Fotó: AP
Könnygázzal oszlatták szombaton a francia rendőrök az üzemanyagadó emelése ellen tüntető „sárga mellényesek” közé keveredő szélsőségeseket a párizsi Champs-Elysées sugárúton. Országszerte csaknem 81 ezren vonultak utcákra békés tüntetéseken, a fővárosban 8 ezren tiltakoztak.
2018. november 24., 19:212018. november 24., 19:21
2018. november 24., 19:322018. november 24., 19:32
A rendőrség szerint az incidensek azért robbantak ki, mert a tömeg elején délelőtt mintegy száz jobboldali szélsőséges rátámadt a rendőrökre. A szélsőségesek feltörték az utcaköveket és barikádokat kezdtek építeni az úton, illetve feldöntötték a biztosítókordonokat.
A pártoktól és szakszervezeti támogatásoktól mentes, a közösségi oldalakon spontán szerveződött tiltakozó mozgalom egy hete kezdett útblokádokkal tüntetni országszerte az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó január 1-jére tervezett emelése ellen. A tiltakozás „második felvonását” jelentő tömegtüntetést szombatra hirdették meg Párizsba.
A rendőrség megerősítette, hogy többen megpróbálták áttörni a kordonokat, ezért könnygázzal és vízágyukkal tartják őket távol, s eddig senki nem tudott átjutni a sugárút végén lezárt területre.
Délután 3 óráig országszerte 35 embert állítottak elő (közülük 18-at Párizsban) és 22-en kerültek őrizetbe. Helyszíni tudósítások szerint a Champs-Elyséen zavaros volt a helyzet: kisebb szélsőséges csoportok különböző tárgyakkal dobálták a rendőröket, miközben a könnygázról sűrű sugárúton felépített egyik barikádra felmászott sárga mellényesek a francia himnuszt, a La Marseillaise-t énekelték.
Christophe Castaner belügyminiszter tájékoztatása szerint Párizsban mintegy 8 ezren, országszerte 81 ezren tiltakoztak békésen. Egy héttel ezelőtt délelőtt 124 ezren, estig csaknem 290 ezren vonultak az utcákra. Párizsban nyolcan sérültek meg, köztük két rendőr, míg múlt szombaton 106 volt a sérültek száma. A tárcavezető elítélte a szélsőjobboldali rendbontást a Champs-Elysées sugárúton, amely szerinte „Marine Le Pen felhívására” jött létre. Castaner azt mondta: a fővárosban csaknem 5 ezren mentek a Champs-Elysées-re, ahol „az ultajobboldal mozgósít” és a rendőrség megpróbálja a rendbontókat feltartóztatni, akik a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) elnöke, „Marine Le Pen felhívására válaszoltak, és az intézményeket akarják megtámadni, köztük a kormánypárti képviselőket".
„Mi igazolja azt, hogy a francia nép nem tüntethet a Champs-Elysées-n, ahol számos megmozdulást (labdarúgó-világbajnokság, szilveszter) tartottak már?” – írta pénteken Marine Le Pen a Twitteren, miután a rendőrség csak a Mars-mezőn engedélyezte a tüntetést. A pártelnök nyíltan bírálta a hatóságokat a döntés miatt, de nem szólított fel tüntetésre a Champs-Elysées-n.
Az egy héttel ezelőtt országszerte mintegy kétezer stratégiai helyen, autópálya le- és felhajtóknál, bevásárlóközpontoknál, üzemanyag-raktárak közelében úttorlaszokkal tiltakozó mozgalom a hét közepére kifulladni látszott, a tiltakozók ezért már hétfőtől a demonstráció új formáját keresték, elsősorban békés utcai tüntetések meghirdetésével szombatra. A párizsi tüntetés ötlete a kezdetektől megosztotta a tiltakozókat, egyrészt pénzügyi okok miatt, másrészt sokan attól tartottak, hogy a várható rendbontások elijesztik a tüntetőket attól, hogy Párizsba induljanak. A hét folyamán az úttorlaszoknál bekövetkezett incidenseknek a belügyminiszteri összesítés szerint két halálos áldozata és 620 sérültje van, közülük 136 rendőr. Az előállítottak közül több mint hatszázan kerültek őrizetbe.
Az Elabe közvélemény-kutatóintézet által november 20-21-én 1002 francia nagykorú választópolgár megkérdezésével készült felmérés szerint a franciák 70 százaléka szimpatizál a tiltakozók követeléseivel, ami enyhe csökkenést jelent a múlt héten mért 74 százalékhoz képest. A megkérdezettek közül azonban csak 40 százaléka támogatja a megmozdulást, ami 7 százalékkal kevesebb, mint egy héttel ezelőtt. A sárga mellényesek egyelőre semmilyen képviseletet nem fogadtak el, de az ellenzéki pártok közül a jobboldali szuverenisták, a jobbközép és a radikális baloldal is támogatja őket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!