Irigy. Marian-Jean Marinescu elorozná Magyarországtól a bővítési tárcát
Fotó: caleaeuropeana.ro
Romániának meg kellene szereznie a Magyarország számára kiosztott európai biztosi tisztséget – vélekedik Marian-Jean Marinescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője.
2019. október 03., 19:402019. október 03., 19:40
2019. október 03., 22:502019. október 03., 22:50
Az utóbbi években a magyarellenes megnyilvánulásokban élen járó, a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppártban (EPP) politizáló ellenzéki párt politikusa annak kapcsán nyilatkozott szerda délután román újságíróknak, hogy az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága összeférhetetlenségre hivatkozva mind a közlekedési tárca élére jelölt Rovana Plumb román, mind az EU bővítéséért felelős tárca élére kiszemelt magyar Trócsányi László kinevezését elutasítóan véleményezte. Ezt követően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke mindkét kormánytól új jelölt megnevezését kérte.
Marinescu szerint nem lenne baj, ha beigazolódna Klaus Johannis államfő figyelmeztetése, és Románia elveszítené a közlekedési biztosi tisztséget.
– vélekedett a politikus.
Marinescu két okot sorolt fel arra, miért nem a román kormány jelöltjét kellene közlekedési biztossá kinevezni. „Az egyik személyes: valószínűleg jobban együtt tudnék dolgozni a következő öt évben egy igazi biztossal, aki ért is a közlekedési ügyekhez. A másik: politikai szempontból a közlekedés nem valami nagy szám” - mondta az EP-képviselő, aki szerint Romániának el kellene cserélnie a tárcáját Magyarországgal.
Indoklásként a Bukarest által Magyarország ellen folytatott információs háború bevett fordulatát hozta fel, miszerint
„Magyarország rendkívül fontos tárcát kapott. A szomszédságpolitika nagyon fontos lesz a következő öt évben. Orbán nagyon okos volt, amikor megszerezte, ami a mi szempontunkból sajnálatos szerintem. Az Orbán és Putyin közötti viszonyt tekintve nem tartom pozitívnak a kilátásokat Moldova, Ukrajna és Georgia számára” – mondta Marinescu.
„Másrészt, tekintve a nálunk a kisebbségeken keresztül folytatott agresszív politikájára, nem látom pozitív színben a Balkánt sem egy ilyen, szomszédságpolitikáért felelős biztossal, aki lehetséges, hogy megvalósítja „csatlakozást” – mondta Marinescu, nem fejtve ki, hogy pontosan mit értett ezalatt.
Problémás francia jelölt
Ártatlanságát hangoztatta az állítólagos fiktív asszisztensi állások ügyében szerda délutáni európai parlamenti (EP-) meghallgatásán az uniós belső piaci biztosnak jelölt Sylvie Goulard. A novemberben hivatalba lépő Európai Bizottságban Ursula von der Leyen megválasztott elnök a belső piaci "szuperportfóliót" szánja a francia politikusnak, így ő felügyelné az iparpolitikával kapcsolatos munkát, támogatva a digitális egységes piacot is, s ő felelne a védelmi iparral és űrkutatással foglalkozó főigazgatóságért.
Noha Goulard az EP illetékes bizottságai előtt sok témáról beszélt, a legtöbb kérdést az állítólagos európai parlamenti fiktív állások ügyében ellene folytatott korábbi vizsgálat miatt, illetve azzal kapcsolatban kapta, hogy EP-képviselőként havi bruttó 10 ezer euróért a Berggruen Intézet nevű amerikai think tanknek dolgozott tanácsadóként. Goulard-t azzal vádolták, hogy EP-képviselőként jogtalanul vett fel uniós pénzeket egyik asszisztense után, aki valójában a Modemnek dolgozott, nem a képviselői tevékenységéhez kapcsolódó munkát végzett. Eddig három jelöltet, a lengyel Janusz Wojciechowskit, a svéd Ylva Johanssont, illetve a francia Sylvie Goulard-t nem hagyták jóvá rögtön a koordinátorok, ők írásbeli kérdéseket kapnak, amelyek megválaszolását követően esetlegesen ismét meg kell majd jelenniük az illetékes EP-bizottságok előtt. Csütörtöki meghallgatásán egyébként az uniós gazdasági biztosnak jelölt volt olasz kormányfő, Paolo Gentiloni arról beszélt: nem lesz kettős mérce a költségvetési szabályok alkalmazásában, minden tagország azonos elbánásban fog részesülni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!