Ragadós lehet a Brexit

Az Ipsos közvélemény-kutatási eredménye szerint a megkérdezettek csaknem fele úgy vélte, hogy a Nagy-Britannia uniós kilépéséről kiírt népszavazást hasonló referendumok fogják követni az Európai Unióban.

A kilenc uniós tagországban elvégzett felmérésből kiderült: Magyarországon, Németországban, Olaszországban és Svédországban a válaszadók több mint 50 százaléka meg van győződve arról, hogy amenynyiben Nagy-Britannia a távozás mellett dönt, további országok fogják követni a példáját. Az olaszok 58 százaléka és a franciák 55 százaléka a június 23-ai brit referendum kimenetelétől függetlenül pártolná, hogy hazájában is népszavazást írjanak ki az uniós kilépésről.

„Az olaszok különösképpen remélik, hogy referendumot írhatnak ki az EU-tagságról, ami azt sugallja, hogy abban az esetben sem érnek véget az Európai Unió megpróbáltatásai, ha a brit szavazáson a status quo mellett döntenek júniusban\" – mondta Bobby Duffy, az Ipsos társadalomtudományi kutatásokért felelős igazgatója.

Az uniós tisztségviselőket a brit kilépés (Brexit) eshetősége mellett annak esetleges további kihatásai is komoly aggodalommal töltik el. Sokan attól tartanak, hogy a britek esetleges távozása tovább fogja súlyosbítani az Unió jelenlegi megosztottságát. A Financial Times szerint a Brexit főként a liberális gazdaságpolitikát folytató észak-európai tagállamokban vonná maga után az EU-ellenesség fokozódását. Nagy-Britannia kilépésével ugyanis Dánia, Hollandia, Finnország és Svédország még inkább elszigeteltnek érezné magát az Európai Unióban.

Összességében a válaszadók 53 százaléka szerint a maradást pártolók fognak többséget szerezni a brit népszavazáson. A megkérdezettek többsége úgy látja, hogy a Brexit többet ártana az Európai Unió, mint Nagy-Britannia gazdaságának. Miközben a briteknek a 35 százaléka véli úgy, hogy a kilépést támogatók fognak győzni a júniusi referendumon, az olaszoknak 60, a franciáknak pedig 58 százaléka gondolja azt, hogy Nagy-Britannia távozni fog az Unióból.

Eközben a Migration Observatory elemzéséből arra derül fény, hogy az Európai Unió társállamaiból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók alig néhány százaléka felelne meg a brit munkavállalóivízum-előírásoknak Brexit esetén. Az Oxfordi Egyetem mellett működő független migrációkutató elemzőműhely szintén a Financial Times megbízásából készített tanulmányban felidézte, hogy az általános brit szabályozás értelmében az Unión kívüli országokból érkezők – a hiányszakmáktól eltekintve – felsőfokú végzettség esetén kaphatnak munkavállalói vízumot, és a feltételek között szerepel az is, hogy nagy-britanniai munkaszerződésük alapján évente legalább 20 800 font fizetésben részesüljenek.

Ha Nagy-Britannia távozna az EU-ból, és onnantól ezt a szabályrendszert alkalmazná az Unióban maradó országokra is, e feltételeknek a Nagy-Britanniában dolgozó EU-állampolgárok 25 százaléka felelne meg. Az átlagon belül azonban a mezőgazdaságban, valamint az egy kategóriaként vizsgált kiskereskedelemben és vendéglátóiparban dolgozó uniós munkavállalóknak mindössze 4, illetve 6 százaléka teljesítené a vízumelőírásokat – áll a Migration Observatory elemzésében.

A kutatóműhely hangsúlyozza, hogy éppen e két foglalkoztatási terület a legnagyobb felvevője az uniós társállamokból érkező munkavállalóknak. Az elemzőház szerint Brexit esetén az egész brit bevándorlási szabályrendszer átdolgozása, a vízumfeltételek bizonyos enyhítése lenne valószínűbb, mint az, hogy a brit kormány az Unión kívüli munkavállalókra érvényes szabályozást egyszerűen kiterjeszti az EU-állampolgárokra is. Mindazonáltal feltételezhető, hogy bármilyen átdolgozott kritériumrendszernek továbbra is fontos eleme maradna az egyes munkakörökhöz meghatározott végzettségek előírása – áll a Migration Observatory ismertetett tanulmányában.