
Fotó: Kreml
Különleges szolgálati mód bevezetését rendelte el az orosz hadsereg elrettentő erőinél Vlagyimir Putyin orosz elnök, a Nyugat részéről elhangzott agresszív kijelentésekre hivatkozva.
2022. február 27., 16:042022. február 27., 16:04
2022. február 27., 20:002022. február 27., 20:00
„A vezető NATO-országok vezető tisztségviselői a hazánknak címzett agresszív kijelentéseket is megengednek maguknak, ezért megparancsolom a védelmi miniszternek és a vezérkar főnöknek, hogy az orosz hadsereg elrettentő erőit helyezzék át különleges szolgálati módba” – mondta az orosz elnök a Kremlben a Szergej Sojgu védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimovval, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökével folytatott megbeszélésén.
Putyin „barátságtalan lépésnek” nevezte, hogy nyugati országok gazdasági téren is „barátságtalan lépéseket" tesznek Oroszországgal szemben és „illegitimnek” nevezte a szankciókat.
Az orosz elnök bejelentésére reagáltak az Egyesült Államok és a NATO illetékesei is, elítélve Putyin fenyegető hangvételét. Az amerikai elnöki hivatal leszögezte: a NATO vagy Ukrajna nem fenyegette Oroszországot. Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) főtitkára „veszélyes retorikának, felelőtlen magatartásnak” nevezte, és elítélte, hogy Vlagyimir Putyin riadókészültségbe helyezte az orosz hadsereg nukleáris „elrettentő erejét”. Szerinte mindez a helyzet komolyságát mutatja, ;s hangsúlyozta: Putyin döntése bizonyítja, hogy a szövetségeseknek, Észak-Amerikának és Európának össze kell tartaniuk, válaszul Oroszország „agresszív cselekedetére”.
„Felszólítjuk Oroszországot, hogy állítsa le ezt az értelmetlen háborút” – fogalmazott Stoltenberg. A NATO vasárnap közleményt adott ki, amelyben a katonai szövetség azt közölte: fokozza Ukrajna támogatását. A kommüniké szerint a szövetséges országok több ezer páncéltörő fegyvert, több száz légvédelmi rakétát, köztük Javelin típusú páncéltörő és légvédelmi rakétákat, több ezer kézifegyvert, valamint az azokhoz való lőszerkészletet küldenek Ukrajnába. A szövetségesek emellett több millió euró értékű pénzügyi és humanitárius segélyt is nyújtanak az ország rászorulóinak, és egészségügyi felszerelést az ukrán haderő számára. Közölték: egyes országok humanitárius segélyt ajánlottak fel, vagy azt, hogy megnyitják határaikat az ukrán menekültek előtt.
A vasárnapi döntést az orosz médiában hírelemzők figyelmeztetésként értelmezték, amely a szankciók mellett egyebek között arra reagált, hogy Németország, amely korábban történelmi okokból tartózkodott ettől a lépéstől, bejelentette, hogy fegyvert szállít Ukrajnának, Liz Truss brit külügyminiszter pedig a támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki külföldieket bíztatott nemzetközi harcoló alakulat létrehozására.
Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter válaszában úgy fogalmazott: ha Oroszország atomfegyvereket vet be Ukrajna ellen, az „katasztrófa lesz a világ számára”. „De ez nem fog minket megtörni!” – idézi a BBC a politikust. Sajtótájékoztatóján az ukrán diplomácia vezetője azt mondta: Putyin eme parancsa nem sokkal azután érkezett, hogy bejelentették, az ukrán és az orosz delegáció készen áll a találkozóra Fehéroroszországban. Kuleba szerint „ez a bejelentés vagy ez a parancs kísérlet arra, hogy növeljék a tétet és további nyomást gyakoroljanak az ukrán delegációra”.
Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője vasárnap azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy elkezdett tömegesen az 1980-as ENSZ-egyezmény által tiltott foszforlövedékeket bevetni Kijev külvárosaiban, az orosz hadsereg egységei által elfoglalt gosztomeli repülőtér közelében. A szóvivő azt mondta, hogy a luhanszki „népköztársaság” erői az orosz hadsereg tűztámogatásával 56 kilométert nyomultak előre.
Azt állította, hogy a luhanszki régióban lévő Szeverodonyeckben nacionalista „záróalakulatok” az ukrán fegyveres erők négy tisztjét ölték, hogy megállítsák a visszavonulást. Mint mondta, a Jobboldali Szektor rohamosztagai terrorizálják a civileket Mariupolban, valamint páncélozott járműveket és tüzérséget helyeznek el a lakott területeken.

Elfogadták az EU-tagországok külügyminiszterei pénteki rendkívüli ülésükön az Oroszország elleni büntetőintézkedések második csomagját, válaszul az Ukrajna elleni orosz hadműveletekre. Amerika arra készül, hogy kitiltja területéről az orosz elnököt.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
szóljon hozzá!