Száz olaszországi városban szervezett tüntetéseket szombaton a Forza Nouva szélsőjobboldali szervezet a félszigetországban az utóbbi időszakban tapasztalt nemierőszak-hullám ellen, amelynek fő gyanúsítottai bevándorlók, köztük román állampolgárok. A Forza Nuova kérte a Schengeni szerződés meghatározatlan időre való felfüggesztését Románia viszonylatában, hogy megszűnjön a román bevándorlók „inváziója”. A szervezet mozgósító kiáltványa „a Románia európai uniós csatlakozása óta Olaszországba áramló mintegy 257 ezer román állampolgár invázióját” emlegetve próbált minél több résztvevőt toborozni a tiltakozásokra. Ennek ellenére Rómában alig néhány tucatnyian vettek részt a tüntetésen.
Eközben az Olaszországi Románok Pártja az olasz hatóságokkal közösen sajtókonferenciát rendezett, amelyen sürgették a román-olasz feszültségek elsimítását, valamint a román állampolgárokhoz köthető bűncselekmények visszaszorítását. A sajtókonferencián – amelyre Gianni Alemano római polgármestert is meghívták – elemezték az olaszországi románok helyzetét, hangsúlyozták a kommunikáció szerepét az idegengyűlölet visszaszorításában, és javaslatok hangzottak el az olaszországi románok társadalmi integrációját illetően.
Az Olaszországi Románok Pártja kérte, hogy az itáliai sajtó részrehajlás és túlzások nélkül számoljon be a bűncselekményekről, sürgette ugyanakkor a román és az olasz kormány, a rendőrség, a titkosszolgálatok együttműködésének fokozását.
Giancarlo Germani, a párt elnöke hangsúlyozta: a statisztikák ellentmondanak a román bevándorlókról kialakult képnek, hiszen a belügyminisztériumi adatok szerint az olasz börtönökben fogvatartott 1,016 millió bűnözőknek csak 0,2 százaléka, az idén letartóztatott 1 421 személynek pedig csak 16 százaléka román.
Emil Boc miniszterelnök szombaton bejelentette: felhatalmazta Cristian Diaconescu külügyminisztert, Dan Nica belügyminisztert, valamint Cătălin Predoiut, az igazságügyi szaktárca vezetőjét, hogy tárgyaljanak olasz kollégáikkal az olaszországi románok helyzetéről. „Az ott élő románoknak nem kellene szenvedniük néhány bűnöző miatt. A bűnözőket bármely országban büntetni kell, a többi polgárnak pedig védelmet és biztonságot kell biztosítani – mondta a kormányfő.
Az olasz-román feszültségek azt követően lángoltak fel újra, hogy egy héttel korábban Rómában őrizetbe vettek két román állampolgárt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy megerőszakoltak egy 14 éves lányt, barátját megverték, majd kirabolták őket. Az olasz sajtó az utóbbi egy hét folyamán nagy teret szentelt más, román állampolgárok által elkövetett bűncselekmények ismertetésének. A legutóbbi incidens a hétvégén történt, amikor egy 21 éves romániai férfi megpróbált ellopni egy gépkocsit. A férfit a helyszínre siető rendőrök letartóztatták, miután kimentették a feldühödött gépkocsitulajdonos és családja, valamint a járókelők kezei közül. Ugyancsak a hétvégén vettek őrizetbe a hatóságok az olasz fővárosban egy román házaspárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy meggyilkolták 63 éves főbérlőjüket. Georgeta Nichita, egy háromgyerekes, hathónapos terhes családanya a tegnapi kihallgatás során bevallotta a római ügyészeknek, hogy ő ölte meg a bérhátralékot követelő lakástulajdonost, majd a holttestet férjével együtt feldarabolták, és bőröndbe rejtették. A nagy valószínűséggel magyar nemzetiségű Alexandru Isztoika Loyos – a 14 éves olasz lány elleni nemi erőszak egyik feltételezett elkövetője –, a hét végén kijelentette: korábbi beismerő vallomását veréssel csikarta ki belőle a római rendőrség. Ugyancsak az olasz rendőrség túlkapására panaszkodik egy kolozsvári magyar férfi is, akit egy olasz síparadicsomból hazajövet nemrég azért kísértek be egy Udine közeli kapitányságra, mert gépkocsijában radarjelző berendezésre bukkantak, amelynek használata tilos Itáliában. A 64 éves Szabó Mihály József a Realitatea hírtelevíziónak úgy nyilatkozott: amikor közölte, hogy nem beszél olaszul, emiatt nem írja alá a berendezés elkobzásáról szóló jegyzőkönyvet, a nyomozók ütlegelni kezdték. A sértett fél a történtek miatt pert kíván indítani az olasz rendőrség ellen.
Két hónapja megkezdett mandátuma legnehezebb küldetése vár Cristian Diaconescu külügyminiszterre, aki hétfői római látogatása során elsősorban a román állampolgárok által elkövetett sorozatos bűncselekményekről tárgyal az olasz kormány tagjaival. A szociáldemokrata politikus vasárnap reményét fejezte ki, hogy a Franco Frattini olasz külügyminiszterrel és a római parlament képviselőivel tartandó megbeszéléseken a két ország közötti stratégiai partnerség jegyében sikerül megoldást találni a több mint egymilliós lélekszámú itáliai román közösség jogainak szavatolására. Diaconescu leszögezte: Bukarest minden támogatást megad az olasz hatóságoknak olyan bűncselekmények esetében, amelyek elkövetői román állampolgárok, szerinte azonban a törvénytelenségek miatt kizárólag a felelősöket kell elítélni, és nem szabad megbélyegezni az itáliai románság egészét.
Eközben a Silvio Berlusconi kormánya által pénteken elfogadott törvényerejű rendeletek értelmében polgárőrségek szervezését engedélyezik Olaszországban, és kötelezővé teszik a nemi erőszakkal gyanúsított személyek őrizetben tartását. Angelino Califano igazságügy-miniszter hangsúlyozta: életfogytiglani börtönre számíthatnak azok, akik nemi erőszakkal súlyosbított emberölést követnek el, és szigorítják az illegális bevándorlókkal szembeni intézkedéseket is. Különben diplomáciai botrányt okozott, hogy Iulia Buje, Románia torinói főkonzulja a bukaresti Cotidianulnak feltárta: a bevándorlók elleni szigorú hatósági fellépést szorgalmazó Roberto Maroni olasz belügyminiszter is foglalkoztatott korábban román illegális vendégmunkásokat. Buje – akit nyilatkozata miatt a román külügyminisztérium konzultáció végett hazarendelt – elmondta, 1998 és 2000 között maga Maroni kérte a milanói román konzulátus segítségét: rendezzék annak a három, általa foglalkoztatott román bevándorlónak a jogi helyzetét, akiknek lejárt a tartózkodási vízuma. Maroni a hét végén határozottan tagadta a vádakat, és bejelentette, hogy pert indít a román napilap ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Látogatottsági adatok