Fotó: Facebook/Pásztor István
Soha nem látott, történelmi győzelmet aratott a Magyar Összefogás listája és a Vajdasági Magyar Szövetség – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke vasárnap esti sajtótájékoztatóján, amelyet a szerbiai nemzeti kisebbségi önkormányzati választások lezárását követően tartott.
2022. november 14., 07:482022. november 14., 07:48
2018-ban a kisebbségi választói névjegyzékre feliratkozottak 36,55 százaléka voksolt. Pásztor István azt is hangsúlyozta, hogy a Magyar Összefogás listája soha nem kapott még annyi szavazatot, mint most, pontos számokat és adatokat azonban nem közölt.
A nemzeti tanácsi választásokon való részvételhez a szavazásra jogosultaknak külön választói névjegyzékre kellett feliratkozniuk. A köztársasági választási bizottság adatai szerint a legtöbben – több mint 116 ezren – a magyar választói névjegyzékre iratkoztak fel.
A Magyar Összefogás nevű lista egyedüliként indult a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tagjaira vonatkozó választáson, így várható volt, hogy az összes mandátumot ez a lista szerzi meg, ám a vártnál magasabb részvételi arány a sikeres kampányról árulkodik. A szerbiai sajtó azt várta, hogy a részvételi arány ezúttal 30 százalék alatt marad.
és még egy olyan nehéz, „választásokkal és politikai megmérettetésekkel teli” év sem tudja megtörni, mint az idei. A vajdasági magyar közösség minden nehézségtől függetlenül „egyértelműen kinyilvánította önmagához, a szülőföldjéhez és az identitásához való ragaszkodást” – húzta alá a VMSZ elnöke.
Az első, közvetlen módon választott Magyar Nemzeti Tanácsban 2010-ben a Magyar Összefogásnak 28 képviselője volt, négy évvel később pedig a 35-ből 31 helyet tudott megszerezni, míg 2018 és 2022 között 30 helyet tudhatott magáénak.
Az MNT a Szerbiában élő magyarok országos kisebbségi önkormányzati szerve. A délvidéki magyarság ezen a testületen keresztül valósíthatja meg a kulturális autonómiához való jogát, a testület jogköre a művelődés, a tájékoztatás, a nyelvhasználat és az oktatás területére terjed ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!