Nem nézi jó szemmel. A tárgyalásokat ismerő források szerint Putyin nem akarja a NATO további keleti bővítését
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin elnök az ukrajnai háború befejezésének egyik feltételeként azt követeli, hogy a nyugati vezetők írásban kötelezzék el magukat a NATO keleti bővítésének leállítására és az Oroszországgal szembeni szankciók egy részének feloldására – közölte három, a tárgyalásokat ismerő orosz forrás a Reuters szerint.
2025. május 28., 13:402025. május 28., 13:40
A hírügynökség emlékeztet: Donald Trump amerikai elnök többször is kijelentette, hogy véget akar vetni a második világháború óta leghalálosabb európai konfliktusnak, és az elmúlt napokban egyre frusztráltabbnak mutatkozott Putyinnal szemben, kedden pedig arra figyelmeztetett, hogy az orosz vezető „a tűzzel játszik”, mivel
Miután a múlt héten több mint két órán át beszélt Trumppal, Putyin közölte, hogy beleegyezett abba, hogy Ukrajnával együtt dolgozzanak egy memorandumon, amely a békemegállapodás kereteit, köztük a tűzszünet időzítését rögzítené.
Oroszország azt mondja, hogy jelenleg a memorandum saját változatának kidolgozásán dolgozik, és nem tudja megbecsülni, hogy ez mennyi időt vesz igénybe.
„Putyin kész békét kötni, de nem minden áron” – mondta egy magas rangú orosz forrás, aki tudja, hogyan gondolkodnak a Kreml legfelsőbb szintjein, és névtelenséget kérve beszélt.
A három orosz forrás szerint
Oroszország azt is szeretné, ha Ukrajna semleges lenne, ha feloldanák a nyugati szankciók egy részét, ha megoldódna a Nyugaton befagyasztott orosz állami vagyon kérdése, és ha az Ukrajnában élő orosz ajkúak védelmet kapnának – mondta a három forrás.
Az első forrás szerint,
Putyin és orosz tisztségviselők többször is azt mondták, hogy bármilyen békemegállapodásnak foglalkoznia kell a konfliktus „kiváltó okaival” – vagyis a NATO-bővítés és az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás kérdésével.
Kijev ismételten kijelentette, hogy Oroszország nem kaphat vétójogot a NATO-hoz való csatlakozási törekvéseivel kapcsolatban.
Ukrajna szerint szüksége van arra, hogy a Nyugat erős biztonsági garanciát nyújtson neki, hogy elrettentsen minden jövőbeli orosz támadást.
Mint ismeretes, Putyin 2022 februárjában több tízezer katonát vezényelt Ukrajnába, miután nyolc éve folytak a harcok Kelet-Ukrajnában az Oroszország által támogatott szakadárok és az ukrán csapatok között.
Oroszország jelenleg az ország valamivel kevesebb mint egyötödét ellenőrzi. Bár az orosz előrenyomulás az elmúlt évben felgyorsult, a háború mind Oroszországnak, mind Ukrajnának sokba kerül, ami az áldozatok számát és a katonai kiadásokat illeti.
A Reuters januárban arról számolt be, hogy Putyint egyre jobban aggasztják az orosz háborús gazdaság torzulásai, a munkaerőhiány és az infláció megfékezésére bevezetett magas kamatlábak.
Trump, aki büszke arra, hogy baráti kapcsolatokat ápol Putyinnal, és kifejezte meggyőződését, hogy az orosz vezető békét akar, arra figyelmeztetett, hogy Washington további szankciókat vezethet be, ha Moszkva késlekedik a rendezésre irányuló erőfeszítésekkel.
Trump vasárnap a közösségi médiában azt írta, hogy Putyin „teljesen megőrült”, miután a múlt héten hatalmas légitámadást indított Ukrajna ellen.
Az első forrás azt mondta, hogy ha Putyin taktikai lehetőséget látna a csatatéren, akkor tovább nyomulna előre Ukrajnában – és
Egy másik forrás szerint Putyin most már kevésbé hajlik a területi kompromisszumra, és ragaszkodik ahhoz a már kifejtett álláspontjához, hogy négy kelet-ukrajnai régiót teljes egészében Oroszországnak akar.
„Putyin megkeményítette álláspontját” – mondta a második forrás a területkérdéssel kapcsolatban.
Azt ugyanakkor egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a háború kiéleződése és az álláspontok szigorodása a megegyezésre való elszántságot vagy a tárgyalások összeomlását jelzi.
Tavaly júniusban Putyin megfogalmazta a háború azonnali befejezésének nyitó feltételeit:
A 2014-ben annektált Krím mellett Oroszország jelenleg Luhanszk szinte teljes területét, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiók több mint 70 százalékát ellenőrzi.
Harkiv és Szumi régió egy szeletét is elfoglalta, és Dnyipropetrovszkot is fenyegeti.
Joe Biden volt amerikai elnök, a nyugat-európai vezetők és Ukrajna az inváziót birodalmi típusú területszerzésnek minősítették, és többször megfogadták, hogy legyőzik az orosz erőket.
A 2008-as bukaresti csúcstalálkozón a NATO vezetői megállapodtak abban, hogy Ukrajna és Grúzia egy napon taggá válik.
Ukrajna 2019-ben módosította alkotmányát, amelyben elkötelezte magát a NATO és az Európai Unió teljes jogú tagságának útja mellett.
Trump azt mondta, hogy az Ukrajna NATO-tagságára vonatkozó korábbi amerikai támogatás és Ukrajna NATO-tagságára irányuló ambíciója a háború egyik oka, és jelezte, hogy Ukrajna nem kapja meg a tagságot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!