
FRISSÍTVE – Maratoni, mintegy tizenhét órás, szerda estétől csütörtök reggelig tartó tárgyalások nyomán február 15-én, vasárnap kezdődő tűzszünetben állapodtak meg Minszkben az Ukrajna és az oroszbarát szakadárok közötti konfliktusban érintett felek. Ezt Vlagyimir Putyin orosz államfő közölte csütörtök délelőtt.
2015. február 12., 12:292015. február 12., 12:29
2015. február 12., 15:212015. február 12., 15:21
A német–francia–orosz–ukrán csúcstalálkozón megállapodtak a tűzszünetről és a nehézfegyverek visszavonásáról – jelentette be a minszki tárgyalások befejeztével Putyin.
Közölte, hogy a tárgyalási folyamat nehézségei ellenére a „normandiai négyeknek” mégis sikerült megállapodást elérniük az ukrán válság rendezését célzó legfőbb kérdésekben. A politikus közölte a sajtóval, hogy helyi idő szerint vasárnap nulla órától, azaz szombat éjféltől lép életbe a tűzszüneti megállapodás.
A négy államfő abban egyezett meg, hogy az ukrán kormányzati erők a jelenlegi frontvonaltól, a délkelet-ukrajnai „felkelők” pedig a tavaly szeptember 19-én Minszkben született megállapodásban rögzített vonaltól vonják vissza a nehézfegyvereket. Így a tavaly rögzített 30 helyett 50 és 70 kilométer közötti demilitarizált ütközőzóna jön létre a háborús felek között.
A tüzérségi eszközöket legkevesebb 50, a rakétavetőket 70, a nagy hatótávolságú nehézfegyverzetet pedig 100 kilométernyire kell hátravonni az ellenséges állásoktól. A fegyverzet visszavonását 14 napon belül végre kell hajtani, a végrehajtását az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ellenőrzi majd megfigyelőkkel és drónokkal. Egyben az idegen csapatokat és zsoldosokat is ki kell vonni Ukrajna területéről.
A megállapodás azt is tartalmazza, hogy az ukrán kormánynak alkotmányos reformot kell végrehajtania, és különleges státust – vélhetően autonómiát – kell biztosítania a kisebbségek lakta területeknek. A megállapodás a humanitárius és a gazdasági kérdésekre is kitér.
Putyin azt is elmondta, hogy Moszkva és Kijev szakértőkre bízza a tényleges hadi helyzet felmérését. A tárgyalások egyébként feszült hangulatban zajlottak – az egyik képen például az látható, hogy Putyin annyira ideges volt, hogy egy ceruzát is eltört.
Az orosz elnök után Petro Porosenko ukrán elnök, illetve Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár is bejelentette: a válság rendezésére létrehozott összekötő csoport tagjai – a kijevi kormány, Moszkva és az EBESZ képviselői – aláírták a szakadárok vezetőivel az ukrán válság rendezéséről született minszki megállapodás végrehajtásáról szóló intézkedéscsomagot. „Az összekötő csoport aláírta a dokumentumot, amelyet nagy viták közepette kidolgoztunk” – mondta Petro Porosenko ukrán elnök.
„Az összekötő csoport és a szeparatisták által aláírt szöveg minden kérdést kezel” – jelentette ki Francois Hollande Angela Merkellel közösen adott nyilatkozatában. Hollande az újságíróknak „komoly reményekre” okot adó megállapodásról beszélt, még ha – mint mondta – nem is sikerült még mindent elérni a tárgyalásokon.
Merkel hangsúlyozta, Porosenko minden tőle telhetőt megtett, hogy véget vessen a vérontásnak. A német kancellár szerint „most van egy halvány reményünk, de még komoly akadályok állnak előttünk”.
„Nincsenek illúzióink. Még nagyon-nagyon sok munka szükséges. Mindazonáltal reális esély van arra, hogy a dolgok jobbra forduljanak” – mondta Angela Merkel, aki szerint az orosz elnöknek nyomást kellett gyakorolnia a szakadárokra, hogy elfogadják a megállapodást. Merkel, Hollande és Porosenko ezt követően a minszki tárgyalások elhúzódása miatt később elkezdett EU-csúcstalálkozóra utazott Brüsszelbe.
A tűzszünetig azonban még zajlanak a katonai műveletek: Kijev szerint csütörtökön ötven orosz harckocsi, negyven rakétavető és több páncélozott harcjármű hatolt be Ukrajna területére.
Obama: Putyin hidegháborús mentalitású
Vlagyimir Putyin a hidegháború objektívjén át tekint a problémákra – jelentette ki Barack Obama amerikai elnök a BuzzFeed News hírportálnak arra a kérdésére, hogy hogyan jellemezné Oroszország államfőjét. A portál szerdán közölte teljes terjedelmében az Obamával előző nap rögzített interjúját. „Nem akarom elvégezni Putyin úr pszichoanalízisét. Azt mondanám, hogy egy lábbal még mindig a szovjet múltban áll. Így vált nagykorúvá. Ő irányította a KGB-t. Ezek voltak a (jellem)formáló tapasztalatai. Vagyis úgy gondolom, hogy a hidegháború objektívjén keresztül tekint a problémákra, és ennek következményeképpen, úgy gondolom, Oroszország több lehetőséget is elszalasztott gazdaságának diverzifikálására, arra, hogy megerősítse kapcsolatait a szomszédjaival, és valami mást képviseljen, mint a szovjet típusú agresszió” – vélekedett Barack Obama.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!