
Tiltott lobbitevékenység. Három román EP-képviselő is gyanúba keveredett a Huawei által kifizetett összegek miatt kirobbant korrupciós ügyben
Fotó: Purger Tamás/MTI
Három volt, illetve jelenlegi román európai parlamenti (EP) képviselő neve is fölmerült az uniós törvényhozást érintő legújabb korrupciós ügyben.
2025. március 14., 13:192025. március 14., 13:19
Daniel Buda, Cristian Bușoi és Tudor Ciuhodaru is aláírta ugyanis azt a levelet, amelyben EP-képviselők egy csoportja a kínai Huawei mellett lobbizott, ezzel ők is korrupció gyanójába keveredtek.
Közülük Buda jelenleg is az EP tagja.
A belga ügyészek a Huawei kínai óriáscéghez kapcsolódó lobbisták ellen nyomoznak, akiket azzal gyanúsítanak, hogy európai parlamenti képviselőket és volt képviselőket vesztegettek meg, hogy rávegyék őket kezdeményezéseik támogatására.
A Follow the Money oknyomozó cikke szerint 2021-ben írták alá a támogató levelet, amelyben
A G4Media kérdésére, hogy aláírta-e a levelet, Cristian Bușoi nemleges választ adott.
„A hivatalos e-mailjeim gyors ellenőrzése és a korábbi asszisztenseimmel való egyeztetés alapján nem találtam semmilyen levelezést Matrusciello úrral, aki a kérés kezdeményezőjének tűnik, vagy bárki mással a levél tárgyában.
Hozzáteszem, hogy minden hivatalos és nem hivatalos megbeszélésen az volt az álláspontom, hogy támogassam Románia álláspontját a 3,4 és 5 G-s technológia kapcsán, a biztonság megsértése nélkül” – mondta Bușoi.
Daniel Buda is tagadja, hogy a Huaweinek lobbozott volna, bár azt nem, hogy aláírta a levelet.
„Soha nem volt semmilyen kapcsolatom, találkozóm vagy kapcsolatom semmilyen hatósággal, lobbistával, kínai képviselővel vagy más, az üggyel kapcsolatos személlyel.
– mondta.
A levél annak nyomán született, hogy 2020 januárjában az EU olyan bejelentést tett, amely veszélyeztette a Huawei európai jövőjét. Margrethe Vestager, az Európai Bizottság alelnöke és Thierry Breton belső piacért felelős biztos akkor azt mondta, hogy a tagállamok megállapodtak abban, hogy lépéseket tesznek a „nagy kockázatú” szolgáltatók kizárására az 5G-hálózatokból. Vestager, a digitális és versenypolitikáért felelős dán politikus hangsúlyozta, hogy ez „nem irányult egyetlen konkrét ország vagy vállalat ellen sem”.
Egy 41 európai parlamenti képviselő által aláírt levélben felszólították a Bizottságot, hogy teljesen zárja ki a Huaweit és kínai versenytársát, a ZTE-t az európai 5G hálózatokból. A levélben ragaszkodtak ahhoz, hogy tiltsák meg a magas kockázatú kínai beszállítóktól származó technológia használatának bármilyen uniós finanszírozását.
Egy kis, hangos csoport azonban ellenezte azt – írja a Follow the Money.

Több házkutatást hajtottak végre Belgiumban és Portugáliában egy, az Európai Parlamentet érintő újabb korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint a Huawei kínai távközlési vállalat próbált befolyást szerezni az uniós döntéshozatalban.
Nyolc európai parlamenti képviselő ellenkező tartalmú levelet írt, amelyben „technológiai rasszizmusra” figyelmeztetnek, mondván, hogy a beszállítók kizárása a származási helyük alapján diszkriminatív. Az aláírók között volt Cristian Bușoi, aki annak idején a parlament befolyásos ipari, kutatási és energetikai bizottságának elnöke volt, Daniel Buda és Tudor Ciuhodaru.
