Putyin: a legfontosabb és legveszélyesebb évtized előtt állunk a második világháború óta

Azt állította, hogy Oroszország nem intéz kihívást a Nyugat ellen, nem törekszik hegemóniára, de fenntartja magának a jogot a létezésre és a szabad fejlődésre. Leszögezte, hogy soha senki nem diktálhat Oroszországnak abban, hogy milyen társadalmat építsen. Nehezményezte, hogy a Nyugat elutasította Moszkva azon kísérleteit, hogy jó kapcsolatokat építsen ki vele.

– mondta, hozzátéve, hogy Oroszországnak ezekben az országokban vannak barátai, akikkel együtt akar működni.

A nyugati neoliberális intolerancia példájaként hozta fel, hogy az EU elvetette a magyar képviselőknek a kontinens keresztény értékeinek rögzítésére irányuló javaslatait.

Méltatta az olyan, nemzeti érdekeket elsőrendűnek tekintő, önálló politikát folytató vezetőket, mint Hszi Csin-ping kínai és Recep Tayyip Erdogan török elnök, Narendra Modi indiai kormányfő vagy Mohamed bin Szalmán trónörökös, és fontosnak nevezte a dollár helyett nemzeti fizetőeszközökben folytatott kereskedelem felfuttatásának fontosságát.

Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek végül tárgyalniuk kell Oroszországgal, és azt jósolta, hogy a Nyugat és Moszkva, valamint a fejlődés többi központjának párbeszéde egyre fontosabbá válik.

beleértve Liz Truss volt brit miniszterelnököt, aki szerinte „nukleáris zsarolás” eszközéhez folyamodott. Az orosz elnök szerint Ukrajna rendelkezik a „piszkos bomba” előállításának technológiájával, és most mindent elkövet, hogy eltüntesse annak nyomait, hogy erre elő is készült. „Őrültségnek” nevezte azt az állítást, hogy az oroszok maguk lövik az ellenőrzésük alatt tartott zaporizzsjai atomerőművet, és nehezményezte, hogy senki sem hibáztatja az ukrán felet a létesítményre mért csapásokat.

Ez utóbbi okát abban nevezte meg, hogy Moszkva számára elfogadhatatlan a NATO további bővítése, valamint hogy Kijev megtagadta az ukrajnai rendezés alapját jelentő minszki megállapodások végrehajtását. A történtekért a Nyugatra hárította a felelősséget.

Megismételte korábbi állítását, miszerint „történelmi tény”, hogy az orosz és az ukrán egy nép, és hogy a jelenlegi Ukrajna mesterséges államalakulat, amelyet Sztálin orosz, lengyel, magyar és román területek hozzáadásával hozott létre.

Gazdasági témákról szólva az orosz elnök egyebek között azt mondta, hogy Oroszország egészében véve alkalmazkodott az ellene bevezetett szankciókhoz, az orosz cégek pedig „könnyedén” veszik át az országból kivonuló nyugatiak helyét. Putyin szerint az oroszok a közelmúltig úgy gondolták, hogy országuk félgyarmattá válik, és semmire sem képes a Nyugat nélkül, ám az ukrajnai háború által kiváltott konfliktus nyomán a gazdaság nem esett szét, „megtisztulás” kezdődött, és nincs szükség államosításra.