyszínre siető rendőrök letartóztatták, miután kimentették a feldühödött gépkocsitulajdonos és családja, valamint a járókelők kezei közül. Ugyancsak a hétvégén vettek őrizetbe a hatóságok az olasz fővárosban egy román házaspárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy meggyilkolták 63 éves főbérlőjüket. Georgeta Nichita, egy háromgyerekes, hathónapos terhes családanya a tegnapi kihallgatás során bevallotta a római ügyészeknek, hogy ő ölte meg a bérhátralékot követelő lakástulajdonost, majd a holttestet férjével együtt feldarabolták, és bőröndbe rejtették. A nagy valószínűséggel magyar nemzetiségű Alexandru Isztoika Loyos – a 14 éves olasz lány elleni nemi erőszak egyik feltételezett elkövetője –, a hét végén kijelentette: korábbi beismerő vallomását veréssel csikarta ki belőle a római rendőrség. Ugyancsak az olasz rendőrség túlkapására panaszkodik egy kolozsvári magyar férfi is, akit egy olasz síparadicsomból hazajövet nemrég azért kísértek be egy Udine közeli kapitányságra, mert gépkocsijában radarjelző berendezésre bukkantak, amelynek használata tilos Itáliában. A 64 éves Szabó Mihály József a Realitatea hírtelevíziónak úgy nyilatkozott: amikor közölte, hogy nem beszél olaszul, emiatt nem írja alá a berendezés elkobzásáról szóló jegyzőkönyvet, a nyomozók ütlegelni kezdték. A sértett fél a történtek miatt pert kíván indítani az olasz rendőrség ellen.
Két hónapja megkezdett mandátuma legnehezebb küldetése vár Cristian Diaconescu külügyminiszterre, aki hétfői római látogatása során elsősorban a román állampolgárok által elkövetett sorozatos bűncselekményekről tárgyal az olasz kormány tagjaival. A szociáldemokrata politikus vasárnap reményét fejezte ki, hogy a Franco Frattini olasz külügyminiszterrel és a római parlament képviselőivel tartandó megbeszéléseken a két ország közötti stratégiai partnerség jegyében sikerül megoldást találni a több mint egymilliós lélekszámú itáliai román közösség jogainak szavatolására. Diaconescu leszögezte: Bukarest minden támogatást megad az olasz hatóságoknak olyan bűncselekmények esetében, amelyek elkövetői román állampolgárok, szerinte azonban a törvénytelenségek miatt kizárólag a felelősöket kell elítélni, és nem szabad megbélyegezni az itáliai románság egészét.
Eközben a Silvio Berlusconi kormánya által pénteken elfogadott törvényerejű rendeletek értelmében polgárőrségek szervezését engedélyezik Olaszországban, és kötelezővé teszik a nemi erőszakkal gyanúsított személyek őrizetben tartását. Angelino Califano igazságügy-miniszter hangsúlyozta: életfogytiglani börtönre számíthatnak azok, akik nemi erőszakkal súlyosbított emberölést követnek el, és szigorítják az illegális bevándorlókkal szembeni intézkedéseket is. Különben diplomáciai botrányt okozott, hogy Iulia Buje, Románia torinói főkonzulja a bukaresti Cotidianulnak feltárta: a bevándorlók elleni szigorú hatósági fellépést szorgalmazó Roberto Maroni olasz belügyminiszter is foglalkoztatott korábban román illegális vendégmunkásokat. Buje – akit nyilatkozata miatt a román külügyminisztérium konzultáció végett hazarendelt – elmondta, 1998 és 2000 között maga Maroni kérte a milanói román konzulátus segítségét: rendezzék annak a három, általa foglalkoztatott román bevándorlónak a jogi helyzetét, akiknek lejárt a tartózkodási vízuma. Maroni a hét végén határozottan tagadta a vádakat, és bejelentette, hogy pert indít a román napilap ellen.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.