
Ferenc pápa arra buzdította szombaton a görög Leszbosz szigetén lévő Moria menekülttábor mintegy 2500 lakóját, hogy ne veszítsék el a reményt, mert nincsenek egyedül, a nemzetközi közösségnek pedig azt üzente, „méltóságteljes” választ adjon a menekültválságra.
2016. április 17., 14:252016. április 17., 14:25
Az 1,2 milliárd hívőt számláló római katolikus egyház vezetője I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka és Ieronimosz athéni ortodox érsek társaságában azért látogatott Leszbosz szigetére – amely az egyik legfontosabb állomása a Törökország felől az Európai Unióba irányuló menekültáradatnak –, hogy ezzel is hangsúlyozzák: ők az életüket kockáztató, szögesdrótkerítésekkel feltartóztatott és táborokba kényszerített embertömegek mellett állnak, akik egy jobb élet és a biztonság reményében érkeztek Európába – jelentették a hírügynökségek.
A katolikus egyházfőt megérkezésekor Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és a két vallási vezető fogadta Mitilíni repülőterén. Ciprasz Ferenc pápának azt mondta, valóban történelmi és rendkívüli jelentőségű a látogatása, és büszke erre, különösen akkor, amikor „a keresztény Európa nevében néhány partnerország falakat és kerítéseket épít annak megakadályozására, hogy védtelen emberek egy jobb élet reményében menedéket keressenek.” A görög kormányfő hozzátette, büszke a görög népre, amiért befogadja a menekülteket és migránsokat, amikor maga is szenved a dél-európai ország nemzetközi hitelezői által a kölcsönökért cserébe feltételül szabott megszorítások miatt.
A három egyházi méltóságot a Moria menekülttáborban könnyező és segítséget kérő menekültek fogadták, többen közülük a „szabadság, szabadság” szavakat skandálták. A gyerekek rajzokat ajándékoztak a Vatikán vezetőjének, és fecnikre írt üzeneteket dugdostak a pápa kezébe. Egy fiatal nő áttörte a rendőrségi kordont, az egyházfő lába elé vetette magát, és sírástól elcsukló hangon azt mondta neki, menni akar.
Ieronimosz élőben közvetített beszédében a menekültválságot Európa „embersége és szolidaritása csődjelentésének” minősítette. I. Bartolomaiosz azt hangsúlyozta, hogy aki a menekültektől fél, az még sosem nézett a szemükbe, és sosem látta a gyerekeiket.
Orbán Viktor tízpontos akciótervet hozott nyilvánosságra
Tíz pontból álló javaslatot tett Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Unió külső határainak és az EU-n belüli szabad mozgás megvédése érdekében. A kormányfő a Demokrata Centrumpártok Internacionáléjának (CDI) pénteki lisszaboni tanácskozásán hozta nyilvánosságra a Schengen 2.0 tervet, amelyre – mint a közmédiának adott nyilatkozatában elmondta – azért volt szükség, mert elhibázott irányúnak tartja a migrációs válság kezelésére tett európai bizottsági javaslatot. Az ugyanis a menekültügyi rendszert akarja megreformálni, Magyarországnak viszont az az álláspontja, hogy „nekünk a határokat kell megvédeni” – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki a CDI egyik alelnöki tisztségét is betölti.
A három egyházi vezető közös nyilatkozatban szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy „bátor” választ adjon e humanitárius válságra és annak kiváltó okaira. Elismerték az eddigi erőfeszítéseket, azonban szélesebb körű nemzetközi konszenzust sürgettek, és a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségek védelme, az embercsempészek elleni küzdelem, a veszélyes útvonalak megszüntetése és a megbízható áttelepítési eljárások kidolgozása érdekében egy támogató program elindítására buzdítottak. A három egyházi méltóság ezután a menekültek nyolc képviselőjével együtt ebédelt.
A pápa, a pátriárka és az ortodox érsek együtt imádkozott is a menekültekért. Ferenc pápa kijelentette: „mindannyian migránsok vagyunk”. Elmondta: megérti az európai aggodalmakat a menekültáradat miatt, de a világnak nem szabad elfelejtenie, hogy a menekültek emberek, arcokkal, nevekkel, saját történetükkel, akiknek alapvető emberi jogait tiszteletben kell tartani.
A pápa megköszönte Görögország lakosainak, s köztük a leszbosziaknak, hogy menekültek ezreit fogadták be. Köszönetet mondott emberségükért, amely „hidakat akar építeni, s elveti azt az illúziót, hogy bekerített területeket létrehozva nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat. A valóságban ugyanis a korlátok megosztottságot szülnek, ahelyett, hogy segítenék a népek igazi fejlődését. Márpedig a megosztottság előbb vagy utóbb konfrontációhoz vezet” – szögezte le a katolikus egyházfő. A három egyházi vezető virágkoszorúkat dobott a tengerbe a sziget legnagyobb települése, Mitilíni kikötőjében, a veszélyes útjuk közben a tengerbe veszett több ezernyi migráns emlékére.
A pápa a szigeten tett rövid látogatás után hazautazott a Vatikánba, repülőgépén 12 szíriai muzulmán menekülttel, köztük hat gyerekkel. A három család közül kettő Damaszkuszból, a harmadik Deir ez-Zórból származik: mindannyian olyan területekről menekültek, amelyeket az Iszlám Állam terrorszervezet tart megszállás alatt.
Médiajelentések szerint a 12 menekültet sorshúzással választották ki. A római központú, a Vatikánhoz közel álló, világi katolikusokból álló Szent Egyed Közösség fog gondoskodni róluk, amely a világ különböző pontjain hátrányos helyzetű gyerekeket, otthonaikban magányosan vagy intézetekben élő időseket, fogyatékosokat, hajléktalanokat, rabokat látogat és segít.
A kis Vatikán állam, amelynek kevesebb mint ezer lakosa van, már két közel-keleti menekült családnak nyújtott menedéket.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!