
FRISSÍTVE – Maratoni, mintegy tizenhét órás, szerda estétől csütörtök reggelig tartó tárgyalások nyomán február 15-én, vasárnap kezdődő tűzszünetben állapodtak meg Minszkben az Ukrajna és az oroszbarát szakadárok közötti konfliktusban érintett felek. Ezt Vlagyimir Putyin orosz államfő közölte csütörtök délelőtt.
2015. február 12., 12:292015. február 12., 12:29
2015. február 12., 15:212015. február 12., 15:21
A német–francia–orosz–ukrán csúcstalálkozón megállapodtak a tűzszünetről és a nehézfegyverek visszavonásáról – jelentette be a minszki tárgyalások befejeztével Putyin.
Közölte, hogy a tárgyalási folyamat nehézségei ellenére a „normandiai négyeknek” mégis sikerült megállapodást elérniük az ukrán válság rendezését célzó legfőbb kérdésekben. A politikus közölte a sajtóval, hogy helyi idő szerint vasárnap nulla órától, azaz szombat éjféltől lép életbe a tűzszüneti megállapodás.
A négy államfő abban egyezett meg, hogy az ukrán kormányzati erők a jelenlegi frontvonaltól, a délkelet-ukrajnai „felkelők” pedig a tavaly szeptember 19-én Minszkben született megállapodásban rögzített vonaltól vonják vissza a nehézfegyvereket. Így a tavaly rögzített 30 helyett 50 és 70 kilométer közötti demilitarizált ütközőzóna jön létre a háborús felek között.
A tüzérségi eszközöket legkevesebb 50, a rakétavetőket 70, a nagy hatótávolságú nehézfegyverzetet pedig 100 kilométernyire kell hátravonni az ellenséges állásoktól. A fegyverzet visszavonását 14 napon belül végre kell hajtani, a végrehajtását az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ellenőrzi majd megfigyelőkkel és drónokkal. Egyben az idegen csapatokat és zsoldosokat is ki kell vonni Ukrajna területéről.
A megállapodás azt is tartalmazza, hogy az ukrán kormánynak alkotmányos reformot kell végrehajtania, és különleges státust – vélhetően autonómiát – kell biztosítania a kisebbségek lakta területeknek. A megállapodás a humanitárius és a gazdasági kérdésekre is kitér.
Putyin azt is elmondta, hogy Moszkva és Kijev szakértőkre bízza a tényleges hadi helyzet felmérését. A tárgyalások egyébként feszült hangulatban zajlottak – az egyik képen például az látható, hogy Putyin annyira ideges volt, hogy egy ceruzát is eltört.
Az orosz elnök után Petro Porosenko ukrán elnök, illetve Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár is bejelentette: a válság rendezésére létrehozott összekötő csoport tagjai – a kijevi kormány, Moszkva és az EBESZ képviselői – aláírták a szakadárok vezetőivel az ukrán válság rendezéséről született minszki megállapodás végrehajtásáról szóló intézkedéscsomagot. „Az összekötő csoport aláírta a dokumentumot, amelyet nagy viták közepette kidolgoztunk” – mondta Petro Porosenko ukrán elnök.
„Az összekötő csoport és a szeparatisták által aláírt szöveg minden kérdést kezel” – jelentette ki Francois Hollande Angela Merkellel közösen adott nyilatkozatában. Hollande az újságíróknak „komoly reményekre” okot adó megállapodásról beszélt, még ha – mint mondta – nem is sikerült még mindent elérni a tárgyalásokon.
Merkel hangsúlyozta, Porosenko minden tőle telhetőt megtett, hogy véget vessen a vérontásnak. A német kancellár szerint „most van egy halvány reményünk, de még komoly akadályok állnak előttünk”.
„Nincsenek illúzióink. Még nagyon-nagyon sok munka szükséges. Mindazonáltal reális esély van arra, hogy a dolgok jobbra forduljanak” – mondta Angela Merkel, aki szerint az orosz elnöknek nyomást kellett gyakorolnia a szakadárokra, hogy elfogadják a megállapodást. Merkel, Hollande és Porosenko ezt követően a minszki tárgyalások elhúzódása miatt később elkezdett EU-csúcstalálkozóra utazott Brüsszelbe.
A tűzszünetig azonban még zajlanak a katonai műveletek: Kijev szerint csütörtökön ötven orosz harckocsi, negyven rakétavető és több páncélozott harcjármű hatolt be Ukrajna területére.
Obama: Putyin hidegháborús mentalitású
Vlagyimir Putyin a hidegháború objektívjén át tekint a problémákra – jelentette ki Barack Obama amerikai elnök a BuzzFeed News hírportálnak arra a kérdésére, hogy hogyan jellemezné Oroszország államfőjét. A portál szerdán közölte teljes terjedelmében az Obamával előző nap rögzített interjúját. „Nem akarom elvégezni Putyin úr pszichoanalízisét. Azt mondanám, hogy egy lábbal még mindig a szovjet múltban áll. Így vált nagykorúvá. Ő irányította a KGB-t. Ezek voltak a (jellem)formáló tapasztalatai. Vagyis úgy gondolom, hogy a hidegháború objektívjén keresztül tekint a problémákra, és ennek következményeképpen, úgy gondolom, Oroszország több lehetőséget is elszalasztott gazdaságának diverzifikálására, arra, hogy megerősítse kapcsolatait a szomszédjaival, és valami mást képviseljen, mint a szovjet típusú agresszió” – vélekedett Barack Obama.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
szóljon hozzá!