
Fotó: Cseke Csilla/MTI
A Francia Természettudományi Akadémia (Académie des sciences) külső tagjává választották Karikó Katalint, akinek odaítélték a svéd Camurus Lipidkutatási Alapítvány kitüntetését is – tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága pénteken az MTI-t.
2022. január 14., 11:372022. január 14., 11:37
2022. január 14., 11:382022. január 14., 11:38
A közlemény szerint Karikó Katalin mellett 15 külföldi kutató lett a francia tudós testület új tagja. A beiktatási ceremóniát június 14-én tartják Párizsban, az Institut de France kupolája alatt. A francia tudományos testület alapszabálya szerint
Ősszel az SZTE kutatóprofesszorának ítélték oda a Francia Természettudományi Akadémia legnagyobb elismerését, a Grande Médaille-t az mRNS-sel és annak terápiás felhasználásával kapcsolatos úttörő kutatásaiért.

Karikó Katalin magyar biokémikusnak ítélték oda idén a Francia Tudományos Akadémia legnagyobb elismerését, a Grande Médaille-t – közölte az intézmény kedden.
A Camurus Lipidkutatási Alapítvány méltatása szerint
Az elismeréssel – melyet április 24-én adnak át a svédországi Lundban – 500 ezer svéd korona (nagyjából 240 ezer lej) támogatás jár Karikó Katalin kutatómunkájának folytatásához. A díjátadóhoz kapcsolódva tudományos szimpóziumot is szerveznek.

Karikó Katalin és a világhírű magyar tudóst alkalmazó német biotechnológiai cég, a BioNTech alapító-igazgatói kapják 2022-ben az egyik legrangosabb német tudományos elismerést, a Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedter-díjat.
A Camurus Lipidkutatási Alapítvány egyik létrehozója a Lundi Egyetem, amely az SZTE-vel tagja az egészségmegőrzéssel és a gyógyítással foglalkozó, hároméves nemzetközi oktatásfejlesztési programot megvalósító EUGLOH-hálózatnak – áll a közleményben.

Öt kutatónőnek, köztük a Covid-19 elleni mRNS-alapú oltás kidolgozásában úttörő szerepet játszó Karikó Katalin biokémikusnak ítélték oda idén az UNESCO és a L'Oréal nők számára létrehozott nemzetközi tudományos díját.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
szóljon hozzá!