
Az orosz elnök szerint az ukrán fegyveres erők már régóta mérnek mélységi csapást orosz területre,
Fotó: Orosz elnöki hivatal
A nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva. Közben Zelenszkij elismerte a kurszki orosz ellentámadást és elutasította kínai-brazil béketervet.
2024. szeptember 12., 21:122024. szeptember 12., 21:12
2024. szeptember 12., 21:232024. szeptember 12., 21:23
Putyin azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők már régóta mérnek mélységi csapást orosz területre, ám ha ehhez nyugati nagy hatótávolságú fegyvereket vetnének be, az azt jelentené, hogy nyugati katonák közvetlenül támadnak orosz területet.
„Nem arról van szó, hogy engedélyezik vagy megtiltják a kijevi rezsimnek, hogy orosz területre csapást mérjen, ezt már így is megteszi (...), de amikor a nagy hatótávolságú precíziós fegyverek használatáról van szó, az teljesen más történet” – idézte az orosz elnököt az MTI.
Putyin szerint az ukrán hadsereg nem képes ilyen fegyverekkel önállóan csapást mérni, mert ez csak amerikai és uniós műholdak segítségével lehetséges. „És nagyon fontos, talán kulcsfontosságú – a repülési feladatokat ezekbe a rakétarendszerekbe valójában csak a NATO-országok katonái tudják bevinni. Arról szól, hogy a NATO-országok részt vesznek-e közvetlenül a katonai konfliktusban vagy sem. Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai tagországok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban” – mutatott rá Vlagyimir Putyin.
Ezzel egy időben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök destruktívnak nevezte és elutasította a kínai-brazil béketervet, mivel szerinte az nem több egy politikai nyilatkozatnál, amelyet ráadásul nem egyeztettek Ukrajnával. Erről az ukrán elnök a Metrópoles brazil hírportálnak adott interjújában beszélt, amelyet az Ukrajinszka Pravda szemlézett csütörtökön.
Az elnök szerint nem egyértelműek a tervezetben leírt javaslatok az Oroszországgal való politikai megbékélésre. „Mit jelent az, hogy tárgyalóasztalhoz kell ülni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel? Ő egy gyilkos. Neki kell megmutatnia, hogy véget akar vetni a háborúnak. Nem lehet egyszerűen csak azt mondani, hogy nyitnunk kell egymás felé. Ő támadt a mi országunkra, embereket ölt, elfoglalta a területeinket” – mutatott rá Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy ha Lula annyira békét akar, akkor Ukrajnát támogassa. Megjegyezte, hogy igen jól jönne Ukrajnának egy olyan nagy és befolyásos ország, mint Brazília támogatása.
Zelenszkij csütörtökön Kijevben Gitanas Nauseda litván elnökkel közös sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az orosz csapatok ellentámadást indítottak az oroszországi kurszki régióban. Hangsúlyozta egyúttal, hogy Kijevben pont erre számítottak. „Ez a mi ukrán tervünk szerint történik” – mondta Zelenszkij.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
Háromnapos sztrájkot hirdetett a spanyol mozdonyvezetők szakszervezete (Semaf) szerdán az elmúlt napok halálos vasúti szerencsétlenségei miatt, követelve a biztonság garantálását a dél-európai ország teljes vasúti hálózatán.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy Svájcban találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hozzátéve, hogy szerinte Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök most olyan ponton vannak, ahol meg tudnak állapodni a háború befejezéséről.
Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben – jelentette ki szerda este Donald Trump amerikai elnök.
Az összesen 33 romániai európai parlamenti képviselő közül 16-an támogatták azt a határozattervezetet, amely szerint az Európai Unió Bíróságához küldik véleményezésre az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást.
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
szóljon hozzá!