Putyin a NATO keleti bővítésének leállítását szabja a tűzszünet feltételéül

Miután a múlt héten több mint két órán át beszélt Trumppal, Putyin közölte, hogy beleegyezett abba, hogy Ukrajnával együtt dolgozzanak egy memorandumon, amely a békemegállapodás kereteit, köztük a tűzszünet időzítését rögzítené.

Oroszország azt mondja, hogy jelenleg a memorandum saját változatának kidolgozásán dolgozik, és nem tudja megbecsülni, hogy ez mennyi időt vesz igénybe.

„Putyin kész békét kötni, de nem minden áron” – mondta egy magas rangú orosz forrás, aki tudja, hogyan gondolkodnak a Kreml legfelsőbb szintjein, és névtelenséget kérve beszélt.

A három orosz forrás szerint

Oroszország azt is szeretné, ha Ukrajna semleges lenne, ha feloldanák a nyugati szankciók egy részét, ha megoldódna a Nyugaton befagyasztott orosz állami vagyon kérdése, és ha az Ukrajnában élő orosz ajkúak védelmet kapnának – mondta a három forrás.

Az első forrás szerint,

Putyin és orosz tisztségviselők többször is azt mondták, hogy bármilyen békemegállapodásnak foglalkoznia kell a konfliktus „kiváltó okaival” – vagyis a NATO-bővítés és az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás kérdésével.

Kijev ismételten kijelentette, hogy Oroszország nem kaphat vétójogot a NATO-hoz való csatlakozási törekvéseivel kapcsolatban.
Ukrajna szerint szüksége van arra, hogy a Nyugat erős biztonsági garanciát nyújtson neki, hogy elrettentsen minden jövőbeli orosz támadást.

Mint ismeretes, Putyin 2022 februárjában több tízezer katonát vezényelt Ukrajnába, miután nyolc éve folytak a harcok Kelet-Ukrajnában az Oroszország által támogatott szakadárok és az ukrán csapatok között.

Oroszország jelenleg az ország valamivel kevesebb mint egyötödét ellenőrzi. Bár az orosz előrenyomulás az elmúlt évben felgyorsult, a háború mind Oroszországnak, mind Ukrajnának sokba kerül, ami az áldozatok számát és a katonai kiadásokat illeti.

A Reuters januárban arról számolt be, hogy Putyint egyre jobban aggasztják az orosz háborús gazdaság torzulásai, a munkaerőhiány és az infláció megfékezésére bevezetett magas kamatlábak.

Trump, aki büszke arra, hogy baráti kapcsolatokat ápol Putyinnal, és kifejezte meggyőződését, hogy az orosz vezető békét akar, arra figyelmeztetett, hogy Washington további szankciókat vezethet be, ha Moszkva késlekedik a rendezésre irányuló erőfeszítésekkel.

Trump vasárnap a közösségi médiában azt írta, hogy Putyin „teljesen megőrült”, miután a múlt héten hatalmas légitámadást indított Ukrajna ellen.

Az első forrás azt mondta, hogy ha Putyin taktikai lehetőséget látna a csatatéren, akkor tovább nyomulna előre Ukrajnában – és

Egy másik forrás szerint Putyin most már kevésbé hajlik a területi kompromisszumra, és ragaszkodik ahhoz a már kifejtett álláspontjához, hogy négy kelet-ukrajnai régiót teljes egészében Oroszországnak akar.

„Putyin megkeményítette álláspontját” – mondta a második forrás a területkérdéssel kapcsolatban.

Azt ugyanakkor egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a háború kiéleződése és az álláspontok szigorodása a megegyezésre való elszántságot vagy a tárgyalások összeomlását jelzi.

Tavaly júniusban Putyin megfogalmazta a háború azonnali befejezésének nyitó feltételeit:

A 2014-ben annektált Krím mellett Oroszország jelenleg Luhanszk szinte teljes területét, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiók több mint 70 százalékát ellenőrzi.

Harkiv és Szumi régió egy szeletét is elfoglalta, és Dnyipropetrovszkot is fenyegeti.

Joe Biden volt amerikai elnök, a nyugat-európai vezetők és Ukrajna az inváziót birodalmi típusú területszerzésnek minősítették, és többször megfogadták, hogy legyőzik az orosz erőket.

A 2008-as bukaresti csúcstalálkozón a NATO vezetői megállapodtak abban, hogy Ukrajna és Grúzia egy napon taggá válik.

Ukrajna 2019-ben módosította alkotmányát, amelyben elkötelezte magát a NATO és az Európai Unió teljes jogú tagságának útja mellett.

Trump azt mondta, hogy az Ukrajna NATO-tagságára vonatkozó korábbi amerikai támogatás és Ukrajna NATO-tagságára irányuló ambíciója a háború egyik oka, és jelezte, hogy Ukrajna nem kapja meg a tagságot.