Párizs megítélése szerint Putyin nem számított arra, hogy a szankciók ekkora károkat okoznak
Fotó: Kreml
Az európaiak és szövetségeseik készek újabb szankciókról dönteni Oroszországgal szemben – jelentette be hétfő este a francia elnöki hivatal a francia, az amerikai, a brit, a kanadai, a német, az olasz, a japán, a lengyel és a román vezetők videókonferenciáját követően. Az egyeztetésen részt vettek az Európai Unió és a NATO vezetői is.
2022. március 01., 07:332022. március 01., 07:33
2022. március 01., 08:452022. március 01., 08:45
„Újabb szankciók lesznek, ez prioritás, és azokról a következő napokban döntés születhet, miután sürgős, hogy az (Ukrajna ellen indított) háború árát megemeljük Vlagyimir Putyin orosz elnök számára” – közölte az Elysée-palota, hozzátéve, hogy
„Van még tartalék, még nagy a mozgásterünk” – vélekedett a francia elnöki hivatal Emmanuel Macron, Joe Biden, Olaf Scholz, Mario Draghi, Boris Johnson, Justin Trudeau, Andrzej Duda, Kisida Fumio, Klaus Iohannis, valamint Ursula von der Leyen, Charles Michel és Jens Stoltenberg egyeztetését követően.
– mondta az elnöki forrás.
Párizs megítélése szerint „Oroszországot már aggasztja a tőke menekülése, és Vlagyimir Putyin nem számított arra, hogy a szankciók ekkora károkat okoznak”.
„Nem elképzelhetetlen, hogy az orosz erők benyomulnak délről Ukrajnába, nagyon erősek a félelmek, hogy a civilek célpontok lesznek, ahogy már ez a helyzet Kijevben” – vélekedett az Elysée-palota.
Azonnali tűzszünetre és az ukrajnai civilek biztonságának szavatolására szólította fel hétfőn Emmanuel Macron francia elnök orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint, aki szerint az ukrán nacionalisták élő pajzsként használják a lakosságot.
„Súlyos szankciókat léptettünk életbe Oroszországgal szemben. Nem volt habozás. Az európaiak kollektíven és gyorsan léptek fel, nagyon határozottan” – üdvözölte a francia elnökség. „Európának felül kell vizsgálnia perspektíváit, levonva a tanulságokat egy olyan válságból, amely hosszú időre leválaszthatja Oroszországot az európai kontinens többi részéről” – tette hozzá az Elysée-palota.
„Nem szabad olyan ígéreteket tenni, amelyeket nem tudunk betartani” – fogalmazott az elnöki forrás, felhívva a figyelmet arra a dilemmára, hogy mi fog történni, ha Oroszország elfoglalja Ukrajnát.
Fontos viszont, hogy még szolidárisabbak legyünk, és reagáljunk ezen országok vágyaira” – vélekedett a francia elnökség.
A francia gazdasági minisztérium eközben bejelentette, hogy az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei szerda délután videókonferencián vitatják meg az Oroszország elleni szankciókat.
Az orosz és az ukrán tárgyalódelegáció talált olyan pontokat, amelyekben haladás érhető el – jelentette ki Leonyid Szluckij, az orosz küldöttség tagja a Fehéroroszországban folytatott hétfői kétoldalú tárgyalások után.
Az Egyesült Államok nyugati szövetségeseivel együtt már számos büntetőintézkedést bevezetett Oroszország ellen amiatt, hogy megtámadta Ukrajnát, valamint jelentős fegyversegélyt nyújtott utóbbinak tavaly ősszel, majd decemberben, most pénteken pedig Joe Biden elnök utasította a külügyminisztériumot, hogy az amerikai készletekből adjanak át Ukrajnának további 350 millió dollár értékű fegyvert.
Washington viszont visszautasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon kérését, hogy az Egyesült Államok létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna légterében, ezzel megvédve Ukrajnát az orosz légitámadásoktól. Washington szerint ez nagyon veszélyes volna, mert ezáltal az Egyesült Államok kerülne nyílt konfrontációba Oroszországgal, hiszen az intézkedést az amerikai erőknek ki is kellene kényszeríteniük. A kérés visszautasításáról Jen Psaki fehér házi szóvivő tájékoztatta az újságírókat.
Az elnök nem részletezte, hogy hogyan képzeli el mindezt, a repüléstilalmakat szerinte ki lehet kényszeríteni – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
Panaszkodott arra, hogy az orosz hadsereg aközben is folytatta a bombázást Ukrajnában, hogy folytak az ukrán–orosz béketárgyalások az ukrán–-fehérorosz határon.
Egy magas rangú amerikai védelmi tisztségviselő azt mondta hétfőn a Reuters szerint, hogy az Egyesült Államok nem lát semmilyen orosz katonai intézkedést azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette vasárnap: különleges szolgálati mód bevezetését rendelte el a hadsereg elrettentő erőinél.
Több volt amerikai tisztségviselő és szakértő azonban figyelmeztet, hogy hiba volna Putyin bejelentését figyelemelterelésnek vagy nagyotmondásnak tekinteni, mert ha sarokba szorítva érzi magát, akkor ez valódi fenyegetéssé válhat.
Több NATO-tagállam is csapatokat, tüzérséget és légvédelmi rendszereket küld a keleti szárny védelmére, miután Lengyelország szerint Oroszország példátlan módon drónokkal sértette meg a légterét.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a „baloldali radikálisokat” bírálta Charlie Kirk politikai aktivista meggyilkolása után, de arra buzdította támogatóit, hogy kövessék a békés utat.
Románia elítéli a szerdai lengyelországi orosz légtérsértést, ezt pedig az orosz nagykövettel is közölték, miután berendelték a külügyminisztériumba – tudatta a külügyi tárca.
Miközben Oroszország folyamatosan fejleszti drónjait, azok hatótávolsága és pusztító ereje is fokozatosan növekszik, mint ahogy ez a Lengyelország légterét szerdára virradóra megsértő 19 orosz drón esetéből is kiviláglik.
Nagy erőkkel keresi a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda. Az FBI megtalálta a gyilkos fegyvert, és egy egyetemista korú támadót keresnek.
Az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót bocsátott Ukrajna rendelkezésére makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Ha Izraelnek kedden nem sikerült megölnie a Hamász vezetőit a katari légitámadásban, akkor legközelebb sikerrel jár majd – jelentette ki az izraeli nagykövet az Egyesült Államokban a művelet után.
Karol Nawrocki lengyel elnök az orosz drónok Lengyelország légterébe történt behatolásáról egyeztetett amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal. A telefonos beszélgetésről a lengyel államfő számolt be szerda este az X-en.
Káoszba borult szerdán Franciaország: tüntetők torlaszolták el az autópályákat, barikádokat gyújtottak fel és helyenként összecsaptak a rendőrséggel, hogy kifejezzék haragjukat Emmanuel Macronnal, a politikai elittel és a kiadáscsökkentésekkel szemben.
Lelőtték szerdán Charlie Kirk véleményvezért, az Egyesült Államok egyik legismertebb konzervatív aktivistáját. Donald Trump támogatója ellen a Utahi Egyetem rendezvényén követtek el merényletet.
3 hozzászólás