Oroszország tárgyalásra kényszerítése még nagyon távoli – ismerte el Borrell

Nem működik. Josep Borrell szerint az EU tárgyalásokra akarja kényszeríteni Oroszországot az Ukrajnának nyújtott támogatás révén, de ez eddig nem jött össze •  Fotó: Josep Borell/Facebook

Nem működik. Josep Borrell szerint az EU tárgyalásokra akarja kényszeríteni Oroszországot az Ukrajnának nyújtott támogatás révén, de ez eddig nem jött össze

Fotó: Josep Borell/Facebook

Stratégiai logika van abban, hogy Ukrajnát politikailag és katonailag megerősítsük, azzal a céllal, hogy Oroszországot tárgyalásokra kényszerítsük, de be kell vallanom, hogy ez nagyon távoli kilátásnak tűnik – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Luxemburgban.

Hírösszefoglaló

2024. október 15., 08:282024. október 15., 08:28

Az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján a főképviselő elmondta:

sok szó esik a békeformuláról és a katonai támogatásról, de a béke nem tévesztendő össze a kapitulációval.

Mint hangsúlyozta, az ukrán civil áldozatok száma idén erőteljesen növekedett, ahogy a kikötők és a gabonaexport elleni orosz támadások is, továbbá az orosz elnök azt tervezi hogy a télre sötétségbe és a hidegbe taszítja az ukrán lakosságot az energetikai infrastruktúra elleni támadásokkal.

Felhívta a figyelmet, hogy

szankciók kijátszása tartja működésben Oroszország hadigépezetét, ezért ezen a téren több előrelépésre van szükség.

„Nyugati gyártású elektronikus elemek továbbra is működnek az orosz fegyverkezési gépezetben. Folytatnunk kell tehát a szankciók kijátszása elleni küzdelmet, ez azonban tagállami felelősség is. Fokozni kell a kritikus alkatrészeket harmadik országokba exportáló vállalatok kellő megfigyelését” – hangsúlyozta.

Borrell szerint több szankcióra van szükség az orosz árnyékflotta ellen,

„mert az orosz szénhidrogének exportkapacitása hosszabbítja meg a háborút, és ez a flotta az, amely lehetővé teszi Oroszország számára, hogy továbbra is exportáljon olajat”.

Kiemelte, hogy az ukrán fegyveres erők nagy nyomás alatt vannak a frontvonal mentén, ezért továbbra is biztosítani kell védelmi kapacitásaikat, és bővíteni kell az uniós kiképzési missziót.

Bejelentette, hogy

az EU meghosszabbítja katonai segítségnyújtási missziójának mandátumát a következő két évre,

és reményét fejezte ki, hogy a tagállamok hamarosan konszenzusra jutnak az Európai Békefenntartási Eszköz Ukrajna Támogatási Alapjának feloldására irányuló uniós javaslattal kapcsolatban is.

Eközben heves harcokról számolt be az ukrajnai frontvonalakon hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, továbbá arról, hogy az orosz csapatok több napja próbálnak áttörni az ukrán védelmen az oroszországi Kurszk megyében.

Mint az államfő a Telegramon írta, Olekszandr Szirszkij főparancsnok a hétfői haditanácson tájékoztatást adott a legfrissebb harctéri helyzetről. Jelentése szerint

a leghevesebb harcok változatlanul a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove településeknél dúlnak.

Szirszkij kiemelte, hogy az orosz csapatok ötödik napja próbálják áttörni az ukrán védelmet a kurszki régióban. Hangsúlyozta egyúttal, hogy az ukrán katonák kitartanak, és ellentámadásba lendülnek.

Az elnök bejelentette, hogy ezen a héten nyilvánosan bemutatják az ukrán győzelmi tervet a partnerek által javasolt módosított változatában.

Pavlo Rozlacs, az ukrán 80. különálló deszantos rohamdandár parancsnoka a TSZN ukrán televíziónak hétfőn adott interjújában elmondta, hogy hogyan készítették elő az ukrán támadást az oroszországi Kurszk megye ellen. Két nappal a kurszki ukrán hadművelet augusztus 6-i kezdete előtt egységének egyik százada

a különleges alakulatok katonáival együtt behatolt Oroszországba, ahol előkészítette az ottani orosz csapatok kommunikációs rendszerének megsemmisítését és az ellenséges egységek megzavarását.

„Katonáink be tudtak menni az ellenséges vonalak mögé, ahol elfoglaltak egy orosz állást, majd egy másikat. Ezzel egy időben egy másik század tört át az aknamezőkön. Utána két zászlóalj haladt át egyszerre az aknamező egyetlen járatán. Megtisztítottuk a területet, és a mérnökök nyugodtan folytathatták a munkát” – fejtette ki.

