2008. március 13., 00:002008. március 13., 00:00
Az ünnepségre az uniós intézmények vezetõi mellett meghívást kaptak az európai nemzeti parlamentek vezetõi, illetve az EP korábbi vezetõi is. Az Európai Parlament elõdje, a kizárólag konzultációs jogokkal rendelkezõ Európai Parlamenti Közgyûlés 1958. március 19-én, Strasbourgban tartotta alakuló ülését. Ötven év alatt a hat tagország által kinevezett, 142 fõs, négy munkanyelvet használó közgyûlésbõl 27 tagországban közvetlenül megválasztott, 23 nyelvû, 785 fõs, kiterjedt jogalkotói, költségvetési és ellenõrzési jogkörû Európai Parlament jött létre. A lisszaboni szerzõdés ratifikálását és a 2009. júniusi EP-választásokat követõen 751 képviselõbõl álló, még erõsebb jogosítványokkal rendelkezõ parlament ül majd össze. Az EP eddigi története jól tükrözi az európai integráció folyamatát. A testület állásfoglalása egyre több kérdésben megkerülhetetlen – bizonyos témákban az EP egyetértésére van szükség ahhoz, hogy érvényes uniós döntés szülessen, számos más kérdésben véleményezési joga van. MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok