
Fotó: Cseke Csilla/MTI
A Francia Természettudományi Akadémia (Académie des sciences) külső tagjává választották Karikó Katalint, akinek odaítélték a svéd Camurus Lipidkutatási Alapítvány kitüntetését is – tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága pénteken az MTI-t.
2022. január 14., 11:372022. január 14., 11:37
2022. január 14., 11:382022. január 14., 11:38
A közlemény szerint Karikó Katalin mellett 15 külföldi kutató lett a francia tudós testület új tagja. A beiktatási ceremóniát június 14-én tartják Párizsban, az Institut de France kupolája alatt. A francia tudományos testület alapszabálya szerint
Ősszel az SZTE kutatóprofesszorának ítélték oda a Francia Természettudományi Akadémia legnagyobb elismerését, a Grande Médaille-t az mRNS-sel és annak terápiás felhasználásával kapcsolatos úttörő kutatásaiért.

Karikó Katalin magyar biokémikusnak ítélték oda idén a Francia Tudományos Akadémia legnagyobb elismerését, a Grande Médaille-t – közölte az intézmény kedden.
A Camurus Lipidkutatási Alapítvány méltatása szerint
Az elismeréssel – melyet április 24-én adnak át a svédországi Lundban – 500 ezer svéd korona (nagyjából 240 ezer lej) támogatás jár Karikó Katalin kutatómunkájának folytatásához. A díjátadóhoz kapcsolódva tudományos szimpóziumot is szerveznek.

Karikó Katalin és a világhírű magyar tudóst alkalmazó német biotechnológiai cég, a BioNTech alapító-igazgatói kapják 2022-ben az egyik legrangosabb német tudományos elismerést, a Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedter-díjat.
A Camurus Lipidkutatási Alapítvány egyik létrehozója a Lundi Egyetem, amely az SZTE-vel tagja az egészségmegőrzéssel és a gyógyítással foglalkozó, hároméves nemzetközi oktatásfejlesztési programot megvalósító EUGLOH-hálózatnak – áll a közleményben.

Öt kutatónőnek, köztük a Covid-19 elleni mRNS-alapú oltás kidolgozásában úttörő szerepet játszó Karikó Katalin biokémikusnak ítélték oda idén az UNESCO és a L'Oréal nők számára létrehozott nemzetközi tudományos díját.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
szóljon hozzá!