Magyar Levente államtitkár szerint Románia a legmagasabb szinten tűzte zászlajára a kisebbségellenes hangot
Fotó: Kormany.hu
Kifejezetten alkalmasak a gyűlöletkeltésre Klaus Iohannis román államelnök magyarságot érintő közelmúltbeli kijelentései – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az Országgyűlés külügyi bizottságában. A testület állásfoglalást fogadott el a témában, felkérve a román államelnököt, ne akadályozza, hanem segítse az egyetértés kialakítását.
2020. május 11., 14:012020. május 11., 14:01
2020. május 11., 14:422020. május 11., 14:42
A testület egyhangúlag állásfoglalást fogadott el, amiben rögzítették, hogy elítélik a román államelnök kisebbségellenes nyilatkozatait, és egyértelműen elkötelezték magukat az autonómia intézménye mellett. Magyar Levente kiemelte: szász kisebbségi származása okán mindenki reménykedve tekintett Iohannis elnöksége elé, a romániai magyar kisebbség első, és második körben is jelentős számban szavazott rá.
Az államtitkár felidézte a román államelnök közelmúltbeli nyilatkozatait, amelyekben a román Szociáldemokrata Pártot (PSD) Erdély magyaroknak történő átjátszásával vádolta meg, miközben a román kormány „hősies harcot” folytat a koronavírus ellen. Megjegyezte, hogy mindeközben a politikus magyarul köszöntötte a PSD-t. Az államelnök azt az álláspontot hangoztatta, hogy aki a magyarokkal tárgyal és magyar ügyekben nem a leghatározottabban elutasító, az hazaáruló.
Az államtitkár szerint Románia 2020 derekán legmagasabb szinten tűzte zászlajára a kisebbségellenes hangot, ami az elmúlt években nem volt jellemző. Kitért arra a román „hagyományra” is, hogy ha baj van, akkor a magyar kártya mindig alkalmas, hogy a közvélemény figyelmét elterelje a valós problémákról. „Arra lehet számítani, hogy Romániának nagyon komoly gondjai lesznek már idén nyáron” – idézte az MTI a külügyi államtitkárt. Rossz előjelnek nevezte az elkövetkező hónapokra a történteket. Hangsúlyozta, a budapesti kormány szeretné fejleszteni a román–magyar kapcsolatokat, de arról nem mond le, hogy a külhoni magyar kisebbséget segítse, és megvédje ezt a közösséget mindenfajta támadástól.
Németh Zsolt (Fidesz) bizottsági elnök jelezte: egy román (parlamenti – szerk. megj.) bizottság is napirendre veszi a kérdést, a szociáldemokraták támogatásával előreláthatólag a jövő héten. A bizottsági elnök sajnálatának adott hangot, hogy az elmúlt évek pozitív eredményei egy ilyen vihar áldozatává esnek. Úgy látta: Romániának egyszerre kétféle vírussal kell megküzdenie, az új típusú koronavírussal, és a régi típusú, soviniszta vírussal. „Új vírushordozó jelent meg, a román államelnök személyében” – fogalmazott Németh Zsolt,
Németh Zsolt felhívta a figyelmet, hogy Románia nagyon érzékenyen követi, Magyarország mikor kerül nemzetközi nyomás alá
Fotó: Biró István
Kitért arra is, hogy a 2019-ben újraválasztott Iohannis semmilyen érdemi, alkotmányos eredményt nem tud felmutatni. Megjegyezte: Románia nagyon érzékenyen követi, hogy Magyarország mikor kerül nemzetközi nyomás alá. Zsigmond Barna (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az első nyilatkozata után Iohannis rátett még egy lapáttal, és megerősítette az először elmondottakat. Arra volt kíváncsi, milyen lépések várhatóak.
Mesterházy Attila (MSZP) szintén azt kérdezte, milyen lépések történtek, illetve mit tervez a külügyi tárca, az RMDSZ-el milyen közös stratégiát tudnak megvalósítani e téren. Nacsa Lőrinc (KDNP) előre kitervelt kampányfogásnak nevezte a történteket, ami értékelése szerint külön súlyosbító körülmény. „Az államelnöki nyilatkozatban tények meghamisítása történt” – mutatott rá. Juhász Hajnalka (KDNP) Románia nemzetközi kötelezettségeire hívta fel a figyelmet. Szomorúnak látta, hogy miközben Magyarország ellen fellépnek a koronavírus elleni védekezést célzó törvény miatt, az Európa Tanács elnöke nem szólal meg ebben a kérdésben. Brenner Koloman (Jobbik) szintén felháborítónak nevezte a román államelnök kijelentését. Kitért arra: megválasztása után nagyon sok erdélyi magyar gondolta azt, hogy a román tradíciókhoz képest barátibb elnöke lesz az országnak.
