
Több mint két órát tartott Vlagyimir Putyin és Donald Trump első személyes találkozója
Fotó: Kreml
Szíria egyes részeire kiterjedő tűzszünetben állapodott meg pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken este Hamburgban, hozzátéve, hogy a tűzszünet vasárnap déltől lép életbe.
2017. július 07., 23:162017. július 07., 23:16
2017. július 08., 13:582017. július 08., 13:58
A Szíria délnyugati részén, Deraa és el-Kuneitra tartományban kijelölt tűzszüneti övezetben a biztonságot az orosz katonai rendőrség fogja biztosítani, az Egyesült Államokkal és Jordániával egyeztetve lépéseit – mondta Szergej Lavrov, aki szerint az amerikai fél kötelezettséget vállalt arra, hogy ellenőrzi a tűzszünet ellenzéki oldalról történő betartását.
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter szerint ugyanakkor a tűzszünetről szóló megállapodás részletein még dolgozni kell, de maga a megállapodás „annak az első jele, hogy az Egyesült Államok és Oroszország képes együttműködni”. Trump és Putyin megvitatta azt is, hogy a tűzszünet által érintett területen kívül még hol lehetne lecsendesíteni a harcokat.
Oroszország ugyanakkor Aszad legszorosabb szövetségese, és érdeke, hogy hatalmon maradjon, mert ettől függ az orosz befolyás a térségben. Az orosz diplomácia vezetője kiemelte, hogy a két vezető első hivatalos, személyes megbeszélése „konstruktív légkörben” zajlott. Megállapodtak abban is, hogy Moszkva és Washington képviselői együttműködnek az ukrán válság megoldásáért.
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter a találkozóról szólva kiemelte, hogy Trump hangsúlyozottan felvetette Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozás kérdését. „Intenzív és hosszú eszmecsere folyt a témáról… Az elnök nem is egyszer hangsúlyozottan visszatért rá” – mondta.
Lavrov szerint Trump elfogadta Putyin biztosítékait, hogy nem volt ilyen beavatkozás, Tillerson viszont megjegyezte, hogy nem tudni, valaha is egyetértésre jut-e a két ország ebben a kérdésben. Tillerson is úgy vélte, hogy a két vezető megbeszélése „nagyon pozitív” volt, és gyorsan megértették egymást. „Nem nagyon hánytorgatták fel a múltat. Azzal foglalkoztak, hogy miként lehet előbbre lépni” – tette hozzá az amerikai diplomácia vezetője.
Észak-Korea esetében eltér a két vezető álláspontja a helyzet kezelésének módját illetően. A Fehér Ház kérni fogja, hogy Oroszország tegyen többet az atom- és rakétaprogram leállításáért – mondta Tillerson. A külügyminiszter elárulta, hogy a két vezető szinte nem is tudta abbahagyni az eszmecserét, és egy ponton Trump felesége bement hozzájuk, hogy a befejezésre kérje őket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
szóljon hozzá!