Szavai szerint az orosz parancsnoki állásokra mért csapások megzavarták az orosz csapatok közötti kommunikációt, ami káoszt okozott soraikban.

A rossz kommunikáció miatt az orosz katonák egymásra kezdtek lőni, ami további előnyhöz juttatta az ukrán alakulatokat

– mondta.

Az ukrán vezérkar hétfőn a kora esti helyzetjelentésében azt írta, hogy a nap folyamán 107 katonai összecsapás volt az ukrajnai frontvonalakon.

Az ukrán külügyminisztérium közleményében arról tájékoztatott, hogy hétfőn a tárca több osztálya és több mint hatvan ukrán külképviselet kapott névtelen bombafenyegetést. Napközben Ukrajna számos régiójában érkeztek oktatási intézményekhez és bíróságokhoz, valamint a kulturális minisztériumhoz és több más közigazgatási intézményhez is e-mailek arról, hogy robbanószerkezet van az épületükben. Az Ukrajinszka Pravda hírportál is kapott bombafenyegetést. A fenyegetések hamisnak bizonyultak.

Ratifikálásra terjesztette be az Észak-Koreával megkötött szerződést az orosz elnök
Benyújtotta az orosz parlament alsóházához az Oroszország és Észak-Korea (KNDK) közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot Vlagyimir Putyin orosz elnök, a dokumentum hétfőn jelent meg a törvényhozási kamara elektronikus adatbázisában.
A szerződés negyedik cikke kimondja, hogy ha az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki, minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.
A nyolcadik cikk értelmében a felek mechanizmusokat hoznak létre olyan közös tevékenységre, amelynek célja a védelmi képességek megerősítése és a háború megelőzése, valamint a regionális és nemzetközi béke és biztonság biztosítása.
Putyin és Kim Dzsongün észak-koreai vezető június 19-én, Phenjanban írta alá a szerződést. A dokumentum az Oroszország és Észak-Korea közötti, 2000. február 9-i barátsági, jószomszédsági és együttműködési alapszerződést hivatott felváltani. Az új megállapodás a ratifikációs okmányok cseréjének időpontjától lép majd hatályba, és határozatlan időre szól.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 03., szerda

Tizenöten meghaltak a 140 éve közlekedő siklóvasút kisiklása nyomán

Kisiklott a lisszaboni Gloria siklóvasút egyik kocsija szerda délután, a balesetben tizenöt ember meghalt, legkevesebb húszan megsérültek – közölte a portugál katasztrófavédelmi hatóság.

Tizenöten meghaltak a 140 éve közlekedő siklóvasút kisiklása nyomán
2025. szeptember 03., szerda

Putyin értelmetlennek tartja a megbeszélést, mégis Moszkvába invitálja Zelenszkijt

„Ha Ukrajna adminisztrációjának vezetője kész a kétoldalú találkozóra, akkor el kell utaznia Moszkvába” – jelentette ki szerdán Pekingben Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlnél akkreditált újságírók csoportjának nyilatkozva.

Putyin értelmetlennek tartja a megbeszélést, mégis Moszkvába invitálja Zelenszkijt
2025. szeptember 03., szerda

Fokozódik az online dezinformáció a moldovai parlamenti választások előtt

Az Euronews ellenőrző csoportja számos olyan online fiókot azonosított, amelyek alaptalan állításokat közöltek Maia Sandu moldovai elnök kormányáról.

Fokozódik az online dezinformáció a moldovai parlamenti választások előtt
2025. szeptember 03., szerda

Növekszik a GPS-zavarás Európában

Az ukrajnai orosz invázió óta a balti és a fekete-tengeri térségben megnőtt a GPS-zavarás és hamisítás. Oroszországot és Fehéroroszországot gyanúsítják.

Növekszik a GPS-zavarás Európában
Növekszik a GPS-zavarás Európában
2025. szeptember 03., szerda

Növekszik a GPS-zavarás Európában

2025. szeptember 03., szerda

Trump a „következő néhány napban” dönt, milyen irányban lép tovább a háború ügyében

Donald Trump szerint a „következő néhány napban” kiderül, milyen irányban lép tovább az orosz–ukrán háború ügyében. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt egy nyilvános eseményen kedden.

Trump a „következő néhány napban” dönt, milyen irányban lép tovább a háború ügyében
2025. szeptember 02., kedd

Nőtt a magyar állam oktatási-nevelési támogatása iránti igény külhonban

A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.

Nőtt a magyar állam oktatási-nevelési támogatása iránti igény külhonban
2025. szeptember 02., kedd

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása

A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása
2025. szeptember 01., hétfő

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen

Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen
2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul