Rendkívüli vitát tart a romák helyzetéről az Európa Tanács

Az ülésszak hétfői nyitó napján szavazták meg a napirendtervezethez javasolt módosítást, amelynek értelmében csütörtökre beütemezik a romavitát.

Az ET október 20-ára magas szintű tanácskozást is össze kíván hívni a romák helyzetének megtárgyalására az ET-tagországok, illetve az Európai Unió részvételével.

Az ülésszakot nyitó sajtótájékoztatóján Mevlüt Cavusoglu török politikus, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke reménykedve szólt az október 20-i tanácskozás megrendezhetőségéről, mondván, francia részről ehhez bátorítást kaptak. A kormányközi tanácskozás a strasbourgi székhelyű Európa Tanács elképzelései szerint a most csütörtökön a parlamenti képviselők által folytatandó romavita magasabb döntéshozói szintű folytatása lenne, és érdemi következtetések levonására adna alkalmat.

„Arra kell összpontosítanunk, hogy megadjuk a nagyon is szükséges politikai ösztönzést azokhoz a nemzeti és nemzetközi erőfeszítésekhez, amelyek a romák tartós beilleszkedését szolgálják” - mondta Cavusoglu.

Az Európa Tanács a kontinens legtöbb országát tömörítő szervezet, nem része az EU intézményes rendszerének. Azt tekinti fő feladatának, hogy a tagországokban érvényesítsék a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat.

Az utóbbi időben heves viták robbantak ki Európában annak nyomán, hogy a francia hatóságok tömegesen utasítják ki - közbiztonsági szempontokra hivatkozva - a zömmel Romániából, illetve Bulgáriából érkezett romákat. Az Európai Bizottság október 15-ig várja Párizs megnyugtató válaszait azokra a kérdésekre, amelyek azt hivatottak tisztázni, hogy a franciák maradéktalanul  tiszteletben tartják-e a mozgásszabadság uniós normáit, illetve megfelelően átültetik-e ezeket a normákat saját nemzeti jogrendjükbe - ellenkező esetben Brüsszel eljárást indíthat Franciaország ellen.

Sajtótájékoztatóján Cavusoglu elmondta: az e heti ET-ülésszakon szintén napirenden lesz a szélsőséges politikai erők számos európai országban tapasztalható megerősödésének a problémája. E szélsőségesek több államban teret nyertek a törvényhozásban - hivta fel a figyelmet a török politikus. Szerinte a szélsőségesek a gazdasági hanyatlás, illetve a szociális válsághelyzet okozta társadalmi lelkiállapotot lovagolják meg bevándorlásellenes, muszlimellenes, illetve Európa-ellenes jelszavaikkal.