
Fotó: Kreml
Valódi volt a fenyegetés, hogy Ukrajna atomfegyverhez akar jutni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai videókonferencián.
2022. március 16., 17:012022. március 16., 17:01
2022. március 16., 18:362022. március 16., 18:36
„Kijelentések hangzottak el a kijevi hatóságok részéről, miszerint saját nukleáris fegyvereket és hordozóeszközöket szándékoznak létrehozni. Ez valódi fenyegetés volt” – hangoztatta az orosz elnök.
„Több tucat laboratóriumból álló hálózat is működött Ukrajnában, ahol katonai és biológiai programokat, többek között koronavírus, lépfene, kolera, afrikai sertéspestis és más halálos betegségek mintáival végzett kísérleteket végeztek a Pentagon irányításával és pénzügyi támogatásával” – mondta.
„A Donyec-medence, majd a Krím elleni masszív offenzíva csak idő kérdése volt” – hangoztatta, hozzátéve hogy a háború már évek óta folyt és 14 ezer áldozattal járt Délkelet-Ukrajnában.
„Véres terrorcselekménynek” minősítette a Donyeck ellen kazettás töltetet hordozó Tocska-U harcászati rakétával hétfőn elkövetett, több, mint húsz emberéletet követelő ukrán támadást.
a polgári célpontok elleni válogatás nélküli támadásokat pedig a Harmadik Birodalom végnapjaiban elkövetett „fasiszta” gaztettekhez hasonlította. Putyin, miként a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háborút elindító beszédében, most is azt állította, hogy Oroszországnak nem áll szándékában megszállni Ukrajna területét.
Hangot adott véleményének, hogy a hadművelet sikeres, és szigorúan a tervek szerint halad, az orosz fegyveres erők által alkalmazott taktika teljes mértékben igazolta magát és az orosz katonák mindent megtesznek a civil veszteségek elkerülése érdekében az ukrán városokban.
Azt mondta, hogy a Nyugat gyenge és függésben élő Oroszországot akar, de ezt a célját most sem fogja elérni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök légvédelmi rendszereket kért az Egyesült Államoktól szerdán az amerikai kongresszushoz videóhívás révén intézett beszédében.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!