
Petro Porosenko ukrán elnök katonai szemlén
Petro Porosenko ukrán elnök szerint azért kellett bevezetni a hadiállapotot, mert Ukrajnát egy nagyszabású szárazföldi agresszió veszélye fenyegeti Oroszország részéről.
2018. november 28., 00:212018. november 28., 00:21
2018. november 28., 00:222018. november 28., 00:22
Erről az ukrán államfő több ukrán televízióknak adott, kedd este sugárzott interjújában beszélt. Hangsúlyozta: az ország vezetésének kötelessége volt biztosítani a törvényi alapot az ukrán fegyveres erőknek arra, hogy ellenálljanak egy lehetséges nagyszabású orosz agressziónak.
Az elnök megjegyezte, hogy a hírszerzéstől kapott bizonyítékok alapján „megkétszereződött” az orosz harckocsik száma Ukrajna határa mentén. Szavai alátámasztására a televíziós újságíróknak műholdas felvételeket mutatott, amelyeken állítólag orosz katonai támaszpontok láthatók Ukrajna határától 18 kilométerre az orosz oldalon. A felvételek az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése alapján szeptember 17-én, 24-én és októberben készültek. „Pontos adataink vannak arról, hogy a Kercsi-szorosnál múlt vasárnap történt incidens, az ukrán hajók elleni orosz támadás, csak a kezdet volt” – szögezte le Porosenko.
A hadiállapot, amely az ukrán jogrend szerint a rendkívüli állapot egy formája, várhatóan szerdán lép életbe Ukrajna tíz – Oroszországgal és a Moldovához tartozó, Ukrajna által el nem ismert szakadár Dnyeszter Menti Köztársasággal határos, valamint a Fekete és az Azovi-tengerpart mentén fekvő – megyéjében 30 napi időtartamra.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
szóljon hozzá!