Magyar Levente államtitkár szerint Románia a legmagasabb szinten tűzte zászlajára a kisebbségellenes hangot
Fotó: Kormany.hu
Kifejezetten alkalmasak a gyűlöletkeltésre Klaus Iohannis román államelnök magyarságot érintő közelmúltbeli kijelentései – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az Országgyűlés külügyi bizottságában. A testület állásfoglalást fogadott el a témában, felkérve a román államelnököt, ne akadályozza, hanem segítse az egyetértés kialakítását.
2020. május 11., 14:012020. május 11., 14:01
2020. május 11., 14:422020. május 11., 14:42
A testület egyhangúlag állásfoglalást fogadott el, amiben rögzítették, hogy elítélik a román államelnök kisebbségellenes nyilatkozatait, és egyértelműen elkötelezték magukat az autonómia intézménye mellett. Magyar Levente kiemelte: szász kisebbségi származása okán mindenki reménykedve tekintett Iohannis elnöksége elé, a romániai magyar kisebbség első, és második körben is jelentős számban szavazott rá.
Az államtitkár felidézte a román államelnök közelmúltbeli nyilatkozatait, amelyekben a román Szociáldemokrata Pártot (PSD) Erdély magyaroknak történő átjátszásával vádolta meg, miközben a román kormány „hősies harcot” folytat a koronavírus ellen. Megjegyezte, hogy mindeközben a politikus magyarul köszöntötte a PSD-t. Az államelnök azt az álláspontot hangoztatta, hogy aki a magyarokkal tárgyal és magyar ügyekben nem a leghatározottabban elutasító, az hazaáruló.
Az államtitkár szerint Románia 2020 derekán legmagasabb szinten tűzte zászlajára a kisebbségellenes hangot, ami az elmúlt években nem volt jellemző. Kitért arra a román „hagyományra” is, hogy ha baj van, akkor a magyar kártya mindig alkalmas, hogy a közvélemény figyelmét elterelje a valós problémákról. „Arra lehet számítani, hogy Romániának nagyon komoly gondjai lesznek már idén nyáron” – idézte az MTI a külügyi államtitkárt. Rossz előjelnek nevezte az elkövetkező hónapokra a történteket. Hangsúlyozta, a budapesti kormány szeretné fejleszteni a román–magyar kapcsolatokat, de arról nem mond le, hogy a külhoni magyar kisebbséget segítse, és megvédje ezt a közösséget mindenfajta támadástól.
Németh Zsolt (Fidesz) bizottsági elnök jelezte: egy román (parlamenti – szerk. megj.) bizottság is napirendre veszi a kérdést, a szociáldemokraták támogatásával előreláthatólag a jövő héten. A bizottsági elnök sajnálatának adott hangot, hogy az elmúlt évek pozitív eredményei egy ilyen vihar áldozatává esnek. Úgy látta: Romániának egyszerre kétféle vírussal kell megküzdenie, az új típusú koronavírussal, és a régi típusú, soviniszta vírussal. „Új vírushordozó jelent meg, a román államelnök személyében” – fogalmazott Németh Zsolt,
Németh Zsolt felhívta a figyelmet, hogy Románia nagyon érzékenyen követi, Magyarország mikor kerül nemzetközi nyomás alá
Fotó: Biró István
Kitért arra is, hogy a 2019-ben újraválasztott Iohannis semmilyen érdemi, alkotmányos eredményt nem tud felmutatni. Megjegyezte: Románia nagyon érzékenyen követi, hogy Magyarország mikor kerül nemzetközi nyomás alá. Zsigmond Barna (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az első nyilatkozata után Iohannis rátett még egy lapáttal, és megerősítette az először elmondottakat. Arra volt kíváncsi, milyen lépések várhatóak.
Mesterházy Attila (MSZP) szintén azt kérdezte, milyen lépések történtek, illetve mit tervez a külügyi tárca, az RMDSZ-el milyen közös stratégiát tudnak megvalósítani e téren. Nacsa Lőrinc (KDNP) előre kitervelt kampányfogásnak nevezte a történteket, ami értékelése szerint külön súlyosbító körülmény. „Az államelnöki nyilatkozatban tények meghamisítása történt” – mutatott rá. Juhász Hajnalka (KDNP) Románia nemzetközi kötelezettségeire hívta fel a figyelmet. Szomorúnak látta, hogy miközben Magyarország ellen fellépnek a koronavírus elleni védekezést célzó törvény miatt, az Európa Tanács elnöke nem szólal meg ebben a kérdésben. Brenner Koloman (Jobbik) szintén felháborítónak nevezte a román államelnök kijelentését. Kitért arra: megválasztása után nagyon sok erdélyi magyar gondolta azt, hogy a román tradíciókhoz képest barátibb elnöke lesz az országnak.
Magyar Levente válaszában elmondta: pontosan látja mindenki, mi zajlik, de nem szólalnak meg, mert az a hagyomány, hogy „hagyják főni” a problémákat. Az államtitkár az Európa Tanács hallgatását az egyik leggyalázatosabbnak tartotta az ügyben. Megjegyezte: a járványkezeléssel összefüggésben voltak kedvező momentumok, de az a benyomása, hogy a román fél keresi azokat a pontokat, amire fel lehet fűzni a narratívát, micsoda veszélyt jelent a magyar politika. „Nem bonyolódtak levelezésbe a román külügyi tárcával ezügyben, megszólalt a kormányfő és a külügyminiszter egyaránt” – jelezte további felvetésre. Szerinte a korábbi esetekkel összefüggő jelenségről van szó.
A bizottság állásfoglalást fogadott el a témában. Németh Zsolt az ülés után elmondta: úgy vélik, az autonómia minden félnek egyaránt érdeke, és szemmel láthatóan egyre szélesebb együttműködés alakul ki. Felkérik a román államelnököt, ne akadályozza, hanem segítse az egyetértés kialakítását. Az állásfoglalásban elkötelezik magukat román–magyar együttműködés folytatása mellett, úgy gondolják: együttműködésre vannak ítélve, Romániának Magyarország a nyugati kapuja, az erdélyi magyarság jogi helyzetén túl is számtalan közös érdekünk van. „Nagyon felelőtlen magatartás az államelnök részéről, hogy pont most teszi kockára az együttműködést” – közölte a fideszes politikus.
Németh Zsolt megjegyezte: a járvány elleni küzdelemben nagyon jó volt az együttműködés a két ország között. A bizottsági elnök jelezte: az állásfoglalást eljuttatja a román partnerbizottságoknak, az alsó és felsőház külügyi bizottsági elnökének, az Európa Tanács főtitkárához,a parlamenti közgyűlés elnökéhez, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnökéhez, az EBESZ-hez és a NATO-hoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!