
KITEKINTŐ – A legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy a brit EU-tagság sorsáról tartandó júniusi népszavazás dominóhatást indíthat el az Európai Unióban, Franciaországban és Olaszországban például a lakosság többsége támogatná egy hasonló referendum kiírását – derült ki a Financial Times gazdasági napilap hétfői cikkéből.
2016. május 10., 11:562016. május 10., 11:56
2016. május 10., 19:472016. május 10., 19:47
Az Ipsos közvélemény-kutatási eredménye szerint a megkérdezettek csaknem fele úgy vélte, hogy a Nagy-Britannia uniós kilépéséről kiírt népszavazást hasonló referendumok fogják követni az Európai Unióban.
A kilenc uniós tagországban elvégzett felmérésből kiderült: Magyarországon, Németországban, Olaszországban és Svédországban a válaszadók több mint 50 százaléka meg van győződve arról, hogy amenynyiben Nagy-Britannia a távozás mellett dönt, további országok fogják követni a példáját. Az olaszok 58 százaléka és a franciák 55 százaléka a június 23-ai brit referendum kimenetelétől függetlenül pártolná, hogy hazájában is népszavazást írjanak ki az uniós kilépésről.
„Az olaszok különösképpen remélik, hogy referendumot írhatnak ki az EU-tagságról, ami azt sugallja, hogy abban az esetben sem érnek véget az Európai Unió megpróbáltatásai, ha a brit szavazáson a status quo mellett döntenek júniusban\" – mondta Bobby Duffy, az Ipsos társadalomtudományi kutatásokért felelős igazgatója.
Az uniós tisztségviselőket a brit kilépés (Brexit) eshetősége mellett annak esetleges további kihatásai is komoly aggodalommal töltik el. Sokan attól tartanak, hogy a britek esetleges távozása tovább fogja súlyosbítani az Unió jelenlegi megosztottságát. A Financial Times szerint a Brexit főként a liberális gazdaságpolitikát folytató észak-európai tagállamokban vonná maga után az EU-ellenesség fokozódását. Nagy-Britannia kilépésével ugyanis Dánia, Hollandia, Finnország és Svédország még inkább elszigeteltnek érezné magát az Európai Unióban.
Összességében a válaszadók 53 százaléka szerint a maradást pártolók fognak többséget szerezni a brit népszavazáson. A megkérdezettek többsége úgy látja, hogy a Brexit többet ártana az Európai Unió, mint Nagy-Britannia gazdaságának. Miközben a briteknek a 35 százaléka véli úgy, hogy a kilépést támogatók fognak győzni a júniusi referendumon, az olaszoknak 60, a franciáknak pedig 58 százaléka gondolja azt, hogy Nagy-Britannia távozni fog az Unióból.
Eközben a Migration Observatory elemzéséből arra derül fény, hogy az Európai Unió társállamaiból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók alig néhány százaléka felelne meg a brit munkavállalóivízum-előírásoknak Brexit esetén. Az Oxfordi Egyetem mellett működő független migrációkutató elemzőműhely szintén a Financial Times megbízásából készített tanulmányban felidézte, hogy az általános brit szabályozás értelmében az Unión kívüli országokból érkezők – a hiányszakmáktól eltekintve – felsőfokú végzettség esetén kaphatnak munkavállalói vízumot, és a feltételek között szerepel az is, hogy nagy-britanniai munkaszerződésük alapján évente legalább 20 800 font fizetésben részesüljenek.
Ha Nagy-Britannia távozna az EU-ból, és onnantól ezt a szabályrendszert alkalmazná az Unióban maradó országokra is, e feltételeknek a Nagy-Britanniában dolgozó EU-állampolgárok 25 százaléka felelne meg. Az átlagon belül azonban a mezőgazdaságban, valamint az egy kategóriaként vizsgált kiskereskedelemben és vendéglátóiparban dolgozó uniós munkavállalóknak mindössze 4, illetve 6 százaléka teljesítené a vízumelőírásokat – áll a Migration Observatory elemzésében.
A kutatóműhely hangsúlyozza, hogy éppen e két foglalkoztatási terület a legnagyobb felvevője az uniós társállamokból érkező munkavállalóknak. Az elemzőház szerint Brexit esetén az egész brit bevándorlási szabályrendszer átdolgozása, a vízumfeltételek bizonyos enyhítése lenne valószínűbb, mint az, hogy a brit kormány az Unión kívüli munkavállalókra érvényes szabályozást egyszerűen kiterjeszti az EU-állampolgárokra is. Mindazonáltal feltételezhető, hogy bármilyen átdolgozott kritériumrendszernek továbbra is fontos eleme maradna az egyes munkakörökhöz meghatározott végzettségek előírása – áll a Migration Observatory ismertetett tanulmányában.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
szóljon hozzá!