
Félelmek. A bukott kijevi rezsim emberei a román tankokkal való riogatással őriznék meg pozíciójukat
Fotó: MAPN
Elfoglalja a román hadsereg az ukrajnai Észak-Bukovinát – erről jelent meg amatőr videó a YouTube-on. Az állítólag viccnek szánt filmecske kiverte a biztosítékot Kijevben, az ukrán főügyész hazája területi egységét félti.
2019. június 11., 08:232019. június 11., 08:23
2019. június 11., 08:262019. június 11., 08:26
Amatőr kisfilm robbantott ki diplomáciai konfliktust Ukrajna és Románia között. Az ukrán katonai főügyész bejelentette: eljárást indít az ország területi integritása elleni különösen súlyos bűncselekmények előkészítése miatt. Anatolij Matyiosz egy amatőr videóra reagált, amely a románok által is lakott Észak-Bukovina Románia általi megszállásának „tervét” vázolja fel.
A YouTube videómegosztó portálon Román–ukrán háború 2022-ben címmel megjelent hétperces kisfilm szerzője szerint
Az ukrajnai sajtó túlzónak tartja a főügyész reagálását. Anatolij Sarij ukrán politikai elemző úgy vélte, Matyiosz megrendült politikai hátterét igyekszik megszilárdítani, amikor országos ügyet kreál egy primitív amatőr filmecskéből.
Barabás T. Jánost, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját az ügy kapcsán a román–ukrán kapcsolatokról kérdeztük. Elmondta, Románia NATO-, illetve uniós csatlakozása után enyhült a meglehetősen feszült viszony, amelyet a dunai hajózási és határkijelölési, a fekete-tengeri szénhidrogénlelő helyek körüli viták, a Krivoj Rog-i vasércbánya egymilliárd dolláros román befektetése, valamint a kisebbségi ügyek terheltek.
A kisebbségeket sújtó ukrán nyelvtörvényre nem volt román hivatalos reagálás. Csak a bukaresti törvényhozás karolta fel a bukovinai román önkormányzati képviselők és papok aggódó nyilatkozatait. A két állam vezetői rendszeresen tárgyalnak” – vázolta a román–ukrán viszonyt a kolozsvári származású szakértő.
Barabás T. János szerint az ukrán főügyész filmmel kapcsolatos aggodalma erősen túlzott, hiszen az idézett romániai videó egy jelentéktelen fércmunka, az ügy tehát inkább eszköz. „A filmügy valódi oka a kijevi hatalmi struktúrákban zajló hatalmi harc lehet. Július 21-én parlamenti választások lesznek Ukrajnában, s várhatóan előretör Volodimir Zelenszkij elnök békésebb együttélést hirdető tábora.
Matyiosz katonai főügyész a Petro Porosenko volt államfő nevével fémjelzett rezsim embere, tehát politikai túléléséért küzd, hiszen a titkosszolgálatok vezetőinek egy részét máris leváltották” – összegzett az elemző.
A szakértő ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy
„A nyugat-ukrajnai románok, magyarok, bolgárok, lengyelek nem akarnak domináns szerepre törni, vagy indokolatlan, a nyugati értékeknek ellentmondó kiváltságokat élvezni, mint a kelet-ukrajnai kisebbség, ezért alapvetően elhibázott Kijev kisebbségellenes politikája. Eddig a Nyugat biztonsági megfontolásokból és az orosz befolyástól való aggodalom miatt nem emelte fel a hangját az ukrajnai kisebbség sérelmei miatt – de mint ahogy ez az eset példázza, a téma nagyon is része a belpolitikának” – mondta lapunknak Barabás T. János. Az elemző kiemelte: az iskolai, önkormányzati kisebbségi nyelvhasználat csak erősítené Nyugat-Ukrajnát, közelítené az EU-hoz, bár a jelek szerint az ottani elit válságosnak tekinti az ukrán nyelvhasználat helyzetét, hiszen Kijevben a legtöbben még mindig oroszul beszélnek.
Orosz „áttelepítési” program
A kelet-ukrajnai szakadár területek több mint 14 ezer lakója kapott orosz állampolgárságot 2014 óta Rosztov megyében – közölte Vaszilij Golubjov, az Ukrajnával határos Rosztov megye kormányzója a Don 24 televízió műsorában. Golubjov elmondta azt is, hogy 9500-an Oroszországban telepedtek le a „honfitársak áttelepítésének programja” keretében. A kormányzó emlékeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök április végén hozott rendeletében humanitárius okokra hivatkozva leegyszerűsítette a délkelet-ukrajnai szakadár területek lakóinak oroszországi honosítását, majd májusban kiterjesztette az intézkedés hatályát. „Ez a munka most már folyamatosan zajlik. A többi már csak az emberek igényétől és döntésétől függ. Folytatjuk ezt a munkát, ami pedig a megyétől függ, azt megtesszük” – idézte az MTI a rosztovi kormányzót.
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) vasárnap bejelentette, hogy közzétette és közvitára bocsátotta az egészségügyi szakemberek elleni agressziót megelőző és felszámoló nemzeti cselekvési stratégia (2026-2030) projektjét.
A jövő héten fokozatos felmelegedés kezdődik az ország egész területén, a nappali hőmérséklet egyes térségekben akár a 14 Celsius-fokot is elérheti – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) heti, az Agerpres által közölt előrejelzéséből.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
szóljon hozzá!