HIRDETÉS

Román–magyar összekülönbözés a kisebbségvédelemről az Európa Tanács konferenciáján

Rostás Szabolcs 2018. június 19., 14:41 utolsó módosítás: 2018. június 19., 14:42
HIRDETÉS

Román-magyar pengeváltást eredményezett az Európa Tanács Strasbourgban rendezett kisebbségügyi konferenciája, amelyen Vincze Lóránt FUEN-elnök és a bukaresti külügyminisztérium államtitkára ellentmondott egymásnak a nemzeti kisebbségek védelme kapcsán.
 

Az ET fórumán elhangzott: a tagállamok a nemzetiségi kisebbségek védelmét inkább kétoldalú, mintsem multilaterális kérdésként kezelik Fotó: Európa Tanács

Ukrajnának mindent meg kell tennie a Velencei Bizottság a középiskolai képzést érintő ukrán oktatási törvényre vonatkozó ajánlásainak végrehajtása érdekében – jelentette ki az Európa Tanács (ET) főtitkára hétfőn Strasbourgban, a szervezet Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája hatálybalépésének 20. évfordulója alkalmából rendezett kétnapos konferencián.

Thorbjorn Jagland elmondta, minden hetedik európai ember egy nemzeti vagy nyelvi kisebbség részeként határozza meg magát. Ezek közül némelyek politikai forrongó területeken élnek, ahol a régi ellenségeskedések vagy az új nézeteltérések keltenek feszültséget. Szerinte ilyen helyzetekben mindig fennáll a kisebbségek jogaival való visszaélés lehetősége, vagy az attól való félelem, hogy erre sor kerül. „Ennek egyik példája az ukrán oktatási törvény, amely bizonyos félelmek szerint kevésbé kedvező feltételeket teremt a kisebbségi nyelvoktatás számára" – idézte az MTI az ET főtitkárát.

HIRDETÉS

Jagland aláhúzta, az európai kisebbségeknek folyékonyan kell beszélniük a lakhelyük szerinti ország hivatalos nyelvét. Ez központi szerepet játszik a társadalmi részvételükben, a kormánynak pedig feladata, hogy könnyítse nyelvének megtanulását.

Hozzátette, az államnak ugyanakkor biztosítania kell azt a jogot is, hogy a kisebbségek széles körben használhassák anyanyelvüket, többek között hivatalos körülmények között is.

„A kisebbségi közösségek tiszteletben tartása és jogaik védelmezése által gazdagodhat kultúrájuk" – közölte Jagland. A főtitkár arra az „új és sajnálatos jelenségre" hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamok a nemzetiségi kisebbségek védelmét inkább kétoldalú, mintsem multilaterális kérdésként kezelik. Mint mondta, megpróbálják újraértelmezni a kisebbségek identitását kulturális, nyelvi és etnikai sokszínűségük kárára, amely által azok közelebb érzik magukat rokon nemzetükhöz. Ez szerinte olyan ördögi kör, amelyben mindenki csak veszíthet.

Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke a strasbourgi tanácskozáson úgy foglalt állást: az ET által két évtizeddel ezelőtt létrehozott két fontos kisebbségvédelmi eszköz közül sem a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, sem a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem érte még el eredeti célját. Az RMDSZ volt külügyi tanácsosa Románia példáját említve elmondta, Bukarest nem csupán késlekedett benyújtani a Keretegyezmény gyakorlatba ültetéséről szóló országjelentést, de végül a tanácsadó testület ellen fogalmazott meg kritikákat, miután az rámutatott a jogi eszköz romániai alkalmazásának számos hiányosságára.

„Ha egy állam azt állítja magáról, hogy mintaértékűen megoldotta a területén élő kisebbségek helyzetét, miközben az adott kisebbség képviselői az ellenkezőjét állítják, az tulajdonképpen a párbeszéd, az együttműködési készség és a jóindulat hiányáról tanúskodik" – hangoztatta Vincze. A FUEN elnöke hozzátette, a kisebbségi jogokról többletjogként beszélni éppen a kisebbségvédelem jogi gyakorlatának lényegi tagadását jelenti, és nem lehet privilégiumnak tekinteni, hogy egy őshonos közösség tagjai használhatják anyanyelvüket a közszférában, anyanyelvi oktatásban részesülnek vagy eszközöket kapnak a kultúrájuk megőrzéséhez.

Vincze ezzel Monica Gheorghițának, a román külügyminisztérium államtitkárának a romániai magyarság jogvédelmi harcát illető kritikáira reagált. Különben Gheorghiță a konferencián azt állította, hogy Románia „modellértékűen" szavatolja a területén élő húsz nemzeti kisebbség jogait, és úgy vélte, ezeknek a jogoknak a gyakorlása nem lehetséges úgy, hogy közben „feláldozzák" az illető kisebbségeknek a többségi társadalomba történő integrációját. A bukaresti külügyi tárca közleménye által idézett államtitkár azt is fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak védelme együttműködést és párbeszédet feltételez az érintett államok között. Gheorghiță helytelenítette, ha egy anyaország „egyoldalú" intézkedéseket hoz a más országok területén élő honfitársai érdekében, ez ugyanis szerinte hátrányosan érinti annak az államnak a társadalmi egyensúlyát, ahol az adott kisebbségek élnek.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS