Fotó: MTI
Várady Tibor professzor (CEU) szerint a többségi társadalmaknak el kell fogadniuk, hogy az autonómia nem a többletjogokat, hanem az egyenlőséget jelenti a kisebbségek számára. Bakk Miklós politológus (BBTE, Kolozsvár) szerint Magyarországnak differenciáltan kell a határon túli régiókra tekinteni. Székelyföld esetében a kétoldalú román–magyar kapcsolatokban támogatni kell, hogy tárgyalások induljanak be a régió jogállásáról a térség képviselői és a román kormány között. A határ menti régiók (Partium) esetében viszont az lehet a cél, hogy a határ menti együttműködés olyan folyamatok kibontakozását segítse, amelyek nyomán konszociatív jellegű közigazgatási régió alakul ki. Fábián Gyula jogász (BBTE, Kolozsvár) szerint a jelenlegi helyzetben Magyarország azt teheti, hogy sürgeti az európai autonómiaegyezmény kidolgozását. Kifejtette: az autonómia az egyetlen lehetőség arra, hogy a kisebbség „hazához való jogát” össze tudja egyeztetni a lojalitási kötelezettséggel. Dunay Pál, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója arról beszélt, hogy az „autonómia” mint cél hangoztatása helyett a „regionalizmus hullámán” kell megpróbálni létrehozni a magyar intézményeket és “döntési mechanizmusokat”.
Horváth Gyula, a MTA Regionális Kutatások Központjának a főigazgatója egy Kárpát-medencei transznacionális makrorégió létrehozását nevezte meg, Benedek Gyula professzor (BBTE) pedig az erdélyi térség regionális előnyeiről (fejlettebb városhálózat) értekezett.
A konferenciát megnyitó Sólyom László köztársasági elnök arról beszélt, hogy a konferenciasorozat mostani, harmadik találkozójának célja: tényszerűen feltárni a magyarság autonómiájának európai lehetőségeit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok