Össztűz a nyelvtörvényre az EP-ben

Az Európai Bizottság megkülönböztetett figyelemmel kíséri majd, miként hajtják végre a szlovák államnyelvről szóló törvényt – hangsúlyozta Leonard Orban, az EU többnyelvűségi kérdésekben illetékes biztosa kedd éjjel Strasbourgban, az Európai Parlamentnek (EP) a kisebbségi nyelvhasználatról folytatott plenáris vitájában.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő, aki az ugyancsak néppárti Bauer Edit szlovákiai magyar EP-képviselővel együtt kezdeményezte a vitát, sikerként könyvelte el, hogy az EP végre foglalkozott a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelvhasználatának kérdésével, így a diszkriminatív szlovákiai nyelvtörvénnyel. Örömmel nyugtázta az Európai Bizottság képviselőjének egyértelmű állásfoglalását a kisebbségek nyelvi jogait illetően.

„A kisebbségi nyelvek használata az európai kulturális örökség részeként” – ez volt a napirendi pont hivatalos elnevezése, és kedden 23 órától 24 óráig biztosítottak rá időkeretet. A bizottság képviseletében Orban hangsúlyozta, hogy a kisebbségi nyelvhasználatra nincs közösségi, uniós jogszabály, hanem maguk a tagállamok döntenek az ilyen kérdésekben.

Kiemelte azonban azt is, hogy az emberi jogok érvényesülésének szerves részét képezik a kisebbséghez tartozó személyek jogai. Külön utalt az Európa Tanács nyelvi chartájára mint a témakörben irányadó előírásra. Gál Kinga a vitában kijelentette: „felháborítónak tartjuk, hogy a Lisszaboni Szerződés hajnalán valaki saját szülőföldjén, saját kisebbségi anyanyelvén nem élheti meg a demokrácia által biztosított jogokat”.

Szerinte az Uniónak meg kell szólalnia a szlovák és minden ilyen törvény ügyében, amely veszélyezteti a kisebbségi nyelvhasználatot. Hannes Swoboda osztrák szociáldemokrata EP-képviselő a vitában úgy vélekedett, hogy a szlovák államnyelvtörvény „nem optimális, de nem sérti az alapjogokat”. Szerinte meg kell oldani az értelmezési hiányosságokat, és azt kérte, hogy a felek legyenek mértékletesek, ne szítsák tovább azokat a konfliktusokat, amelyek nem a polgárok, hanem egyes politikai erők közt feszülnek.

Gál Kinga – majd később Surján László KDNP-s EP-képviselő – erre reagálva leszögezte: a szlovák nyelvtörvény ügyében nem két állam és nem is két nép áll egymással szemben, hanem a kisebbség küzd jogaiért.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-küldöttségének vezetője kifejtette, hogy a szlovák nyelvtörvény leminősíti a kisebbségi nyelvet, beavatkozik a magánszférába, félelmet gerjeszt, és ellentétes Szlovákia vállalásaival.

„Szlovákia elindult a nyelvi asszimiláció irányába” – fogalmazott. Szót emelt a kettős mérce alkalmazása ellen: szerinte ha az EU ezt tolerálja, akkor nem lesz erkölcsi alapja ahhoz sem, hogy más országok, így például Kína emberi jogi politikáját bírálja.

Bokros Lajos MDF-es EP-képviselő szlovák nyelven szólt hozzá a vitához. Felvetette, hogy Szlovákiában a törvényeknek és az államigazgatásban használt űrlapoknak kisebbségi nyelven nincs hivatalos fordítása. A nyelvtörvényen szerinte változtatni kell, mert feszültté teszi az etnikai csoportok viszonyát.

Balczó Zoltán a Jobbik képviseletében Európa szégyenének nevezte a szlovák nyelvtörvényt, és azt mondta, hogy annak nem létezik jó végrehajtási módja. Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő a szlovák nyelvtörvénnyel – a kisebbség nyelvi identitásőrzésének lehetetlenné tételével – kapcsolatban nyelvi és kulturális népirtásról beszélt, de megjegyezte, hogy ez Romániában, Görögországban és Franciaországban is megfigyelhető.

Tőkés László szerint „a posztkommunista, soviniszta szlovák kormány új falakat emel”. Felszólította az Európai Parlamentet, hogy ne helyezkedjen a be nem avatkozás talajára. Több szlovák EP-képviselő igaztalannak nevezte a nyelvtörvénnyel kapcsolatban elhangzott bírálatokat. Jaroslav Paska (Szlovák Nemzeti Párt) szerint a magyarok kioktatják Szlovákiát, Magyarországon viszont korlátozzák a szlovák kisebbség anyanyelvhasználatát.