Oroszország joggal feltételezheti, hogy a múlt héten azért lőtték le a Szu-24-es orosz harci gépet, mert így akarták biztosítani az Iszlám Állam illegális olajszállítmányainak a zavartalanságát – vélekedett Vlagyimir Putyin hétfőn Párizsban. Recep Tayyip Erdogan török elnök bizonyítékokat követelt az állításra.
2015. december 01., 15:172015. december 01., 15:17
2015. december 01., 15:542015. december 01., 15:54
Az orosz elnök a klímacsúcs keretében tartott sajtóértekezletén újságíróknak elmondta: a gép lelövésének ügyét megbeszélte több ország vezetőjével is ezen a fórumon.
„Ami a lelőtt orosz gép témáját illeti, természetesen gyakorlatilag minden kétoldalú találkozómon szóba került, és megadtam a megfelelő felvilágosítást, elmondtam mindazt, ami történt\" – mondta Putyin. Hangsúlyozta: minden kollégája figyelmesen meghallgatta őt, többségük mindenképpen osztja azt a véleményt, miszerint nem volt semmi szükség csapást mérni a védtelen orosz vadászbombázóra, hiszen az nem veszélyeztette Törökországot.
Az orosz elnök azt állította: Moszkva olyan „kiegészítő adatokhoz” jutott, amelyek alátámasztják feltételezését, miszerint az Iszlám Állam által ellenőrzött szíriai területeken kitermelt olajat ipari méretekben szállítják át török területre. „Ezért minden okunk megvan azt feltételezni: a gépünk lelövésére vonatkozó döntés mögött az a szándék húzódott, hogy védelmezzék ezeket a török terület felé tartó olajszállítási útvonalakat” – állapította meg.
Putyin sajnálatát fejezte ki az orosz–török kapcsolatok romlása miatt, de hozzátette: az Ankarával folytatott párbeszéd számos problémája régi keletű. Példaként említette, hogy a két ország között érvényben lévő vízummentességgel a terroristák visszaélnek.
Azokra a fegyveresekre utalt, akik Oroszország különböző régióiban, így az észak-kaukázusi térségben harcolnak az orosz hatóságok ellen. Moszkva már többször hiába jelezte ezt a problémát Ankarának, mivel az említett terroristák sokszor átmennek török területre, ott egy ideig különféle – a titkosszolgálatok és a rendőrség által „védett” – régiókban meghúzódnak, majd kihasználva a vízummentességet, ismét átmennek Oroszországba, és ott folytatják a harcot az orosz fegyveres erők ellen – magyarázta Putyin.
Az EFE hírügynökség párizsi keltezésű hírében a török elnök reagálását idézte. Eszerint Recep Tayyip Erdogan – szintén Párizsban tartott – sajtóértekezletén állítólag azt ígérte: lemond tisztségéről, ha az orosz fél bebizonyítja a Putyin által hangoztatott vádakat az orosz gép lelövésének „hátsó szándékait” illetően.
Ugyanakkor élesen bírálta az orosz elnököt. „Nem erkölcsös dolog azzal vádolni Törökországot, hogy olajat vásárol az Iszlám Államtól. Ha vannak erről dokumentumok, akkor azokat tessék bemutatni, hogy láthassuk. Ha be lesznek mutatva, akkor én nem maradok a helyemen. De Putyin úrtól azt kérdem: Ön megmarad tisztségében?” – idézte Erdogant a spanyol hírügynökség.
Prágában írhatják alá a Szíriáról szóló megállapodást
Bassár el-Aszád szíriai államfő szerint reális esély van arra, hogy a szíriai helyzet rendezéséről szóló megállapodást Prágában írják alá. A szír elnök erről a Cseh Televízióban hétfőn este sugárzott interjúban beszélt.
A tűzszünetről szóló nyilatkozat esetleges prágai aláírásának lehetőségét első ízben Milos Zeman cseh államfő említette szeptemberben az ENSZ Közgyűlésén elmondott beszédében. Zeman állítása szerint az elgondolást a szír kormány és az ellenzék egyaránt támogatja. Aszad ennek eshetőségét most megerősítette.
Bassár el-Aszád az interjúban ismét azt hangoztatta: a szíriai helyzet politikai rendezésének feltétele azoknak a felkelő csoportoknak a veresége, amelyek – mint fogalmazott – megdöntésére törekednek. „Minden a szíriaiak kezében van” – szögezte le. A szíriai háború következtében már több mint 11 millió ember vált földönfutóvá.
A szír államfő szerint az Európába tartó menekültek között különféle emberek találhatók. „Ami a szíriai menekülteket illeti, többségük jó szír, hazafi, rendes ember. Természetesen terroristák is keveredtek közéjük, ez tény. Hogy hányan, azt nehéz lenne megmondani\" – fogalmazott Bassár el-Aszád az interjúban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!