Ősszel jelenti be Kanada, hogyan dönt a román és bolgár állampolgárokkal szembeni vízumkényszer feloldásáról, miután elvégzi a két ország kiértékelését – közölte a Novinite.com bolgár portál kanadai forrásokra hivatkozva.
2016. július 12., 16:112016. július 12., 16:11
2016. július 12., 17:532016. július 12., 17:53
Az ügy aktualitását az adja, hogy Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Unió bevándorlásügyi, belügyi és állampolgársági ügyekért felelős biztosa hétfőn Brüsszelben tárgyalt Kanada, Románia és Bulgária képviselőivel a témáról. A találkozón John McCallum kanadai bevándorlásügyi miniszter közölte: a két ország átvilágításának eredményeit ősszel hozzák nyilvánosságra, ekkor pedig az is megtörténhet, hogy a vízumkényszer feloldásának menetrendjét is közlik.
Romániának és Bulgáriának egy sor technikai követelménynek kell megfelelnie a beutazást megkönnyítő ottawai döntés meghozatala előtt. Az átvilágítást végző kanadai bizottság júniusban járt Romániában, és július során Bulgáriába is ellátogat. Dimitrisz Avramopulosz leszögezte: az Európai Unió célja az, hogy Kanada minden uniós polgár számára eltörölje a vízumkényszert.
A mostani tárgyalások apropóját az adja, hogy Kanada és az EU idén készül a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény aláírására, azonban Bukarest és Szófia jelezte: amennyiben nem rendezik megnyugtatóan a vízumkérdést, akadályokat gördít a megállapodás útjába. Dacian Cioloş román kormányfő közölte: Bukarest nem tud aláírni egy olyan megállapodást, amely kedvezményeket biztosít Kanadának az európai piachoz való hozzáférés terén, azonban továbbra is első- és másodosztályú kategóriákra osztja az uniós polgárokat.
Az Európai Bizottság már korábban jelezte: megfontolja a vízumkényszer bevezetését Kanadával és az Egyesült Államokkal szemben, amennyiben azok fenntartják vízumkötelezettséget a román és bolgár polgárok vonatkozásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!