A levelet csak olasz és román képviselők írták alá:
A levélnek szimbolikus értéke volt: jelezte a nyilvánosságnak, hogy a cég élvezi az európai parlamenti képviselők támogatását.
csütörtök délután lepecsételték az uniós parlament két asszisztensének brüsszeli irodáját, egy gyanúsítottat letartóztattak – tájékoztatott a Le Soir című, francia nyelvű belga napilap csütörtökön.
A belga rendőrség megvesztegetés, hamisítás, pénzmosás és bűnszervezetben való részvétel gyanújával tartott házkutatást Belgiumban és Portugáliában csütörtök reggel egy, az Európai Parlamentet érintő újabb korrupciós ügyben.
A gyanú szerint a Huawei kínai távközlési vállalat próbált befolyást szerezni az uniós döntéshozatalban.
A belga napilap internetes oldala szerint a belga szövetségi ügyészség délután kiadott közleményében megerősítette:
Az ügyészség bejelentette, hogy a nyomozás részeként az ügyben eljáró bíró azt kérte: pecsételjék le két, az ügyben állítólagosan érintett parlamenti asszisztens irodáját Brüsszelben. Egy gyanúsítottat Franciaországban előállítottak, az ügyészség által kiadott európai elfogatóparancs alapján.
A nyomozók szerint a lobbisták bűncselekményeket követhettek el azzal, hogy megvesztegették a törvényhozókat.
– fogalmaztak.
Az ügyészség szerint a lobbisták be nem jelentett nagy összegű készpénzes kifizetésekkel és nagy értékű ajándékokkal érték el a politikusok befolyásolását.
Jegyeket ajándékoztak labdarúgó mérkőzésekre, vagy a kínai vállalat érdekeinek érvényesítéséért cserébe minden költséget fedező kínai utazásokat biztosítottak.
A botrányban érintett politikusok legalább egyikének kifizetése egy portugál cégen keresztül történt – írták.
Az Európai Parlament közölte: figyelembe veszik az információkat és teljes mértékben együttműködnek a hatóságokkal.
Az ügy mintegy két évvel a Katargate néven ismertté vált, az uniós parlamentet érintő korrupciós botrány után robbant ki, amelyben a gyanú szerint Katar és Marokkó próbálta befolyásolni az Európai Parlament döntéshozatalát.
A 2022 decemberében ismertté vált vizsgálat során többeket letartóztattak Brüsszelben, köztük Eva Kailit, az EP görög szocialista alelnökét és Pier Antonio Panzeri volt olasz szocialista EP-képviselőt, és jelentős mennyiségű készpénzt foglaltak le egyebek mellett Panzeri és Kaili otthonában.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
Az amerikai hadsereg csütörtökön támadást hajtott végre egy állítólagos kábítószer-szállító hajó ellen a Csendes-óceán keleti részén, amelynek során négy ember meghalt a fedélzeten – közölte az amerikai déli parancsnokság.
Mind közjogi, mind kulturális, filozófiai értelemben túlléptek a magyarok a fájdalmas december 5-i népszavazáson és gőzerővel dolgoznak a magyar nemzeti egység megteremtésén – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
Ukrajna „valódi békét, nem pedig megalkuvást” akar Oroszországgal – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter csütörtökön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ülésén.
Ki hiszi el, hogy Oroszország veszíteni fog Ukrajnában? Ez egy mese, egy teljes illúzió – jelentette ki Bart De Wever belga miniszterelnök a La Libre Belgique című belga napilapban.
Ausztria támogatja Románia csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) – jelentette ki csütörtökön Christian Stocker osztrák kancellár, hozzátéve, hogy Románia olyan partner országa számára, amelyre számítani lehet.
Oroszország katonai vagy egyéb eszközökkel fogja felszabadítani Donbaszt és Novorossziját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az India Today televíziós csatornának adott interjúban, hivatalos indiai látogatása előtt.
szóljon hozzá!