Magyar Levente válaszában elmondta: pontosan látja mindenki, mi zajlik, de nem szólalnak meg, mert az a hagyomány, hogy „hagyják főni” a problémákat. Az államtitkár az Európa Tanács hallgatását az egyik leggyalázatosabbnak tartotta az ügyben. Megjegyezte: a járványkezeléssel összefüggésben voltak kedvező momentumok, de az a benyomása, hogy a román fél keresi azokat a pontokat, amire fel lehet fűzni a narratívát, micsoda veszélyt jelent a magyar politika. „Nem bonyolódtak levelezésbe a román külügyi tárcával ezügyben, megszólalt a kormányfő és a külügyminiszter egyaránt” – jelezte további felvetésre. Szerinte a korábbi esetekkel összefüggő jelenségről van szó.
A bizottság állásfoglalást fogadott el a témában. Németh Zsolt az ülés után elmondta: úgy vélik, az autonómia minden félnek egyaránt érdeke, és szemmel láthatóan egyre szélesebb együttműködés alakul ki. Felkérik a román államelnököt, ne akadályozza, hanem segítse az egyetértés kialakítását. Az állásfoglalásban elkötelezik magukat román–magyar együttműködés folytatása mellett, úgy gondolják: együttműködésre vannak ítélve, Romániának Magyarország a nyugati kapuja, az erdélyi magyarság jogi helyzetén túl is számtalan közös érdekünk van. „Nagyon felelőtlen magatartás az államelnök részéről, hogy pont most teszi kockára az együttműködést” – közölte a fideszes politikus.
Németh Zsolt megjegyezte: a járvány elleni küzdelemben nagyon jó volt az együttműködés a két ország között. A bizottsági elnök jelezte: az állásfoglalást eljuttatja a román partnerbizottságoknak, az alsó és felsőház külügyi bizottsági elnökének, az Európa Tanács főtitkárához,a parlamenti közgyűlés elnökéhez, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnökéhez, az EBESZ-hez és a NATO-hoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem fontolgatja csapatok küldését Ukrajnába, de aggasztóak Ukrajna esetleges vereségének Európára és Romániára gyakorolt következményei – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Donald Trump amerikai elnök „gyengének” nevezte az európai vezetőket, és azt sugallta, hogy az Egyesült Államok csökkentheti Ukrajna támogatását.
Nicușor Dan kedden kijelentette, hogy bármilyen formában is fogadja el a képviselőház a Vexler-törvényként is ismert törvénytervezetet, ki fogja hirdetni a jogszabályt, mert erre kötelezi az alkotmány.
Izrael az Egyesült Államok és Jordánia nyomására újra megnyitja az arab országgal közös határán lévő Allenby-átkelőt a Gázai övezetbe tartó segélyek számára – közölték kedden izraeli kormányzati források.
Az ukrajnai háború volt a központi témája XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának Castel Gandolfo pápai rezidenciáján – közölte a Szentszék kedden.
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist, az októberi képviselőházi választásokon győztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét kedden Prágában Petr Pavel cseh köztársasági elnök.
Európa rossz úton jár – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság 120 millió dolláros bírsággal sújtotta az Elon Musk techmilliárdos tulajdonában levő X közösségi oldalt.
Az amerikai Kongresszus kijelölte az amerikai katonai erők európai és dél-koreai létszámának alsó határát 2026-ra, ami korlátozza a csapatcsökkentés lehetőségét a Pentagon számára – derül ki a hétvégén véglegesített költségvetési törvénytervezetből.
Kétségtelenül jó döntés volt a tavalyi elnökválasztás eredményének megsemmisítése – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai béketerv átdolgozott változatát kedden adják át Washingtonnak – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Londonban, ahol az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország vezetőivel tárgyalt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!